Már a cseheknek is kezd elegük lenni a Lisszaboni Szerződésbőll, derül ki a múlt héten készített felmérésből. A statisztikák szerint a lakosság nagy része elutasítja a dokumentumot. A szöveg alkotmányosságát jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja a cseh euroszkeptikusok beadványa alapján. Közben Nicolas Sarkozy harcos központosítaná az uniót.

A Cseh Köztársaságban készített közvéleménykutatás szerint a csehek között a Szerződést ellenzők és a támogatók aránya jelenleg 53 kontra 47 százalék. Vagyis a legutóbbi, áprilisi felmérés óta megfordult a helyzet, ekkor ugyanis még a támogatók voltak többségben, éppen 53 százalékkal.

A gyors ratifikáció reménye már az alkotmánybírósághoz beadott indítvánnyal elúszott, de a most bemutatott statisztikák újabb jól célzott ütést mérnek a Szerződés támogatóira.

Bár a cseh kormány a múlt hónapban végül úgy döntött, pozitív véleményt küld az Alkotmánybíróságnak a Szerződésről, a bírói testületnek nem kell figyelembe vennie a kormány véleményét. A talárosok várhatóan szeptember-októberre hoznak döntést, vagyis még az őszi EU-csúcs előtt. Az EU állam- és kormányfői ekkor akarnak konkrét döntéseket hozni arról, hogy mi legyen a Lisszaboni Szerződés sorsa az ír elutasítás után.

Bár az EU vezetői igen erős nyomást gyakorolnak a csehekre, hogy ratifikálják a szerződést, a cseh kormány úgy döntött, addig nem bocsátja a parlament elé a szöveget, amíg az Alkotmánybíróság nem hozta meg döntését.

Akkor sem lehet azonban biztosra venni a parlamenti ratifikáció pozitív végkimenetelét, ha a bírák alkotmányosnak ítélik a szöveget. Az alsóház várhatóan megszavazná, a Szenátusban azonban nagy az euroszkeptikusok aránya. Itt a miniszterelnök, Mirek Topolanek pártja, a Polgári Demokratikus Párt (Civic Democratic Party - CDP, a Fidesz szövetségese) van többségben. Bár a miniszterelnök kormánya támogatja a Szerződést, a CDP tagjai nem biztosították erről Topolanek-et, és erős a befolyása a szenátusban Václáv Klaus euroszkeptikus államfőnek.

Ahogy az írek esetében is, Csehországban sem fektettek elég hangsúlyt a Lisszaboni Szerződés nyújtotta előnyök kommunikációjára, hiszen lényegesen több a hátránya a jogszabálynak. A legutóbbi felmérés szerint a csehek 23 százaléka mondta magáról, hogy tudja, milyen változásokkal járna a Szerződés életbe lépése, ugyanakkor 34 százalék bevallotta, hogy nem tudja mit tartalmaz a dokumentum.

"Abból, hogy valakit nem akarnak megvenni, nem következik, hogy megvehetö-e vagy sem."

Az ír népszavazás sikere (a barikad.hu szerkesztősége számára hatalmas örömhírt jelentett a lisszaboni diktátum szigetországi elutasítása) után úgy tűnt, oda az Egyesült Európai Államok diktatórikus álmának. Sarkozy, a magyarországi zsidó családból származó francia elnök, az EU legfőbb "neokon" pitbullja azonban hatalmas kampányba kezdett. Igyekszik kihasználni a francia elnökség fél évét, és eszeveszett hatalomvágyának újabb célja, hogy alatta kényszerítsék kétvállra a nemzetben gondolkodó európai erőket. A bizonytalankodó lengyel elnök az első komoly skalpja.

"Nagyon jó megbeszélés volt. Elmondtam neki, hogy Lengyelország természetesen nem szeretne a szerződés ratifikációja elé akadályt állítani" - mondta Kaczynski, miután kétoldalú tárgyalást folytatott az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnökével. "Megállapodtunk egy közös tervben, amelyet a megfelelő pillanatban majd nyilvánosságra hozunk" - fogalmazott a lengyel politikus, hozzátéve, hogy Sarkozyvel "bizonyos kölcsönös kötelességvállalásokról" döntöttek, ennek részleteit azonban nem közölte.

A lengyel államfő a hónap elején még úgy nyilatkozott: nem hajlandó aláírni a lisszaboni szerződést miután a dokumentumot Írország népszavazáson elutasította. Lech Kaczynski azt mondta, hogy a jelenlegi helyzetben értelmét vesztette a szerződés szignálása. Az államfő annak ellenére vélekedett így, hogy a lengyel törvényhozás már áprilisban ratifikálta a dokumentumot, amely azonban az elnök aláírása nélkül nem érvényes.

Nicolas Sarkozy ugyanakkor a múlt héten úgy fogalmazott: feltett szándéka, hogy az év végéig esedékes francia elnökség idején megoldja a szerződés ír elutasítása miatt kialakult krízishelyzetet. Kaczinskynek pedig akkor azt üzente: a lengyel politikusnak "morális kötelessége" annak a dokumentumnak a jóváhagyása, amelynek megfogalmazásában saját maga is részt vett.

A képviselőknek nem volt idejük és lehetőségük áttanulmányozni, de szavaztak. Igen mondjanak le.
Nem jó taktika az embereket nézni hülyének, mégha birkanyáj is.