„Rólunk” szól, nekünk szól ide, majd’ 19 év távlatából.

... azt mondom, hogy ez a keresztény, fehér civilizáció a leszálló ágba jutott, Vancuvertől Vlagyivosztokig. Keleten és nyugaton egyformák a bajok, csak itt szegények az országok, ott pedig gazdagok, és a devianciák ellensúlyozására pénzt tudnak adni. Elsorolom a szellemi és érzelmi elszegényedéseket. Nálunk a dolgot nehezítette ez a rezsim, ami itt negyven-egynéhány év óta kialakult. Már közhely, hogy nincs jövőkép. Nemrég a Times-ban egy újságíró azt írta, hogy kicsit naivak a lengyelek és a magyarok, mert azt hiszik, hogy a nyugati demokrácia fenékig tejföl. Sorra alakulnak a pártok, de közben nem vesszük észre, hogy Közép-Európa megint destabilizálódik. A naivitásunkon és a szegénységünkön túl az a fő bajunk, hogy ennek a rezsimnek nincs erkölcsi tőkéje. De a nemzetnek sincs erkölcsi tőkéje. Az egyes embernek, köztük nekem sincs erkölcsi tőkém. Erkölcsi alapra kellene helyezni az országot, amíg ez nem történik meg, nehéz lesz előbbre lépni, de azért én optimista vagyok, legalábbis a feleségem mindig azt mondja, ha társaságban vitatkozom, hogy „Á, Feri optimista”...