a CW AG Bank vizsgálatával foglalkozó parlamenti albizottság munkájában, és csak meg szeretném erősíteni azt, hogy több ezer oldalt tekintettünk át mintegy másfél év alatt, több tucat személyt hallgatott meg az albizottság, köztük a CW AG Bank felelős vezetőit, a Magyar Nemzeti Bank felelős vezetőit, néhány személyt a leányvállalatoktól. Ennek az lett az eredménye, hogy egymásnak ellentmondó vélemények hangzottak el, egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása - hol a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Hárshegyi úr hárította a felelősséget át a Magyar Nemzeti Bank elnökére, jelenlegi elnökére is, Surányi Györgyre, hol fordítva történt ez meg -, de abban nem volt egységes állásfoglalás, hogy valójában miért és ki okozta, kinek a felelőssége mellett jött létre ez az óriási veszteség, amely veszteséget gyakorlatilag közpénzekből - hiszen ez a forrás -, az adófizetők zsebéből finanszíroztak meg, és finanszírozzák meg még most is a Magyar Nemzeti Bankon keresztül.
Miből keletkezett ez a veszteség? Ha áttekintjük ezt a dokumentációs tárházat, akkor egyértelműen kiderül ebből, hogy két vonalon keletkeztethető a veszteség. Az egyik vonal az, ami a CW AG Bank botrányos gazdálkodását, pénzkihelyezési tranzakcióit illeti; természetesen a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása mellett, hiszen hosszú ideig ezt senki de senki a Magyar Nemzeti Bank részéről nem kifogásolta, pedig a CW AG Bank felügyelőbizottságának elnökei a Magyar Nemzeti Bank alelnökei voltak, többek között hosszú ideig Hárshegyi Frigyes is.
Emellett vélelmezhető az is - legalábbis a dokumentációkból indirekten kiderül -, hogy a CW AG Bank játszotta az egyik fontos pénzátmosó bank szerepét itt, Európa szívében, hiszen a kétes hírű fedezetlen hitelkihelyezései valószínűleg a szervezett bűnözéssel is összefüggő cégek finanszírozását is szolgálták. Egyes hírek és információk szerint a FÁK országaiból mosták ezen keresztül át a kétes értékű és hírű pénzeket, amiben nagyon sok magyar cég is közreműködött és szerepelt. Az ugandai rézbánya ügyet vagy a Gigastorage ügyét már a Magyar Nemzet és más újság is megszellőztette, de a későbbiek során is találkozunk ilyen ügyletekkel; jóllehet az albizottság számára ezeket a dokumentumokat nem nyújtották át.
Vagyis itt jelentkezett egy olyan kérdőjel, hogy ha a Magyar Nemzeti Bank köztulajdon - hiszen nem magántulajdon, mint, mondjuk, az Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve -, amely felett a parlament jogosult tulajdonlást és felügyeletet gyakorolni, akkor hogyan lehet az, hogy az albizottságnak, amely a parlamentet képviseli, nem nyújtanak át dokumentációt, miközben külső könyvvizsgáló cégek - mint, mondjuk, a Price Waterhouse vagy a Boston Csoport -, természetesen hozzájutottak ezekhez az információkhoz, és nem lehet tudni, hogy esetleg ők nem adták-e tovább más területekre ezeket az információkat. Az albizottság pedig nem kapta meg, arra hivatkozással, hogy banktitok van; jóllehet az osztrák jegybanktörvény nem ezt mondja ki, mert kimondja: ha visszaélés gyanúja jelentkezik, akkor kötelező kiadni ezeket a dokumentumokat. Ezen az egyik csatornán, amely a pénzátmosás gyanúját hordozza magában, keletkezett ez az óriási veszteség.
A másik természetesen a leányvállalatok kérdése, hiszen igen gyanús, nagyszámú leányvállalat jött létre a CW AG Bank körül, ilyen például a Waltham Csoport, ilyen a CW Lízing Csoport, ilyen a Dorottya Kft., amely a Dorottya utca 6. szám alatt lévő óriási ingatlant birtokolja, a tulajdonában van, és ezzel sáfárkodik vagy kufárkodik. Ezeken a leányvállalatokon keresztül is, a rossz hitelkihelyezési gyakorlatnak megfelelően, óriási veszteség halmozódott fel, amelyet áttekinteni, megvizsgálni az albizottságnak nem volt már ideje és bizony dokumentuma sem elegendő. Ezért mi javasoljuk, hogy az ügyészség vizsgálata terjedjen ki a leányvállalatok veszteségeinek feltárásaira is.
Felmerült ugyanakkor még a mérleghamisítás gyanúja is, hiszen az, hogy feltűnően magas kamatláb mellett adták ki a hiteleket - amit egyébként a jelentés is megállapít -, azt is jelenti vélelmezhetően, hogy ilyen magas kamatlábat könnyen vállal az olyan hitelfelvevő, aki biztos abban, hogy soha nem fizeti vissza a hitelt. Ezért ez a magas kamatláb bekerül a CW AG mérlegébe, és természetesen más eredményt fog kihozni. Ilyen szempontból amikor már a veszteség megjelenik, akkor ez a magas kamatláb, de soha ki nem fizetett kamatmennyiség természetesen hatalmas veszteséget okozott, és ez a mérleghamisítás gyanúját is felveti. Szintén javasoljuk majd, hogy ezt az ügyészség vizsgálja felül, amikor ezt a tényleges vizsgálatot elvégzi.
Mennyi a veszteség? A keletkezett veszteséget nem tudjuk. Jelenleg ez még mindig banktitok, hiszen a Boston Csoport 90 milliárdját fogadta el az albizottság, bár szó van 160 milliárdról, sőt még 200 milliárd forintos veszteség is felmerül. Nem lehet tudni, hogy mennyi a végleges veszteség nagysága a CW AG Banknál, hiszen még 1996-ban - amikor már több mint 70 milliárd forintos veszteségről tudtak - aláírták a garancialevelet, Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank akkori alelnöke, aki korábban a CW AG Bank felügyelőbizottságának volt az elnöke, és garantálták a veszteség megfinanszírozását. Ez ment parlamenti jóváhagyás nélkül? Véleményem szerint nem, hiszen hallgatólagosan tudomásul vették, mert ha most visszapörgetjük egy kicsit a történelmet, akkor jelenik meg 1997-ben az az adósságcsere, amelynek értelmében véleményünk szerint összefüggés van az adósságcsere és a CW AG Banknál keletkezett hatalmas veszteség között.
Nem fogadható el az a vélemény, és nem tartom szakmainak személy szerint sem, hogy ez technikai csere volt, mert eddig még egyetlenegy alkalommal sem kaptunk tételes elszámolást arról, hogy miből állt össze a 2150 milliárd forintos adósságcsere, amelyet piaci kamatozású devizahitelként - a parlament talán nem is tudta, hogy miről van szó, gombnyomással megszavazta - beépítettek a költségvetésbe, és mind a mai napig és az elkövetkező kétéves költségvetésben is törlesztjük ennek kamatterheit és természetesen a törlesztendő részét is. Ez eddig a kamatterhet tekintve közel 1000 milliárd forintot jelentett, a törlesztés pedig több mint 1000 milliárd forint, és még mindig nincs vége, mert 2004-ig történik ennek a törlesztése.
Kérdezem én, hova tűntek el ezek a források, miért nem számoltatták el eddig egyetlenegyszer sem a Magyar Nemzeti Bank mindenkori elnökét, tehát jelenleg Surányi Györgyöt, miért nem adtak számot a parlamentnek, hogy tételesen miből keletkezett ez a veszteség, milyen összefüggés van az adósságcsere és a CW AG Bank tevékenysége között. Kérnénk is, hogy az ügyészség majd szíveskedjen ezt a vizsgálatot is elvégezni.
A veszteség gyakorlatilag már 1992-ben jelentkezett, senki nem vette komolyan Seldmayer úr levele alapján, tovább is történtek a felelőtlen, botrányos hangú hitelkihelyezések, és 1997-ben a korona az volt, amikor a holland vezérigazgatót kinevezte a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Surányi György, aki veszteséget halmozott, és jutalma 1,2 millió dollár volt végkielégítésként. 1998-ban és 1999-ben végelszámoló biztost neveznek ki, a bankszakmához alig értő Láng Lászlót, aki kutatóból hirtelen lett gyorstalpalással bankár, és amikor a veszteség tovább halmozódott, tavaly 100 millió forintot kapott.
Kérdem én: ha összehasonlítom ezt a pedagógus bérével vagy a 40 ezer forintos minimálbérrel, az életet mentő sebész, orvos vagy traumatológus 80 ezer forintos bruttó bérével, nem szégyen, hogy 100 millió forintot osztogatnak annak, aki a költségvetés és a közösségi pénzek további veszteségét eredményezi, és a közösségi pénzekből, az adófizetők pénzéből kell mindezt megfinanszírozni?! Ezt nemzetközi és - talán a képviselők többségének nevében is mondhatom - parlamenti szégyennek tartom.
Ki a felelős mindezekért? Ha áttekintjük, természetesen a CW AG Bank vezetői felelősek. Aki a bűncselekményt elkövette, annak felelnie kell, de nehogy felmentsük a felelősség alól azt a személyt, akinek benne van talán a munkaköri leírásában is - önnek, elnök úr -, hogy minden olyan cselekedetért, amely a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozó intézményeknél lezajlik, maga a Magyar Nemzeti Bank mindenkori elnöke a felelős.
Jelenleg Surányi György az elnöke. Nem értünk egyet a Magyar Nemzeti Bank közvetett felelősségével, mert nemzetközi viszonylatban azt sehol nem mondja ki a törvény, hogy ha veszteséget okoz, mondjuk, a Bundesbank a közösségnek, a költségvetésnek, akkor a Bundesbank elnöke lazán veszi a kalapját, és lelép a posztjáról. Nem, kérem - azonnal leváltják! És másutt is, minden civilizált államban; és ha kell, bíróság elé állítják, vagy legalábbis felelősségre vonják.
Ezért javasoljuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a "közvetlen felelős" szót beiktatni az összefoglalóba, és az Állami Számvevőszék felülvizsgálatát; valamint a jegybanktörvény módosításával egyetértve kérjük az ügyészségtől (Az elnök ismét csenget.) a további vizsgálat elvégzését.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. http://www.miep.hu/frakcio/felszolal/1998/gidai/20010216_1407.htm
|
