A maradék MÁV-vagyon értékesítését és a közszolgáltatás szűkítését célozza az a kormány-előterjesztés, amelynek részletei a szombati Magyar Nemzetben jelentek meg - fogalmazott Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa sajtótájékoztatóján.

A Magyar Nemzet mai számában megjelent egy tartalmas újságcikk, mely "Napirenden a MÁV Zrt. szétrombolása" címet viseli. A cikk hírt ad egy, vélhetőleg jövő keddi kormányülésen előterjesztésre kerülő anyagról, amely a vasúttársaság és az állam közötti ingatlanügyek "rendezéséről", és a MÁV teljes átalakításáról szól. Ha azonban elolvassák az írást, kiderül, hogy a kormány célja elsősorban nem a szervezeti változtatás, hanem a maradék MÁV-vagyon eladása és a közszolgáltatás szűkítése - fogalmazott sajtótájékoztatóján Fónagy János. A politikus hozzátette: a kormány tervezett intézkedéseit 2010 január 1-én be kívánja vezetni.

A cikk tanulsága szerint a vasutat három önálló cégbe rendeznék (önálló pályavasút, személyszállító üzletág, illetve vagyonhasznosító), a MÁV Zrt. feladatainak egy részét a MÁV Vagyonhasznosító Zrt. venné át, s a MÁV-ból kiválással jönne létre a MÁV Pályavasút-működtető Zrt., amelytől elvonnák a pályavasúti működéshez közvetlenül nem kapcsolódó ingatlanokat. A MÁV-Start az átalakítás után az elővárosi és távolsági vasúti közlekedésben venne részt, a mellékvonalak kezelését regionális szolgáltatókra bíznák. A szakmai elemzés végkövetkeztetése az, hogy az átalakítás anyagi terhét a MÁV Trakció Zrt. és a MÁV Gépészet Zrt. 2010-ben megvalósítandó eladásából lehet fedezni, ezek értéke 77 milliárd forint - számolt be a kabinet terveiről a Fidesz politikusa.

Fónagy János felhívta a figyelmet: ez nem jelent mást, mint hogy - az eddig államilag, közszolgáltatás keretében, állami felelősséggel fenntartott - pályavasút csak a vasúti törvény által meghatározott állami tulajdonban lévő hálózatot üzemeltetné, a többit pedig úgynevezett integrált szolgáltató társaságoknak adnák át, melyek azonban nem közszolgáltatás, hanem gazdaságossági elven működnének! - emelte ki a szakpolitikus. Hozzáfűzte: ezekben a társaságokban zömmel az önkormányzatok lennének benne. Látni kell azonban, hogy a ma, az alafeladataik ellátására is képtelen önkormányzatok nyakába ilyen terhet akasztani egy rosszhiszemű, csalárd megoldás.

Az előterjesztés-tervezet szerint a szocialisták a vasúti pályán kívül minden ingatlant áruba kívánnak bocsájtani. Úgy, hogy - legjobb tudomásom szerint - ma a MÁV Zrt.-nek nincs olyan vagyonregisztere, mely tételesen megállapítaná a vagyonállomány értékét.

Rendkívül cinikus továbbá az a szándék is, hogy a MÁV vagyonának eladásából akarják fedezni azt a jelenlegi hiteltartozást, amely úgy keletkezett, hogy 2003 és 2006 között a kormány a vasúti személyszállítás közszolgáltatási költségtérítését nem, vagy csak részben fizette meg a MÁV-nak és ezzel hitelfelvételre szorította rá a vasúttársaságot. Ez a tartozás ma kb. 120 milliárd forint - húzta alá a képviselő.

Rogán Antal "hangyaBólyba" tenyerelt
Szocialista politikusok is részt vettek az agrárcég privatizációjában

Három napirendi pontot javasol a Fidesz az Országgyűlés rendkívüli ülésére - jelentette be Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. A Fidesz a privatizáció felfüggesztése mellett a sorkatonai szolgálat megszüntetéséről és a napi standolás kapcsán a jövedéki törvény módosításáról tárgyalna.

Az augusztus 19-ei rendkívüli ülés kezdeményezéséhez szükséges aláírások hétfőn az Országgyűlés elnökének asztalán lesznek - közölte Rogán Antal.
A Fidesz azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyar Villamos Művek Rt., a posta, a hollóházi és a Zsolnay porcelángyár, a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., a 24 Volán-társaság, a Richter, a Tokaj Kereskedőház Rt., a bábolnai és a bólyi mezőgazdasági részvénytársaság, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. és a Mol Rt. még állami kézben lévő részének magánosítását.
A Mol és a Richter privatizációjával az állam "az aranytojást tojó tyúkot" adná el. A porcelángyárak magánosítása pedig azért veszélyes, mert hungarikumok eladásáról van szó - jelentette ki Rogán Antal.
A mezőgazdasági részvénytársaságok áruba bocsátását a Fidesz azért ellenzi, mert így hatalmas állami tulajdonú földek kerülnének magánkézbe.
A Fidesz országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a sorkatonai szolgálat megszüntetéséről. A kormány eddig csak beszélt erről, de az elmúlt két évben igazából semmit nem tett - közölte a frakcióvezető-helyettes.
A Fidesz szerint fontos, hogy ebben a kérdésben a parlament egyértelműen kifejezze szándékát és akaratát - mondta.
A jövedéki törvény módosítása kapcsán a Fidesz a napi standolás gyakorlatának felfüggesztését indítványozza - közölte a politikus.
Rogán Antal azt mondta: az ellenzék önmagában nem tudja a rendkívüli ülés határozatképességét biztosítani, ezért elvárják, hogy a kormánypárti frakciók nyilatkozzanak arról, jelen lesznek-e.
A házszabály szerint a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni.
A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet is meg kell jelölni.
Az Országgyűlés elnökének lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell a parlamentet összehívnia.
Az ülés napirendjére az elnök a házbizottság ajánlása alapján tesz javaslatot. E javaslatot legkésőbb az ülést megelőzően két nappal meg kell küldeni a képviselőknek.

az ALJAS, SUNYI, TÖRVÉNYRE HIVATKOZÁSSAL A TOLVAJLÁST ?

A magántulajdon ÁLLAMOSÍTÁSÁT (LOPÁST) ?

Majd az elállamosított (ellopott) tulajdon más-kézre-játszását-PÉNZÉRT ? Az az "eu-komform" kifejezése a lopásnak ? A lelkiismeret elaltatásának trükkje, hogy : híjuk innentől kezdve privatizációnak a LOPÁST ?

Magyar Nemzet
Ellenzéki és kormánypárti oldalon egyaránt elítélik az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nél (ÁPV) zajló, a Magyar Nemzet által feltárt pazarlást. Az alapbérek tizennyolc százalékos emelkedésén túl a személyi jellegű, egyéb kifizetések tavaly több mint duplájára nőttek az előző évhez képest.

Túl az alapbérek 18 százalékos emelkedésén, a vagyonkezelőnél a személyi jellegű, egyéb kifizetések tavaly összesen elérték a 846,999 millió forintot, míg ennek értéke 2002-ben 371,242 millió forint volt – számolt be a Magyar Nemzet a múlt héten. Csak munkatársai pihentetésére – rekreációs támogatás címen – 221 millió forintot költött a társaság. Ezt az összeget az adók és járulékok levonása után alapbérarányosan, készpénzben fizették ki a cég munkatársai között. 2002-höz képest 38 millió forinttal – mintegy hetvenhárom százalékkal – emelkedett a ruházatiköltség-térítés, 25 millióval – 56-ról 81 millióra – pedig az egyéb, béren kívüli juttatások mértéke. A két évvel ezelőtti 61-ről 117 millió forintra nőttek az „egyéb” jellegű kifizetések, és míg 2002-ben semmit, addig tavaly 82 millió forintot fizettek ki magánszemélyeknek. A társaság mindezt azzal indokolta, hogy – noha az alapbérek 18, a prémiumok 13, a jutalmak pedig 73 százalékkal nőttek – 2002–2003-ban nem történt általános béremelés az ÁPV-nél, ezért a vezetés az üzleti feladatok teljesítése érdekében tavaly a prémium és jutalom ösztönzési formát részesítette előnyben.

Molnár László (MSZP): Állami vagyon működtetésénél egyszerűen nem indokolhatók ilyen luxuskiadások. Évek óta értetlenül figyelem a szervezetnél folyó gyakorlatot. Vagyoni oldalon nincs akkora bevétel, ami lehetne, viszont van egy akkora jólét, amit megszüntetnék. Az ÁPV Rt. tíz éve működik, miközben az állami vagyont lassan eladják. A szervezetet meg kellene szüntetni, és be kellene látni, a jelenlegi gyakorlat szerint nem működik a vagyonkezelés.

Fodor Gábor (SZDSZ): Ilyen esetek nem mérhetők másképpen, mint ahogy azt ellenzéki szerepben tennénk; az adófizetők pénzéről, közkiadásokról az ÁPV-nek is pontosan el kell számolnia. Bízom benne, hogy a kifizetések mögött valódi teljesítmény volt, ellenkező esetben az ügy nem maradhat következmények nélkül.

Halász János (Fidesz): Elfogadhatatlan, de sajnos nem meglepő, ami az ÁPV Rt.-nél történt; nyilván az állami cégek is tanultak a kormányzati pazarlás söjtöri példájából. A Medgyessy-kormány vizet prédikál, és bort iszik, hiszen minden egyes kormányszóvivői tájékoztatón szó esik az olcsó államról, ugyanakkor milliókért rendelnek maguknak mandulás angolnát és tízezrekért szivarokat egy-egy összejövetelen, ráadásul a kabinet az első intézkedései között száz százalékkal megemelte a miniszterek fizetését.

Font Sándor (MDF): Felháborító: miközben nő a létminimum szintje alatt élők tábora, az állami vagyon elherdálásával foglalkozó cég soha nem látott mértékben, indokolatlanul költekezik saját céljaira. A cég az állami vagyon felügyeletével lett megbízva, nem pedig vezetői és munkatársai zsebének megtömésével.

2004. júl. 27., 11:34

Már csak a kormány döntésétől függ, hogy kínai kézbe kerül-e a Malév. Az ÁPV Rt. igazgatósága ugyanis elfogadta a nemzeti légitársaság privatizációs koncepciójáról szóló kormány-előterjesztést. A magyar cég iránt a kínai Hainan légitársaság érdeklődik, amelyben tizenöt százalékos résztulajdona van a magyar származású amerikai milliárdosnak.

Június közepén a sajtóhírek arról szóltak: a hazánkba érkezett kínai államfõvel a Malév eladásáról is tárgyal a kormányzat. A Malév vezetõje a Hainan légitársasággal közösen indítandó Pekingi járat bejelentésekor korainak tartotta arról beszélni, hogy kínai kézbe kerülhet-e a nemzeti légitársaság. Sándor László, a Malév elnök-vezérigazgatója 2004. június 11-én még így nyilatkozott: ”Mi egy hosszú távú együttmûködésre készülünk. A járatindításon túl nagyon sok szinergia van, amit a két légitársaság ki tud használni. A pilóták képzésében, a cargo területén, de azt gondolom, hogy privatizációról még nagyon korai lenne beszélni, hiszen most indul a járat.”

Mindössze 6 hétre rá az ÁPV Rt. igazgatósága elfogadta a Malév privatizációs koncepciójáról szóló kormány-elõterjesztés tervezetét. Ebben az áll, hogy a változó piaci feltételek, illetve a kormány által tavaly kifizetett hétmilliárd forintos tõkeinjekció lehetõvé teszi, hogy külsõ befektetõ jelenjen meg a Malév Rt-ben. A tervek szerint a cég 49 százalékát adnák el, 51 százalék viszont továbbra is állami tulajdonban maradna. A magyar cég iránt a kínai Hainan légitársaság érdeklõdik, amelyben tizenöt százalékos résztulajdona van Soros Györgynek, a magyar származású amerikai milliárdosnak.