Ismerősök és ismeretlenek életét figyelgetve azt látom, h a "cucc"-ok uralma alá kerültek. Kocsi, lakás, kaja, pázsit, háztartásigép, műköröm ...... Hajsza ezek megszerzéséért és fenntartásáért.
... És közben 1valami vész el: az öröm. Az élet öröme.
... A tárgyak rabszolgáivá váltunk.
... Én még emléxem gyerekkoromból cselédlányok vidáman, énekelve végzett munkájára és szobafestők fütyörészésére.
... Most lárvaarcok bámulnak ki a kocsikból, szenvtelen arcok a munkahelyeken, unott, elgyötört arcok a bevásárlóközpontokban, pokoli, állati vigyorba torzult arcok a "szórakozó"-helyeken ...
... Belül elfojtott, ki-kitörő düh, állandó, szűnhetetlen, aggresszív elégedetlenség, türelmetlenség. A "siker" is csak gond, nyűg: nyírandó pázsit, szervízelendő járgány, takarítandó lakás, lepattogzó műköröm, ténylegesen letöltendő nyaralás, vigyorgandó szórakozás ...
