Nehéz összehasonlítani Svédországot Magyarországgal, de próbáljuk meg.
Itt aztán igazán kőkemény kapitalizmus van, és az un. jóléti társadalom.
Az átlagos nyugdíjkor 64,6 év, de arról beszélnek, hogy ez kitolódik évekkel. (70)
A nyugdíjak reálértéke a valóságban a 15 évvel ezelőttihez képes 30-40 %-al csökkent
a most nyugdíja menők számára, vagyis nekem is.
A betegsegélyeket szigorú rendszerbe foglalták és a legfontosabb cél a gyors rehabilitálás,
nagyon súlyos betegségek esetében is szigorú ellenőrzést állítottak fel, és szinte embertelen módon
az orvosilag megállapított halálos vagy gyógyíthatatlan betegségek esetében is kemény
elvárásokat állítottak fel.
Ennyi bevezető után lehet elgondolkodni, hogyan is állunk odahaza?
Ez pedig itt: http://www.fmh.hu/cimlapon/20100117_nyugdij
A legtöbb országban a nyugdíjbiztosítás nagy arányban állami alapú, a számítás módja, a szükséges szolgálati idő azonban különböző. Néhány országban - ilyen például Németoszág - a nyugdíj megállapításához a munkavállaló teljes életútja beszámít, pontértéken rögzítik keresetét, s amikor nyugdíjat állapítanak meg az érintett számára, a nyugdíj járulékokból fedezett hányada a nyugdíj nyolcvan százaléka.
A már említett svéd modell alapja az úgynevezett névleges egyéni számítás (NDC: notional defined contributon), amelyben számlán tartják nyilván az egyéni befizetéseket, s azt az időtartamot is, amennyi ideig a biztosított a járulékait fizette. Ugyanakkor nem változik a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer, vagyis a lakossági nyugdíjfizetéseket a folyó befizetésekből finanszírozzák. Az alapvető különbség viszont az, hogy csak annyit fizetnek ki, amennyi a nyugdíjkasszába befolyt. (A jelenlegi magyarországi nyugdíjrendszer is felosztókirovó, viszont a megállapított nyugdíjak kifizetéséhez az állami büdzséből kell kiegészítést nyújtani.)
A svéd modell szerint több járulék után több nyugdíj is jár, vagyis minél többet és hosszabb ideig fizet valaki - vagyis marad a munkaerőpiacon - annál magasabb ellátásra számíthat idős korára. Szakértők megállapítása szerint a svéd modell biztosítás-matematikailag a legigazságosabb rendszer, amely arra ösztönöz, hogy minél magasabb fizetéssel, minél hosszabb ideig maradjon mindenki a munkaerőpiacon. Ugyancsak szakértői számítások szerint viszont ez a rendszer szociális elemet nem tartalmaz, igaz, költségvetési finanszírozást sem igényel, mivel csak annyit oszt szét nyugdíjként, amennyi adott évben a járulékokból befolyik az állam kasszájába.
|
