Élüzem lesz a Kehi? - gondola kommentár
Jelentés a Széchenyi Tervről. Konklúziója: minden rossz volt, úgy ahogy volt, velejéig bűnös az Orbán-kormány, s tán még Széchenyi is, mert a nevét adta hozzá.
Tájékoztató az államháztartás területén működő különböző, kiemelt pályázati rendszerek működésének, az államháztartáson kívüli szervezetek részére 2001. évben és 2002 első félévében nyújtott támogatások ellenőrzésének tárgyában végzett vizsgálat keretében a Széchenyi Terv pályázati rendszerében megítélt, illetve nyújtott támogatások szabályossági ellenőrzéséről – címet viseli a Kehi legújabb tanulmánya. A tisztánlátás érdekében, teljes egészében, közreadjuk.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2002-ben a Széchenyi Terv (SZT) pályázati rendszerének rendszervizsgálata során megállapította, hogy a Gazdasági Minisztérium által a Terv keretében működtetett programokat finanszírozó célelőirányzatok pályázati rendszere és pályázatkezelése a költségvetési források szabályszerű és hatékony felhasználását illetően magas kockázatú, mivel:
· - nagy összegeket vissza nem térítendő támogatásként nyújtottak,
· - egyes pályázók többször is nyerhettek támogatást,
· - rendkívül összetett, bonyolult szervezeti keretek között, késedelmes szabályozás mellett és a személyi és a tárgyi feltételeket csak utólagosan megteremtetve bonyolították.
E magas kockázat miatt 85 pályázat vizsgálatára került sor, amelyet 55 pályázó adott be. Ez a pályázatok 0,5 %-át jelentette és az odaítélt összes támogatás 15,4 %-át, 23, 7milliárd Ft-ot érintett.
Az ellenőrzés összességében a vizsgált pályázatok 28,2 %-ára, a pályázó társaságok 34,5 %-ára és 11.528 milliárd Ft támogatás módosítására, esetenként megszüntetésére tett javaslatot A javaslatok a vizsgálatba vont, odaítélt támogatások összegének 52,6 %-t érintette.
A három pályázatnál a szerződéses kötelezettségek megsértését, egyértelműen a szerződés felbontását és a támogatás teljes visszavonását javasolta az ellenőrzés. A visszavonandó támogatás összege mintegy 1,3 milliárd Ft.
Az egyedi intézkedési javaslatok összesen tizenhét támogatást elnyert pályázó 22 pályázatára vonatkoztak és 10,5 milliárd Ft érintettek.
A vizsgálat megállapította, hogy:
· - A Széchenyi Terv rendszervizsgálat alapján levont következtetéseket, a felvetetett problémákat, veszélyeket a konkrét támogatásokról lefolytatott szabályossági vizsgálatok megállapításai alátámasztották.
· - A "nagyszabású" projektek megvalósításához támogatást nyert egyes vállalkozásoknál közvetlen, vagy közvetett módon tulajdonosi változások történtek, többnyire külföldi bejegyzésű tulajdonba kerültek.
· - A támogatás közvetlenül és jelentős nagyságú tőke juttatásával a magánszemélyek, magánvállalkozások vagyongyarapodását segítette elő úgy, hogy a teljes projekt megvalósításához elegendő forrás ténylegesen nem minden esetben volt biztosított.
· - A pályázatkezelés folyamatai, beleértve a döntéseket is, rendkívül elhúzódtak. Egzakt értékelési szempontrendszer és a felhasználható keret egyértelmű meghatározásának a hiányában - a pályázat elbírálási gyakorlatából adódóan is - a megítélt támogatások hatékonysága még jelenleg is kétséges, kevés a befejezett projekt, így a megtérülés kockázata továbbra is jelentős.
· - Nem szabályozták megfelelően a pályáztatási rendszerben a támogatási szerződés módosításának menetét, az előleg igénylésével, kezelésével, elszámolásával kapcsolatos folyamatot, valamint a követeléskezelés jogkörét, módját, felelősségét sem. Ugyanakkor a pályázatok több mint felénél - sok esetben többször is - módosították a szerződést és jelentős összegű előleg kifizetésére is sor került.
· - A vizsgálat szinte minden pályázatnál feltárt eljárási szabálytalanságot, sőt a pályázatok több mint felénél intézkedést is igénylő szabálytalan eljárást is tapasztalt az ellenőrzés.
Felmerült a fegyelmi felelősség vizsgálata a kiemelten súlyos eljárási szabályok megsértése miatt, nevezetesen hogy
· - szerződéskötések történtek hatósági engedélyek hiányában,
· - az önkormányzati tulajdonon megvalósuló beruházásnál a tulajdonosi hozzájárulás nélkül kötötték meg a szerződés,
· - saját erő igazolására elfogadták az államháztartás rendszertől kapott (megítélt) visszatérítendő támogatást, s így jogszerűtlen szerződéskötés történt,
· - előleg kiutalásra jogosultság és szükségesség vizsgálata nélkül került sor, · az előleg elszámolási kötelezettség megszegésénél nem történt meg a szerződések felbontása,
· - önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező pályázók részére is folyósítottak előleget.
***
Futószallagon, mondhatni menetrendszerűen gyártja a Keller-üzemnek becézet Kehi a jelentéseket. E jelentések fölöttébb hasonlatosak az ötvenes évek bírósági gyakorlatához, midőn a vizsgálat megrendelésekor, mellékletként, az ítéleteket is borítékolták.
Ezuttal a Széchenyi Terv volt soron. Most sem okozott csalódást. A jelentés még véletlenül sem tartalmaz, egyetlen árva „elismerő mondatot. Az ítélet ezúttal is előre megszületett. Konklúziója: minden rossz volt, úgy ahogy volt, velejéig bűnös az Orbán-kormány, s tán még Széchenyi is, mert a nevét adta hozzá.
Innentől kezdve nincs értelme érvelni, tényeket fölsorakoztatni, a jelentés valóság és igazságtartalmát érdemben kétségbe vonni, összevetni, elemezni.
Keller úr elégedett lehet: jól végzi dolgát a Kehi. November 7-én méltán terjeszthetik elő az élüzem címre. - Megszolgálták.
(gondola – Jákysz)
Élüzem lesz a Kehi? - gondola kommentár
Jelentés a Széchenyi Tervről. Konklúziója: minden rossz volt, úgy ahogy volt, velejéig bűnös az Orbán-kormány, s tán még Széchenyi is, mert a nevét adta hozzá.
Tájékoztató az államháztartás területén működő különböző, kiemelt pályázati rendszerek működésének, az államháztartáson kívüli szervezetek részére 2001. évben és 2002 első félévében nyújtott támogatások ellenőrzésének tárgyában végzett vizsgálat keretében a Széchenyi Terv pályázati rendszerében megítélt, illetve nyújtott támogatások szabályossági ellenőrzéséről – címet viseli a Kehi legújabb tanulmánya. A tisztánlátás érdekében, teljes egészében, közreadjuk.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2002-ben a Széchenyi Terv (SZT) pályázati rendszerének rendszervizsgálata során megállapította, hogy a Gazdasági Minisztérium által a Terv keretében működtetett programokat finanszírozó célelőirányzatok pályázati rendszere és pályázatkezelése a költségvetési források szabályszerű és hatékony felhasználását illetően magas kockázatú, mivel:
· - nagy összegeket vissza nem térítendő támogatásként nyújtottak,
· - egyes pályázók többször is nyerhettek támogatást,
· - rendkívül összetett, bonyolult szervezeti keretek között, késedelmes szabályozás mellett és a személyi és a tárgyi feltételeket csak utólagosan megteremtetve bonyolították.
E magas kockázat miatt 85 pályázat vizsgálatára került sor, amelyet 55 pályázó adott be. Ez a pályázatok 0,5 %-át jelentette és az odaítélt összes támogatás 15,4 %-át, 23, 7milliárd Ft-ot érintett.
Az ellenőrzés összességében a vizsgált pályázatok 28,2 %-ára, a pályázó társaságok 34,5 %-ára és 11.528 milliárd Ft támogatás módosítására, esetenként megszüntetésére tett javaslatot A javaslatok a vizsgálatba vont, odaítélt támogatások összegének 52,6 %-t érintette.
A három pályázatnál a szerződéses kötelezettségek megsértését, egyértelműen a szerződés felbontását és a támogatás teljes visszavonását javasolta az ellenőrzés. A visszavonandó támogatás összege mintegy 1,3 milliárd Ft.
Az egyedi intézkedési javaslatok összesen tizenhét támogatást elnyert pályázó 22 pályázatára vonatkoztak és 10,5 milliárd Ft érintettek.
A vizsgálat megállapította, hogy:
· - A Széchenyi Terv rendszervizsgálat alapján levont következtetéseket, a felvetetett problémákat, veszélyeket a konkrét támogatásokról lefolytatott szabályossági vizsgálatok megállapításai alátámasztották.
· - A "nagyszabású" projektek megvalósításához támogatást nyert egyes vállalkozásoknál közvetlen, vagy közvetett módon tulajdonosi változások történtek, többnyire külföldi bejegyzésű tulajdonba kerültek.
· - A támogatás közvetlenül és jelentős nagyságú tőke juttatásával a magánszemélyek, magánvállalkozások vagyongyarapodását segítette elő úgy, hogy a teljes projekt megvalósításához elegendő forrás ténylegesen nem minden esetben volt biztosított.
· - A pályázatkezelés folyamatai, beleértve a döntéseket is, rendkívül elhúzódtak. Egzakt értékelési szempontrendszer és a felhasználható keret egyértelmű meghatározásának a hiányában - a pályázat elbírálási gyakorlatából adódóan is - a megítélt támogatások hatékonysága még jelenleg is kétséges, kevés a befejezett projekt, így a megtérülés kockázata továbbra is jelentős.
· - Nem szabályozták megfelelően a pályáztatási rendszerben a támogatási szerződés módosításának menetét, az előleg igénylésével, kezelésével, elszámolásával kapcsolatos folyamatot, valamint a követeléskezelés jogkörét, módját, felelősségét sem. Ugyanakkor a pályázatok több mint felénél - sok esetben többször is - módosították a szerződést és jelentős összegű előleg kifizetésére is sor került.
· - A vizsgálat szinte minden pályázatnál feltárt eljárási szabálytalanságot, sőt a pályázatok több mint felénél intézkedést is igénylő szabálytalan eljárást is tapasztalt az ellenőrzés.
Felmerült a fegyelmi felelősség vizsgálata a kiemelten súlyos eljárási szabályok megsértése miatt, nevezetesen hogy
· - szerződéskötések történtek hatósági engedélyek hiányában,
· - az önkormányzati tulajdonon megvalósuló beruházásnál a tulajdonosi hozzájárulás nélkül kötötték meg a szerződés,
· - saját erő igazolására elfogadták az államháztartás rendszertől kapott (megítélt) visszatérítendő támogatást, s így jogszerűtlen szerződéskötés történt,
· - előleg kiutalásra jogosultság és szükségesség vizsgálata nélkül került sor, · az előleg elszámolási kötelezettség megszegésénél nem történt meg a szerződések felbontása,
· - önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező pályázók részére is folyósítottak előleget.
***
Futószallagon, mondhatni menetrendszerűen gyártja a Keller-üzemnek becézet Kehi a jelentéseket. E jelentések fölöttébb hasonlatosak az ötvenes évek bírósági gyakorlatához, midőn a vizsgálat megrendelésekor, mellékletként, az ítéleteket is borítékolták.
Ezuttal a Széchenyi Terv volt soron. Most sem okozott csalódást. A jelentés még véletlenül sem tartalmaz, egyetlen árva „elismerő mondatot. Az ítélet ezúttal is előre megszületett. Konklúziója: minden rossz volt, úgy ahogy volt, velejéig bűnös az Orbán-kormány, s tán még Széchenyi is, mert a nevét adta hozzá.
Innentől kezdve nincs értelme érvelni, tényeket fölsorakoztatni, a jelentés valóság és igazságtartalmát érdemben kétségbe vonni, összevetni, elemezni.
Keller úr elégedett lehet: jól végzi dolgát a Kehi. November 7-én méltán terjeszthetik elő az élüzem címre. - Megszolgálták.
(gondola – Jákysz)
Élüzem lesz a Kehi? - gondola kommentár
Jelentés a Széchenyi Tervről. Konklúziója: minden rossz volt, úgy ahogy volt, velejéig bűnös az Orbán-kormány, s tán még Széchenyi is, mert a nevét adta hozzá.
Tájékoztató az államháztartás területén működő különböző, kiemelt pályázati rendszerek működésének, az államháztartáson kívüli szervezetek részére 2001. évben és 2002 első félévében nyújtott támogatások ellenőrzésének tárgyában végzett vizsgálat keretében a Széchenyi Terv pályázati rendszerében megítélt, illetve nyújtott támogatások szabályossági ellenőrzéséről – címet viseli a Kehi legújabb tanulmánya. A tisztánlátás érdekében, teljes egészében, közreadjuk.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2002-ben a Széchenyi Terv (SZT) pályázati rendszerének rendszervizsgálata során megállapította, hogy a Gazdasági Minisztérium által a Terv keretében működtetett programokat finanszírozó célelőirányzatok pályázati rendszere és pályázatkezelése a költségvetési források szabályszerű és hatékony felhasználását illetően magas kockázatú, mivel:
· - nagy összegeket vissza nem térítendő támogatásként nyújtottak,
· - egyes pályázók többször is nyerhettek támogatást,
· - rendkívül összetett, bonyolult szervezeti keretek között, késedelmes szabályozás mellett és a személyi és a tárgyi feltételeket csak utólagosan megteremtetve bonyolították.
E magas kockázat miatt 85 pályázat vizsgálatára került sor, amelyet 55 pályázó adott be. Ez a pályázatok 0,5 %-át jelentette és az odaítélt összes támogatás 15,4 %-át, 23, 7milliárd Ft-ot érintett.
Az ellenőrzés összességében a vizsgált pályázatok 28,2 %-ára, a pályázó társaságok 34,5 %-ára és 11.528 milliárd Ft támogatás módosítására, esetenként megszüntetésére tett javaslatot A javaslatok a vizsgálatba vont, odaítélt támogatások összegének 52,6 %-t érintette.
A három pályázatnál a szerződéses kötelezettségek megsértését, egyértelműen a szerződés felbontását és a támogatás teljes visszavonását javasolta az ellenőrzés. A visszavonandó támogatás összege mintegy 1,3 milliárd Ft.
Az egyedi intézkedési javaslatok összesen tizenhét támogatást elnyert pályázó 22 pályázatára vonatkoztak és 10,5 milliárd Ft érintettek.
A vizsgálat megállapította, hogy:
· - A Széchenyi Terv rendszervizsgálat alapján levont következtetéseket, a felvetetett problémákat, veszélyeket a konkrét támogatásokról lefolytatott szabályossági vizsgálatok megállapításai alátámasztották.
· - A "nagyszabású" projektek megvalósításához támogatást nyert egyes vállalkozásoknál közvetlen, vagy közvetett módon tulajdonosi változások történtek, többnyire külföldi bejegyzésű tulajdonba kerültek.
· - A támogatás közvetlenül és jelentős nagyságú tőke juttatásával a magánszemélyek, magánvállalkozások vagyongyarapodását segítette elő úgy, hogy a teljes projekt megvalósításához elegendő forrás ténylegesen nem minden esetben volt biztosított.
· - A pályázatkezelés folyamatai, beleértve a döntéseket is, rendkívül elhúzódtak. Egzakt értékelési szempontrendszer és a felhasználható keret egyértelmű meghatározásának a hiányában - a pályázat elbírálási gyakorlatából adódóan is - a megítélt támogatások hatékonysága még jelenleg is kétséges, kevés a befejezett projekt, így a megtérülés kockázata továbbra is jelentős.
· - Nem szabályozták megfelelően a pályáztatási rendszerben a támogatási szerződés módosításának menetét, az előleg igénylésével, kezelésével, elszámolásával kapcsolatos folyamatot, valamint a követeléskezelés jogkörét, módját, felelősségét sem. Ugyanakkor a pályázatok több mint felénél - sok esetben többször is - módosították a szerződést és jelentős összegű előleg kifizetésére is sor került.
· - A vizsgálat szinte minden pályázatnál feltárt eljárási szabálytalanságot, sőt a pályázatok több mint felénél intézkedést is igénylő szabálytalan eljárást is tapasztalt az ellenőrzés.
Felmerült a fegyelmi felelősség vizsgálata a kiemelten súlyos eljárási szabályok megsértése miatt, nevezetesen hogy
· - szerződéskötések történtek hatósági engedélyek hiányában,
· - az önkormányzati tulajdonon megvalósuló beruházásnál a tulajdonosi hozzájárulás nélkül kötötték meg a szerződés,
· - saját erő igazolására elfogadták az államháztartás rendszertől kapott (megítélt) visszatérítendő támogatást, s így jogszerűtlen szerződéskötés történt,
· - előleg kiutalásra jogosultság és szükségesség vizsgálata nélkül került sor, · az előleg elszámolási kötelezettség megszegésénél nem történt meg a szerződések felbontása,
· - önkormányzati tulajdonrésszel rendelkező pályázók részére is folyósítottak előleget.
***
Futószallagon, mondhatni menetrendszerűen gyártja a Keller-üzemnek becézet Kehi a jelentéseket. E jelentések fölöttébb hasonlatosak az ötvenes évek bírósági gyakorlatához, midőn a vizsgálat megrendelésekor, mellékletként, az ítéleteket is borítékolták.
Ezuttal a Széchenyi Terv volt soron. Most sem okozott csalódást. A jelentés még véletlenül sem tartalmaz, egyetlen árva „elismerő mondatot. Az ítélet ezúttal is előre megszületett. Konklúziója: minden rossz volt, úgy ahogy volt, velejéig bűnös az Orbán-kormány, s tán még Széchenyi is, mert a nevét adta hozzá.
Innentől kezdve nincs értelme érvelni, tényeket fölsorakoztatni, a jelentés valóság és igazságtartalmát érdemben kétségbe vonni, összevetni, elemezni.
Keller úr elégedett lehet: jól végzi dolgát a Kehi. November 7-én méltán terjeszthetik elő az élüzem címre. - Megszolgálták.
(gondola – Jákysz)
