"Aczél Endre a Népszabadság december 29-i számában vezércikket írt Izrael gázai támadásáról. Egyebek mellett a következőket írta: "Nem túl sokat időznék azon, hogy milyen fokon volt elrettentően aránytalan az izraeli hadigépezet Gázára mért bosszúcsapása, ez tudniillik a halottak számát tekintve túlságosan is nyilvánvaló."
No, és még ezt is írta: "Csak Izrael ne higgye, hogy nyers erőszakkal szabadulni tud a Hamasztól. Ezt a szervezetet maguknak a palesztinoknak kéne kiszavazniuk saját soraikból, de ez nem fog holnap megtörténni."
Lássuk be, nem is túl bátor, nem is túl eredeti megállapítások ezek. Érdekességük viszont, hogy konvergálnak az igazság felé. S hogy mi történt ezután? Az történt, hogy a média cionista szegmenseiben nekiestek Aczél Endrének. A Hírszerző című internetes hírportál járt élen a nem éppen gusztusos munkában, és egyebek mellett megállapította a publicistáról, hogy "Aczél Endre a Népszabadság Bayer Zsoltja".
Majd a HVG internetes kiadásában is nekimentek szegény Aczélnak (Acsádinak), egy Szegő András nevű úr Szentendréről: "Talán mégsem ártana ezen kicsit elidőznie (mármint Aczélnak – B. Zs.), hacsak nem az a feltett szándéka, hogy Izraelt agresszorként tüntesse fel. Utánanézhetne, hogy az izraeli hadsereg akciói milyen célpontokat értek el, a halottak között mekkora volt a Hamasz szervezetéhez tartozók aránya – de akkor nem adhatná írásának a nagyon blikkfangos, vérfürdős címet. Mert azt nem tételezem fel, hogy ne tudná, mi a vérfürdő. Ha mégsem, akkor csak úgy, felvilágosításként: vérfürdő volt Oradour, Katyn vagy például a tutszik kiirtása Ruandában."" http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=157709