Dévényi István - Rebisznisz: egy kiugrott rendőr vallomása - Sürgősen le kellene állni az össznépi szemforgatós nahátozással, mert az meg nekünk nem áll jól, ha úgy teszünk, mintha a magyar rendőrség tavaly október 23-án csúszott volna félre.

Egyszerű a helyzet: ebben a kurva országban addig nem lesz se nyugalom, se béke, se haladás, se jólét, amíg a Fidesz létezik. Az Orbán Viktor - aki külön megér egy misét - vezette ellenzéki pártnak semmi sem drága, a jobboldali politikusok önös érdekektől vezérelve még a rendőrséget is képesek voltak megingatni, és tessék, meg lehet nézni hova jutottunk; se rendőrkapitányok, se nemzetbiztonság, se miniszter, se semmi.

Mindezt Gyurcsány Ferenc nagyjából azokban a percekben fejtette ki az Országgyűlés plenáris ülésén, amikor befutott a hír, hogy Kisvárdán lefüleltek két rendőrt, akik cigarettacsempész társaság tagjaiként épp egy gazdasági természetű bandaháborút próbáltak emberrablás útján elrendezni.

Most írjam le százhuszonötödszörre is, hogy Gyurcsány, takarodj! Minek? Ezen a szinten már anyázni sem érdemes. Ha a miniszterelnöknek az a hobbija, hogy hetente akár több alkalommal is a nagy nyilvánosság előtt csinál hülyét magából, hát tegye. Nekünk, közönségnek meg jogunk van eldönteni, hogy meg akarjuk-e tekinteni a bohóckodást. És lassan hajlok rá, hogy az ellenzéki médiának is át kéne vennie a Fidesz parlamenti taktikáját, és soha többé nem említeni a kormányfőt, levegőnek nézni, úgy tenni, mint ha nem is létezne. Hiszen valójában nem létezik, mivel szisztematikusan lenullázta önmagát.

Viszont Gyurcsánytól függetlenül sürgősen le kellene állni az össznépi szemforgatós nahátozással, mert az meg nekünk nem áll jól, ha úgy teszünk, mintha a magyar rendőrség tavaly október 23-án csúszott volna félre, s az egyenruhások csakis azóta követnének el csúfságokat. Persze az, hogy az ártatlan civilek megverését követően bocsánatkérés helyett Demszky Gábor kitüntette Gergényi Pétert, a kormányfő pedig pompás karhatalomról értekezett, nyilván hozzájárult az állományon belüli "nekünk mindent szabad" hangulat megerősödéséhez. De azért tessék nyugodtan körbekérdezni a barátokat, ismerősöket, mindenkinek lesz egy-két közlekedési szabálysértéssel induló, hivatalos személy megvesztegetésével végződő sztorija.

Kettővel mindjárt szolgálhatok én is. Ismerős házaspár hazafelé tart a budapesti éjszakában, a kevésbé rutinos hölgy azonban elvét egy sávot, ezért a totál üres utcán a záróvonalat átlépve fordulnak vissza - mindezt persze a néhány méternyire parkoló rendőrautóban unatkozó egyenruhások szeme láttára. Biztos úr kiszáll, azt mondja feljelentés, meg ugrik a jogsi, kivéve ha. Csakhogy a párocskánál nincs elég készpénz, valami négyezer forintot tudnak összekaparni, az meg kevés. A rendőr őrei azonban segítőkészek, mosolyogva közlik, hogy van itt a közelben egy bankautomata, szívesen megmutatják az utat. Végül tízezerrel beérik.

A másik saját történet. Néhány esztendeje vidéki rendőrökkel vettem részt éjszakai razzián, riport írásának előre megfontolt szándékú céljából. Engem, mint VIP vendéget a városka rendőrkapitányának gépkocsijába osztottak be, így hajnalig jó sokat beszélgettem a főnökkel. Többek között megtudtam tőle, hogy pártolja, ha rendőrei zsebre büntetnek, mert így legalább oda kerül a pénz, ahol helye van nekije. Ha ugyanis az egyenruhás feljelenti a szabálytalankodó állampolgárt, akkor a büntetésből származó forintok az állami költségvetést gazdagítják, s bizony ide, az isten háta mögé egy árva garast sem csurgat vissza a központi hatalom. De akkor hogyan motiválja az embereit szegény kapitány? No meg egyébként is, a zsebre büntetés ugyanolyan kiváló eszköz a bűnismétlés veszélyének elhárítására, mert az a polgár, akinek tízezer forintjába kerül az intézkedés elkenése, kétszer meg fogja eztán gondolni, hogy legközelebb is megsértse-e a szabályokat.

A kitűnő rendőrkapitányi eszmefuttatás után pedig álljon itt egy kiugrott zsaru vallomásának néhány részlete, csak hogy értsük valamelyest, hogyan is telnek arrafelé a szorgos, szürke hétköznapok. Az egykori egyenruhással a világhálón futottam össze, a megerőszakolt lány esetével foglalkozó szaktopicban.

Tehát:

"Jogilag a pénz elfogadás bűncselekmény. Bár szerintem ez nem fekete és fehér. Tehát nem mindegy, hogy kérem vagy csak adják. Persze a korrupció a sarki rendőr 2000 forintos okossága. Az, amit a sok csillagosok csinálnak nem az."

"Kiküldőtt a pk, hogy mennyi bírsággal meg feljelentéssel menjek be a szoli végén. Sajna, ebbe a kisemberek is bele estek. Mert darab darab. Nekem bizonyítanom kellet, hogy mit csinálok egész nap. Ha a statisztika úgy kivánta, hogy kevés az előállitás-elfogás egésznap csak razziáztunk. Ha nem volt körözött akkor a szig nélküli hajléktalanokat, meg kocsma öltelékeket állítottuk elő."

"Ha nincs pénz (pedig nincs) akkor nincs rendes kiképzés, továbbképzés, felszerelés. Mivel trágya a fizetés a normális emberek elmennek. Ideig-óráig maradnak, de végül elmennek. Arról már nem is beszélek, hogy a parancsnoki gárda milyen (tesznek az egészre, kiskirályok), és leszarják a kisrendőrt. Mert Hofi is megmondta, fejétől büzlik a hal.

Nem tudom, ki mennyit keres most. Volt kollegák kb. 110-120 ezret. Én ennek a másfélszeresét. Cserébe nem melózok éjszaka, hétvégén, ünnepnap. Nem állok a ferihegyi gyorsforgalmi mellett 06:00-24:00-ig egy 45 perces váltással (mint anno). Nem kell szeptemberben 10 fokban szakadó esőben forgalmat irányítani a Bartók Bélán (mint anno). A különböző halálesetekről már nem beszélek.

1997-ben 24ezret kerestem, 2000-ben kb. 45ezret 2002-ben kb: 80-85ezret.

Lehet összehasonlitani."