GERŐ Ernő (1898-1980)

Terbegecen (ma: Szlovákia) született kiskereskedő családban. Apja földbérlő, majd vegyeskereskedő. A középiskola elvégzése után,

1914- Szocialista Ifjúmunkások Szövetség
1916 Bp-i Orvostudományi Egyet., tanulmányait nem fejezte be.
1918-tól KMP-tag
1919 Kommunista Ifjúmunkások Szövetség
jelentkezett a Vörös Hadseregbe, de a frontra nem került Tanácsköztársaság leverése után Bécsbe menekült,a Landler-frakcióhoz csatlakozott.
a Kommunista Ifjúsági Szövetség irodájában dolgozott,
Szlovákiai és a Román Ifjúmunkás Szövetség létrehozásában tevékenykedett.
1922 Magyarországra küldik: kommunista szervezkedés irányítója
1923 máj tizenöt év börtönbüntetésre ítélik
1924-fogolycserével a Szovjetunióba kerül
1925-ben Franciaországba küldték az oda emigrált magyar kommunisták munkájának irányítására.
1928 Moszkva, Nemzetközi Lenin Iskola hallgató
1929 ugyanitt a magyar és francia szekciót vezette.
1931 Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságához került, és Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Portugáliában végzett pártmunkát.
1939-1941 KMP-t képviseli Kommunista Internacionáléban.
1939-1941 az éj Hang szerkesztője.

Az Internacionálé feloszlatása után a Vörös Hadsereg kötelékébe került, az ellenséges hadseregek hátországában és a hadifoglyok között végzendő agitációs és propagandamunkát irányította.

1944 nov részt vett a Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti delegációval folytatott megbeszéléseken.
1944 dec Budapest a Nemzeti Főtanács tag
1945 feb ig (Rákosi hazatéréséig) KMP 1. embere, kv és pb tag
1945 vége: a miniszteriális és állampolitikai osztály irányító
1945 máj- a keresked. és közlekedésügyi miniszter
1945 nov 15- közlekedési miniszter
1948- MKP-SZDP PB-tag és a két párt egyesülését lebonyolító szervezőbizottsági tag
1949 MDP első kongresszusán az MDP KV Titkárság tag
1948. nov főtitkárhelyettes
1948 dec a pénzügyminiszter
1949 februárjáig közlekedésügyi miniszter is
1949 júniusában a Népgazdasági Tanács elnök
1949 MTA tiszteletbeli tagjává választotta.
1952 nov 14-én a Minisztertanács elnökhelyettes

1953. júniusi moszkvai tárgyalások után az MDP KV ülésén leváltották főtitkár-helyettesi posztjáról, de a PB-nek tagja maradt.
1954 jul-ig Nagy Imre-kormányban miniszterelnök-h és belügymin
1954 máj a koncepciós perek áldozatainak rehabilitálásával foglalkozó bizottság tagja.

1954. júl végén az elnökletével megalakult a KV Gazdaságpol Biz, amely ettől kezdve a Nagy Imre-vonal gazdasági céljai elleni támadások politikai bázisául szolgált.

1956 júl első titkár Rákosi Mátyás helyett.
1956 okt 15-én pártdelegáció élén Jugoszláviába utazott, és csak október 23-án este érkezett vissza Budapestre.
1956 okt 23-án este rádióbeszédet mondott, majd telefonon kérte a szovjet csapatok beavatkozását Hruscsovtól.

A Budapestre érkezett Mikojan és Szuszlov javaslatára az MDP KV 1956. október 25-i ülésén leváltották első titkári posztjáról, és visszahívták minden testületi tagságából. Október 28-án családjával együtt Moszkvába szállították.

Az MSZMP IIB 1957 februárjában határozatot hozott arról, hogy öt évig nem térhet vissza Magyarországra.