|
Téma: Szegedi piaristák
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:48 | Sorszám: 13 |
Bálint Sándor:
Boldogasszony vendégségében
(Veritas Könyvkiadó, Budapest, 1944.)
Majd egy évtizede járjuk a magyar kegyhelyeket, hogy egy összefoglaló néprajzi és szellemtörténeti munkához anyagot gyüjtsümk. A feladat azonban szinte kimeríthetetlen, a kutatás újabbnál újabb kötelességeket ró ránk.Útunk kezdettől fogva többnek bizonyult szakszerű tudományos expedíciónál, mert a megszentelt magyarságnak: állammisztikának és szakrális népéletnek, felmagasztalt egyéniségnek és közösségi sorsnak, egyszóval a magyar színlétnek és kozmikus helyzetünknek olyan realizmusát tárta föl előttünk, amelyet napjaink metafizikai árvaságában, egyetemes létbizonytalanságában és céljatévesztettségében bizonyára érdemes számbavennünk és életünkbe építenünk.
Könyvünk módszere és célzata ezúttal más, mint �tudományos": a magyar lélek platoni tartományainak útikalauza, egy új magyar arisztokrácia olvasmánya szeretne lenni.
Szeged, 1944, Mária neve napján.Bálint Sándor http://www.bucsujaras.hu/balint.htm http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_topic&f=2&t=001877&m=000045
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:43 | Sorszám: 12 |
|
Hölgyeim és Uraim, vissza- s előrenézünk ezen a kiállításon. A múlt évei megszámlálhatók, a jövő látóhatára a végtelenbe vész. Emlékeket őrző, terveket érlelő emberek megilletődve és figyelmesen járhatnak itt a kiállított tárgyak között. Köszönetet mondhatnak nemcsak azoknak, akiknek életét, áldott munkálkodását a vitrinekben látható tárgyak, írások, képek felidézik, hanem azoknak is, akiknek gondoskodása ezeket a látnivalókat összegyűjtötte, és mindnyájunk örömére itt felmutatja most. Bocsássanak meg, hogy figyelmüket olyan hosszasan igénybe vettem. Nézzenek szét, és feleljenek Dugonics András kérdésére: "Mi a legerősebb a világon?"! forrás
JELENITS ISTVÁN:
Mi a legerősebb a világon?
(Beszéd A Piaristák Szegeden kiállítás megnyitásán, 1996. május 31-én.) http://www.szepi.hu/piarista/evkonyv/95/jelenits.html
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:41 | Sorszám: 11 |
Idézet:
A szegedi piarista gimnáziumból nagy és messze földön híres iskola lett. Nem hiába épített neki a város olyan épületet, amelyet ma is szívesen használ az egyetem. A piaristáknak némely városban - például a kálvinista Rómában, Debrecenben - évszázadokon át ha nem is épp ellenséges, de fürkésző, idegenkedő tekintetek előtt kellett élniük, tanítaniuk. Szegeden otthonra leltek, és mindig jól érezték magukat. Milyen jó gondolnunk arra, hogy mikor már palotában laktak, akkor sem lettek hűtlenek a legszegényebbekhez! Az itt állók közül az idősebbek velem együtt emlékezhetnek még Révai József atyára meg a talpasaira. A fiatalabbak a szegedi piarista diákok nemrég megjelent Kis kalauzában olvashatnak róluk hiteles emlékezést egy szegedi piarista öregdiák tollából. A kíváncsibbak pedig saját följegyzéseit olvashatják el abban a könyvben, amelyet négy éve, a rend magyarországi megtelepedésének 350. évfordulóján kiadtunk.
Hűség a szegényekhez, a gomba hétköznapi, egyszerű, de kitartó igyekezete a több, a jobb életért: ez a szegedi piaristák programja.
forrás
JELENITS ISTVÁN:
Mi a legerősebb a világon?
(Beszéd A Piaristák Szegeden kiállítás megnyitásán, 1996. május 31-én.) http://www.szepi.hu/piarista/evkonyv/95/jelenits.html
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:39 | Sorszám: 10 |
Idézet:
A szegedi piarista iskola jeles diákjai közül csak kettőt említek, akiknek neve, s akik közül az egyiknek holtig Szegedhez hű működése jelezheti, hogy Szegedet a modern lehetőségek és kockázatok - ahogy ma mondani szokták: kihívások - között is eligazíthatja az, amit a piarista iskolában lehetett megtanulni. Bibó Istvánra és Bálint Sándorra gondolok.
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:37 | Sorszám: 9 |
 Szeged: A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes épületek sora: - a Püspöki Palota,
- Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények,
- Katolikus Konviktus,
á az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-Templom. A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai, nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér. http://www.utazzitthon.hu/html/varos.php?varos_id=132&varos_nev=Szeged
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:33 | Sorszám: 8 |
ma
(a Szegedi Szabadtéri Játékok idején a főbejárat 
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:31 | Sorszám: 7 |
a szegedi püspöki palota
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:30 | Sorszám: 6 |
|
A nagy árvíz után máig ható eleganciával újjáépült Szeged. Püspöki székhely, Trianon után egyetemi város lett, legutóbb olajváros is. Lakótelepek épültek köré, szerves és lassú növekedését egy sietősebb, kapkodóbb növekedés követte. A szegedi piarista iskola jeles diákjai közül csak kettőt említek, akiknek neve, s akik közül az egyiknek holtig Szegedhez hű működése jelezheti, hogy Szegedet a modern lehetőségek és kockázatok - ahogy ma mondani szokták: kihívások - között is eligazíthatja az, amit a piarista iskolában lehetett megtanulni. Bibó Istvánra és Bálint Sándorra gondolok. Egyikük az egész országot tanítja ma is demokráciára, tisztességes politikai gondolkodásra, erkölcsre, felelősségtudatra. Másikuk Szeged népét és szintén az egész magyar nemzetet a "gyökerek" tiszteletére, a hagyományainkhoz való eleven hűségre. Emlékszem még arra az időre, amikor a néprajz egyetemi professzoraként bekopogott azokhoz, akik az ország messze tájairól idekerültek, s az új lakótelepek egy-egy panelházában kaptak lakást. Mesét, népdalokat gyűjtött közöttük, igyekezett rábírni őket arra, hogy szülőföldjükről, gyerekkori emlékeikről beszéljenek. Neki helybe hozták az ország néprajzi kincseit. De tán még többet jelentett maguknak a megkérdezetteknek, hogy ebben az ismeretlen világban valaki rájuk nyitja az ajtót, és kincsnek tekinti, amit ők már-már el is felejtettek. Öröm volt számukra, hogy beszélhettek, emlékezhettek. Fölébredt bennük a lélek, megerősödtek múltjuk, értékeik megbecsülésében, s nem váltak új lakóhelyükön néma, érdektelen, arc nélküli tömeggé.
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:25 | Sorszám: 5 |
Juhász Gyula Tápéról írta: "Az élet itt nem móka, nem talány." A piaristák otthonosan érezték magukat Szegeden, ebben a Tápéval s a tanyavilággal határos kisvárosban, amely a tisztes szegénységben annyi tiszta törekvést, imádságos bizalmat, igaz közösségi felelősségtudatot tudott beleoltani fiaiba és leányaiba.
Szeged növekedésében, a környék életének külső és belső gazdagodásában nagy része volt a piarista iskolának. Ez az intézet nemcsak országos hírre jutott tanítványaival és tanáraival büszkélkedhetik, hanem sokkal inkább azzal, hogy a célszerű szegényemberek fiaiból tanítót, jegyzőt, postást, vasutast nevelt, gondolkodó és közösségi felelősségtudattal élő művelt iparos réteget, amely lépést tartott az idők változásaival, a történelemmel, és a város fejlődését jól tudta irányítani.
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:24 | Sorszám: 4 |
Ezen a kiállításon, amely a piaristák szegedi megtelepedésének 275. évfordulóján a szegedi piarista történet szerény felidézésére vállalkozik, érdemes a legnevezetesebb szegedi piarista bölcsességét idéznünk. Mert a piaristák erre tanították a szegedieket: a mindennapok apró, hűséges, láthatatlan erőfeszítéseinek értékére, amelyet a gomba köveket mozdító hatalma jelképezhet.
1721-ben nyitották meg iskolájukat, amikor - még a katonai határőrvidék közelében - a török eltakarodása után megkezdődött itt egy nem egészen szabad, de a korábbinál sokkal szabadabb élet, s megnyíltak a szegedi emberek előtt a külső és a belső építés lehetőségei. A piaristák arra tették föl az életüket, hogy a szegények fiait oktassák, neveljék: hát itt volt akkor tanulni vágyó szegény gyermek elég. Az atyákat a város hívta meg. Sokat nem tudott ígérni nekik, de nem is igen kértek többet, mint hogy a szívükbe, a bizalmukba befogadják őket a városbeliek. Akkoriban a komáromi jezsuita kollégiumban egy-egy ünnepi előadásra elköltöttek annyit, amennyi egy alföldi város piarista rendházának, iskolájának egész esztendei költségvetése volt.
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:24 | Sorszám: 3 |
|
Hölgyeim és Uraim! Kedves Barátaim! A szegedi piarista múlt emlékeit idéző kiállítás megnyitásakor illő legelőször Dugonics Andrásra pillantani. Hadd mondjuk el róla egy kedves történetet! Sokat sétált a Tisza-parton, ismerték, tisztelték a halászok és a hajósok, örültek, hogy el-elbeszélget velük. Egyszer megkérdezte tőlük: Mit gondolnak, mi a legerősebb a világon? Találgatták, hogy talán a király, az elefánt, az árvíz, de ő csak mosolygott, s aztán rámutatott a rakpartra, azt akkoriban kövezték ki nagy kváderkövekkel. Az emberek jobban megnézték az ismerős falakat, s látták, hogy annak résein itt is, ott is kinyomakodik a gomba, észrevették, hogy meglazítja a falat, sok helyt kimozdít a helyéből egy-egy súlyos kőtömböt is. Látják embörök - mondta Dugonics András - hát a gomba a legerősebb.
http://www.szepi.hu/piarista/evkonyv/95/jelenits.html
|
|
|
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 30. 13:22 | Sorszám: 1 |
|
... A színész belebújik a szerepekbe, a néző ugyan nem bújhat beléjük, de ő is átéli a megidézett életeket, azok tragikus vagy komikus pillanatait. Ha nem érdekelné az embert a másik sorsa és az élet egésze, színház sem volna. Mindez a színészt olymértékben érdekli, hogy meg is tanulja egy másik - király, gazember, koldus - szerepét, s ebbe a befogadásba beavatja a nézőt azzal, hogy eljátssza neki. A színész ugyanakkor csak ideiglenesen lesz király, gazember és a többi, a kockázatival együtt már nem vállalja ezeket a sorsokat, hiszen miután a királyt lenyakazták, ő tapsok közepette hajlong a közönség előtt, ám játék közben mégis magára vette annak a másik embernek a sorsát. De ne felejtsük, hogy a színésznek is - mint mindenki másnak -, egy szerep jut az életből, és az övé pont az, hogy színész." ... http://www.miskolcinemzetiszinhaz.hu/szinhazi_estek_49.php és http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=get_topic&f=4&t=000396
|
|
|
|
|
|
