|
Sok minden meg van itt keveredve a fejekben. A tulajdonviszonyok, a pénz és vagyon közötti különbség, nem csoda, hogy nagy a bizalmatlanság az mnyp-kkel szemben, a befektetésekkel kapcsolatban stb. Az baj, hogy az alacsony pénzügyi kultúránk és ismereteink találkoznak most a kormány lejárató kampányával, ami nem kevésbé visszás egy kormánytól. Ugyanis az végképp nem jó, hogy a kormány szinte uszít a "tőzsdézéssel" szemben mintegy aktuálpolitikai célból lejáratva a tőkepiacok legfejlettebb és legszabályozottabb formáját, ami egyébként vélhetően komoly erkölcsi és pénzbeni veszteségként is lecsapódik. Annyiban más a szituáció, hogy a nyugdíjpénztárak nem a tagoktól független pénzintézetek, hanem a tagok által létrehozott önkormányzat. Egyfajta közösség, nem pedig szolgáltató cég. Ha a pénztárat a tagokkal azonosítjuk, akkor a összesített vagyon, tehát a tagok vagyona a pénztár vagyona. Sajnos ez a vagyon most már a múltté, de a létrehozása is egy nettó csőd valójában. A hazai tőketulajdonlás híveinek egyébként szomorú hír kéne legyen az mnyp-k kisajátítása, mivel ezek az alapok idővel valóban meghatározó szereplői lettek volna a forráshiányos és idegen tőkére szoruló (magyar) tőkepiacnak. Erről mondunk most le. Tehát arról is, hogy a magyarok ne csak bérrabszolgái legyenek a mi kis kapitalizmusunknak, hanem tulajdonosai is. A tőkefedezezi nyugdíjrendszer tehát nemzeti érdek is lett volna, de ez nyilván nem nagyon dereng általában senkinek.
|
