Köszi szépen, így tökéletes. Köszi az admin segítségét is.Akkor szépen beírom ide a Közoktatási Törvény ominózus pontját és annak a 2005-ös Költségvetési Törvénnyel módosított változatát is. Tehát:
Eredeti:
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
Harmadik rész
A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ
ÓRASZÁMA
II.
8. "A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő többi részében - munkaköri feladatként - a pedagógus ellátja a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá - munkáltató rendelkezései szerint - ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a
pedagógus szakértelmét, így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában."
Módosítás:
2004. évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről
A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ
ÓRASZÁMA
II.
8. "A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként, a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat,
értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét; elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének
megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében. A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéssel is elismerhető."
Kérdés, hogy a gyakorlatban milyen következményekkel jár(hat) ez a látszólag semmitmondó módosítás a pedagógusok számára, a tanulók számára - de szvsz nem kellene e rendelkezés hatásait ennyire leszűkíteni, hiszen a közoktatásban uralkodó állapotok hatásai messzebre nyúlnak. Másrészt a törvényekre, demokráciára fittyet hányni és azt ugye balgán szemlélni és örülni, hogy dejó hogy nem velem szúrtak ki...most éppen. A módosítás célját és a következményeket nyilván előrevetíti az, hogy egy OM. hatáskörű Közoktatási Törvényt egy Költségvetési Törvénnyel módosítanak tetszés szerinti tágan értelmezhető szövegezéssel.
Itt van egy részlet egy igazgatói hírlevélből - végül is a témával kapcsolatban - nem értem miért, de - összevissza ennyit találtam e Neten:
IGAZGATÓI HÍRLEVÉL
A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet információi
intézményvezetők számára, 2005. április hó
"A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény költségvetési törvényben történt módosításai
(A törvény 2005. január 1-jétől hatályos)
Tapasztalataink szerint a legtöbb vitát kiváltó módosítás a következő:
1. sz. mell. Harmadik rész II. 8.
„A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen:
1. felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra,
2. előkészíti azokat,
3. értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét,
4. elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet,
5. részt vesz a nevelőtestület munkájában,
6. a halmozottan hátrányos helyzetű* és a tehetséges tanulók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésében,
7. az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében,
8. a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában,
9. a diákmozgalom segítésével,
10. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével,
11.a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,
12. az intézményi dokumentumok készítésében.
A pedagógus e bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéssel is elismerhető.”
A fenti melléklet 8. sz. pontja ténylegesen arról szól, hogy a pedagógus munkakörben - alapilletményért - az ott felsorolt feladatokat el kell látni.
Feltétlenül fontos azonban, hogy a SZMSZ-ben jelenjen meg az adott intézményben pedagógus munkakörben ellátandó feladatok halmaza, majd személyre szólóan ebből válogasson az igazgató az adott pedagógus konkrét munkaköri leírásánál.
(Olyan kitétel ne legyen benne, hogy "és amivel a munkáltató megbízza.")
...Két kérdés - a sok közül - a 8. ponthoz kapcsolódóan
1. „Megteheti az önkormányzat, hogy megszűnteti az igazgatóhelyettesi, diákönkormányzatot segítő tanári és az ifjúságvédelmi státuszt arra hivatkozva, hogy „belefér” az adott pedagógus heti 40 munkaórájába?”
A válasz első fele:
Valójában igazgatóhelyettesi státusz, a diákmozgalmat segítő tanár státusza, az ifjúságvédelmi felelős státusza nem kötelező a 1. sz. melléklet táblázata szerint. Amennyiben a fenntartó nem engedélyezi, ill. nem finanszírozza ezeket a státuszokat, illetve az ezekhez kapcsolódó pénzügyi fedezetet nem biztosítja, akkor ezeket meg kell szüntetni.
Ezen feladatokra egyébként az 1. sz. melléklet Harmadik rész II. 7. pontjában szabályozott órakeretből lehet órát adni (ha jut), ha pedig nem megy, akkor bizony a 40 órás munkahét keretében, a konkrét munkaköri leírásokban meghatározva kell leírni egy-egy kollegának a fenti feladatok ellátását.
A válasz második fele:
Óvatosságra inteném azokat az önkormányzatokat, akik ilyen, vagy hasonló döntésen törik a fejüket. Nézzük például mivel jár az igazgatóhelyettesi státusz megszűntetése. Az SZMSZ-ben szabályozni kellett a vezetési szerkezetet, amennyiben ez módosul, akkor az SZMSZ-t is módosítani kell, a módosítást a nevelőtestületnek el kell fogadnia, ha nem fogadja el, akkor a hatályos marad életben, amiben viszont szerepel az igazgatóhelyettes. A kör itt be is zárul. A státusz megszűntetésével az igazgatóhelyettes által ellátandó feladatok nem szűnnek meg, ki fogja a későbbiekben ezt ellátni, mennyiért? A Kjt. Vhr.-e szabályozza a vezetői ügyeletet
„a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek a nevelési- oktatási intézményben kell tartózkodnia”, ha nincs helyettes, hogy osztják meg egymás között az ügyeletet?
2. „ Előírhatja-e az igazgató, hogy a heti 40 órát az intézményben kell eltölteni?”
Válasz:
A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató határozza meg a munkavégzés helyét. A Kjt. Vhr. 7. § lehetőséget ad arra, hogy az órákra a pedagógus otthon is felkészülhet. „A pedagógus a kizárólag a nevelési- oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles a nevelési- oktatási intézményben tartózkodni.” Véleményem szerint az igazgató megpróbálhatja elérni, hogy a pedagógusok a 40 órás munkahét teljes idejét a munkahelyen töltsék, olyan indokkal például, hogy az iskolában a felkészüléshez szükséges dolgok rendelkezésre állnak (könyvtár, Internet, kísérleti eszközök, stb.)
A nyugodt készülés körülményeit pedig sok-sok tanterem tudja biztosítani.
A kezdeményezés viszont feltehetőleg a közalkalmazotti tanács gátján „elakadna”."
A probléma megértéséhez tudni kell, hogy a pedagógus munkaideje - ami 40 óra/hét kb. 25 éve - összetevődik a kötelező óraszámból (átlagosan cca. 20 óra), a túlórából (ami rendes körülmények között nem fér bele a kötelező keretbe + kötelező korrepetálási keret + helyettesítés + egyéb megbízásos rendszeres tevékenység, pl. könyvtár, min.biz., oszt.főn., szakkör, tánckör, irodalmi színpad, munkaközösség vezetése, szakszervezeti/közalkalmazotti tanácsi megbízott, stb-stb. ha arra külön órakeretet is adnak adnak a bérpótlék mellett vagy helyett) és az ominózus "otthoni" felkészülési időből - ha még belefér a 40 órába (ha nem, akkor is). A probléma nem is itt van, hanem ott, amikor kiadnak ilyen-olyan jegyzői körleveleket és amikor megnézzük azt is, hogy egy pedagógus a heti-havi munkaideje összetevői alapján hogyan kapja a fizetését. A közvélekedéssel nem ellentétesen a pedagógusoknak valóban kitűnő fizetésük van - nettó 100 felett valamivel némi rutin megszerzése után -, akkor ha nem szabadságon vannak. Az alapbér viszont nem valami hízelgő, mivel a fizetésen belüli aránya kb. 55-60 %, így a tanévben plusz 40-45 % is összejöhet(ett) - ezidáig. Ezek után viszont csak egyvalami ami biztos és ez a bizonytalanság. HAJRÁ MASZOP-SZADESZ, csak így tovább!!!
Mégegy megjegyzésem lenne: nem vagyok pedagógus, viszont szeretek felplankolni különböző témákat és megosztani másokkal az igaz ügy érdekében. Mindazonáltal úgy érzem nehéz új, eredeti és jó témát találni, mivel hálistennek nagy és növekvő a konkurrencia.
Köszönöm a lehetőséget és a figyelmet!
