Most, hogy többedszerre futom át apró politikai tanulmányodat, értem meg igazán az Élőlánc kudarcát. A politika (érdekcsoportok, elkötelezettségek hálója) erősebb, mint a természet érdekei, az ember, mint természeti lény érdekei. Ez egyben azt is jelenti, hogy valódi "környezetvédő politika" lehetetlen. "Az európai zöld szövetség legfontosabb alapító figurája pl. a 90-es évek elején elhagyta a mozgalmat és a flamand kereszténydemokratákhoz igazolt át." Nem ismerem a történetet, a személyt meg pláne nem, de maga az ismertetett tény valami olyasmire utal, amit az előbb állítottam. Hiszen ha a zöld szövetség céljai, módszerei úgy változtak, hogy azzal többé nem lehetett azonosulnia, akkor nem a természet és az emberi tevékenységek harmóniájának helyreállítása/felállítása lett a cél, hanem valami egészen más, aminek nincs sok köze a mozgalmat elindító eszmékhez, de ruhadíszként, emblémaként továbbra is használják a fogalmat.
"A magyar politikai rendszer átalakulóban van, ez jó. "
Én inkább úgy mondanám szükségszerű. Hogy amivé átalakul, mennyire lesz jó, csak az idő döntheti el.
"Most érdemesnek látom (megint) a politikai ökok szerveződését, de ennek kevés jelét tapasztalom."
A zöld/öko mozgalmak erővé szerveződése valóban szükséges. A 24. órán már túl vagyunk, de talán még sok minden menthető. Csak abban nem bízom, hogy a megszerveződött erő politikai lesz. Inkább valami olyan szakmai erővé kéne válnia, mint amilyen a bankrendszer is: nem félretolható tényezővé. Ha maga válik politikai erővé, akkor mindenképpen torzulni fog.