"A magyar közgazdász elit poros, korszerűtlen gondolatvilágát mi sem jellemzi jobban, mint a gazdaságstratégia szükségességének tagadása arra hivatkozva, hogy a "piac" és a "verseny" tudja legjobban eldönteni, mivel foglalkozzunk. El is döntötte: lettünk a multik összeszerelő bérmunkásai, akik jövedelmük egyre növekvő részét az egyre drágább hitelek törlesztésére kénytelenek fordítani, miközben egyre csökkenő szociális juttatást kapnak. Tartsuk tehát fenn, sőt növeljük a jövedelemkülönbségeket (Lásd: Bajnai-csomag), mert csak a belső kereslet szétverésével tudjuk létrehozni azt a külkereskedelmi többletet, amiből a Valutaalap és a többiek hiteleit reméljük visszafizetni. De nem fogjuk, mert nem lesz miből, mert elérkeztünk a nemzetgazdaság kibelezésének végső állomásához. Nincs stratégiánk. Stratégia nélkül pedig nincs jövőnk."