Vannak emberek, akik kívül keresik a válaszokat, kívül keresik Istent. Akik viszont valóban kincset, istent találnak, azok mindig önmagukon belül találják meg. A Biblia leírásai nem sztoriként, hanem lélektani szimbólumokként jelennek meg az ilyen ember lelkének belső műhelyében.

Én azt látom, hogy a Bibliában ott vannak az isteni igék, de mindenki annyit lát belőle, amennyit az ő elért spirituális állapota megenged neki.

Amikor készen áll a tanítvány, akkor mindig megjelenik a mester is.

""Isten", egy folyamatosan változó szellemi való, ami nem csak a "jót", de a "rosszat" is magában hordozza." - Írod.

Jézus mondta, hogy ő a bűnösökért jött, kvázi a "rosszakért". Tehát az üzenete, hogy a saját "rosszunkat" fel lehet vállalni Isten előtt. A megbocsátó szeretet feloldja a vétkeket, felemeli, megváltja az embert, aki hisz benne. Benne van ez az üzenet a Bibliában, de nem mindegy, hogy milyen köntösben tálaljuk, mert azok, akik kívül keresik Istent, könnyen félreérthetik.

Az asztrológiai meghatározottságot sem biztos, hogy célszerű ennyire hangsúlyozni. A bolygóállások és az asztrológia matematikai számításai lélektelenek. Milyen üzenete lesz ez az Istent egyébként is helytelenül kívül keresők számára, mennyivel viszi ez őket közelebb ahhoz, hogy saját belső érzékelésükben legyenek képesek megtalálni istenüket ?