Néhány napja ismét feljelentettem (egyébként nem vagyok ilyen típusú) azt a cigány családot, amelyik rendszeresen a közeli kereszteződésben parkol a lomtalanítós-pótkocsis verdájával, arra kényszerítve az iskolás gyermekeinket, hogy az úttest felől kerüljék meg az akadályt, ahol busz is közlekedik.
A bemutatkozásom után következő párbeszéd zajlott le az ügyeletes századossal:
százados:
- Adja be írásba, majd kiküldünk egy járőrkocsit és szólunk nekik.
én:
- De uram, ez már évek óta tartó jelenség, többször feljelentettük őket, mégsem történt semmi. Úgy látszik, csak a jogkövető állampolgárokkal szemben tudnak olyan keményen fellépni, de vannak, akik nyugodtan törvényen kívül helyezhetik magukat, rájuk nem vonatkoznak a szabályok.
százados:
- Nem kellenek ezek a jogpolitikai fejtegetések, mondtam, adja be írásban.
én:
- Minek?! Úgysem történik semmi! Impotens társaság!
százados:
- Na tudja mit? Én most magát fogom feljelenteni hatóság megsértéséért, vissza fogom hallgatni a beszélgetést, ott megvan a neve és a címe. Mit képel maga?!
Erre lecsapta a kagylót, és már nem hallotta a válaszomat: - Most sem a cigányokkal foglalkozik, hanem velem!Ennyi. Lehet, hogy majd mehetek vádlottként védekezni. (Mellesleg, a százados egész nap nem küldött ki senkit, mert ott parkoltak továbbra is, és azóta is.)
|
