Nem indult meg itt semmi, csupán arról van szó, hogy az SZDSZ gondos előkészületeket tett a túlélés érdekében, ennek része volt a választási színjáték. Ez ad magyarázatot arra a látszólagos ellentmondásra is, hogy T. Asztalos Ildikó miért kampányolt Fodor mellett, ugyanakkor miért szervezett be álküldötteket, hogy Kókára szavazzanak.

A valós helyzet az, hogy az szdsz-es vezetők azért nem annyira hülyék, mint sokan gondolják és tisztában vannak azzal, hogy a Gyurcsánnyal karöltve végzett rombolás, betetőzve ezzel a felháborító egészségügyi törvénnyel, a párt támogatottságát olyan mélységbe taszítja, amiből nehezen lehet 2010-ig újra felkapaszkodni az 5 % közelébe valami újabb trükk, szemfényvesztés nélkül.

Tudják azt is, hogy Gyurcsány nem fog még egyszer nyerni, sőt valószínűleg nem is húzza ki 2010-ig, ami egyben azt is jelenti, hogy a vele sziámi ikerként összefonódott, azonos körhöz (értsd: millárdos privatizátor és tolvaj) tartozó Kóka is bukni fog.
Bizonyos nemzetközi és hazai pénzügyi és politikai köröknek azonban rendkívül fontos, hogy a meghosszabbított karjukként működő SZDSZ ne essen ki a parlamentből, mert a tapasztalatok szerint a visszakerülés majdnem lehetetlen, ezért az SZDSZ Gyurcsány és Kóka bukása után is számíthat ezeknek a köröknek a segítségére, bárki legyen később a párt elnöke.

Ezért már régóta elkészült a terv a túlélésre, ennek része az is, hogy előtérbe tolták Kókát, de szisztematikusan építgetik a háttérben Fodort és az ún, belső ellenzéket (ami legalább annyira nem valós ellenzék, mint Szili és társai az MSZP-ben.) Ennek része az is, hogy Fodor éppen a környezetvédelmi tárcát kapta, ami az egyik legcsendesebb hely a kormányban és talán egyedül ez a minisztérium tud jellegénél fogva időnként olyan többség által pozitívnak és szimpatikusnal tűnő akciókat, eredményeket produkálni, amelyek ugyanakkor a kormány tevékenységének "frontvonalát" nem érintik. (Ld. Fodor tüsténkedését a Rába szennyezése vagy német szemét ügyben). Fodor kedvesen mosolyog, népszerű dolgokat mond és csinál, gondosan kerül minden éles helyzetet és konfliktust, hogy nehogy idő előtt elhasználódjon, amortizálódjon.

Az elnökválasztás véleményem szerint előre megkoreografált színjáték volt a szavazategyenlőséggel és Kóka második körben aratott szoros "győzelmével", Fodor és Kóka barátságos kézfogásával, kölcsönös hátbaveregetésével együtt. Azért volt szükség a szavazategyenlőségre, hogy Fodor Kókával azonos támogatottságát feltűnő módon reprezentálják a közvélemény előtt. Ez alapozza meg a későbbiekben azt, hogy Fodor későbbi pártelnöki jelölése és megválasztása mindenki számára egyértelmű, magától érthetődő legyen.

Azt nem tudom, hogy Kóka be van-e avatva a saját bukását is tartalmazó tervekbe, de nem lennék meglepve, ha mindez az ő beleegyezésével történne, elvégre Kóka ezért már jócskán megkapta az ellenértéket. Minél jobban látszik, hogy a baloldal következő választáson elveszíti a hatalmat, annál valószínűbb, hogy Kóka vissza akar menni - még jobban megtollasodva, kapcsolatrendszerében megerősödve - az üzleti életbe és nikncs szándékában a drága idejét ellenzéki politikusként elfecsérelni. Vagyis Kókának tulajdonképpen semmi vesztenivalója nincs, az önérzet, gerincesség és egyebek pedig sem eddig sem szerepeltek nála szempontként.

Fodor ezzel ellentétben hivatásos politikus, aki soha nem csinált mást, csak ezt. Ő az egyik olyan ritka alakja az SZDSZ-nek, aki tagja volt a magát demokratikus ellenzéknek és rendszerváltónak tekintő egykori csapatnak (eleinte a Fidesz tagjaként) és akire eddig nem vetültek súlyos korrupciós vádak árnyai és nem exponálta magát éles politikai csatározásokban.
Ezek a személyi körülmények teszik őt alkalmassá az SZDSZ és holdudvara szemében a párt "megújítójának" (értsd: megmentőjének) szerepére annak ellenére is, hogy első számú pártvezetői posztra szerintem teljesen alkalmatlan.
Kóka elvégzi a mocskos és népszerűtlen munkát, segít a támogató üzleti köröknek megszerezni a legnagyobb zsákmányt, az egészségügy vagyonát, majd érdemei elismerése mellett leváltják és jöhet a mosolygós, "szimpatikus" Fodor.

Ennek fényében teljesen logikus egésszé állnak össze a választáson történtek. Előre le voltak osztva a kártyák, hogy szavazategyenlőség, majd szoros Kóka-győzelem jöjjön létre. Ezért szervezett be a Fodor-pártiként ismert Asztalos T. Ildikó megyei elnök Kóka mellett szavazó dublőröket.

Úgy tűnik egy dologgal nem számoltak, nevezetesen hogy egy prominens szdsz-es személyi sértettség miatt kiborítja a bilit. Most az egész SZDSZ rajtakapott módon mélyen hallgat várva, hogy majd csak elül a zaj és mindenki megfeledkezik az egész ügyről, "érdekes" módon a fodoristák sem követelnek kiviszgálást, a választás megismétlését.
Nem véletlen az sem, hogy Fodor nem nagyon igyekszik tisztázni az igazságot, érvényesíteni "megsértett jogait" és a választás megismételtetésével átvenni a párt vezetését Kókától.