Révész Máriusz esetében sem lettek meg az október 23-i bántalmazók
Ismét rossz rendőrök a vádlottak padján?
Újra felmerült annak a lehetősége, hogy olyan rohamrendőrökből lettek vádlottak a 2006. őszi bántalmazások után, akik valójában nem követtek el semmit. Az egyik perben ugyanis 20 beidézett tanúból több is azt vallotta: az emlékezetes éjszaka után alibiből "papírozták le" az előállítási iratokat. Ez akkor - a rendbontók elleni fellépés miatt - jó ötletnek tűnhetett, most azonban visszaütni látszik. A problémák nem újkeltűek, az ügyészség tavaly január óta már többször kritizálta a rendőrséget. Ügyészségi szóvivő is veszítette el állását hasonló esetek megszellőztetése miatt.
Újabb visszásságokra derülhetett fény a 2006. október 23-i rendőri jogsértések felderítése kapcsán. Legalábbis erre lehet következtetni több rendőr tanúvallomásából abban a perben, amely a Fővárosi Bíróságon hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt folyik két rebiszes ellen. Mintegy 20 rendőrt idéztek be, s ők arról számoltak be, hogy az intézkedések után az ilyenkor kötelező papírmunkát "hasraütés-szerűen", elöljárói parancsra intézték. Többen is vallották, hogy az előállítási papírokon szereplő személyek nem egyeznek meg azokkal, akik az október 24-re virradó éjszakán valóban végrehajtották az intézkedéseket. Azt állították, egy százados parancsát teljesítették: az akkor kirendelt osztagok tagjainak aláírásai, nevei véletlenszerűen kerültek a papírokra. Csakhogy miután a rendbontók sorra tették a feljelentéseket az intézkedő rohamrendőrök ellen, akiket - az azonosítók hiánya miatt - csak az aláírások alapján lehetett beazonosítani, az "aláírós" módszer visszafelé sült el. Az aláírók ugyanis - érthetően - nem akarják mások helyett elvinni a "balhét".A két rebiszes rendőr védője - mivel folyamatban lévő ügyről van szó - csak szűkszavúan nyilatkozik: a tanúvallomások valóban kétségbe vonják, hogy azok a rendőrök ülnek a vádlottak padján, akik az intézkedéseket végrehajtották. Magyar György ügyvéd elmondta: a védelem álláspontja az, hogy az aláírások hitelességének kérdésessége, és az esetleges papírmunkák közbeni visszaélések miatt nem lehet bizonyítani, hogy kik végezték az előállításokat. Az ügyészség sem kívánt nyilatkozni a folyamatban lévő ügyről. Azt azonban elmondták, hogy korábbi - egy sajtótájékoztatón közölt - állásfolgalásuk nem változott a felderítések nehézségeivel kapcsolatban. Hasonló magyarázattal utasította vissza megkeresésünket a Készenléti Rendőrség - korábbi Rebisz - is, azt viszont megjegyezték, hogy hasonló bejelentés az új azonosítási, és intézkedési eljárás életbe lépése óta (ld. keretes írásunk) nem történt. Az említett sajtótájékoztót még Sólyom László egyik beszéde után tartották. A köztársasági elnök akkor arról szólt, hogy meglepően alacsony számban történnek vádemelések a 2006-os rendőri bántalmazások ügyében, és úgy tűnik, mintha valaki hátráltatná ezek felderítését. A beszéd után mind a rendőrség, mind az ügyészség tiltakozását fejezte ki. A rendőrség elutasította azokat a vádakat, hogy a hatósági vezetők nem adnak meg minden segítséget az ügyészségnek, az ügyészség pedig ezt a kijelentést készséggel meg is erősítette. Azt azonban megjegyezték, hogy az "alsóbb szintek" - alosztályok, illetve beosztottak - nem voltak annyira együttműködők. "Volt olyan, hogy egy osztag összes tagja az osztag közepén futott" - elevenítette fel egy ügyészségi munkatárs akkor a kihallgatások eredményeit. A Sólyom-beszédnek azt a részét, hogy az elkövetők 80 százaléka büntetlen maradna, az ügyészség szintén cáfolta. Nem ez volt az első eset, hogy az ügyészség "megfeddte" a rendőrséget. Lapunk már 2007. januárjában lapunk beszámolt arról, hogy ügyészi körökben felmerült: valaki szabotálja a felderítéseket. Akkor is az alegységek parancsnokai kerültek előtérbe. Egy magát megnevezni nem kívánó ügyészségi dolgozó úgy nyilatkozott lapunknak: "azonosítójel hiányában egyszerűen azt mondják, hogy ez a fiú nem az én egységemben volt, szerintem ez a kettes osztag. A kettes osztag vezetője meg ugyanezt mondja, csak fordítva. Mi meg széttárjuk a kezünket". Eközben egy ügyésznek - saját állítása szerint - már volt arról tudomása, hogy biztosan rossz rohamrendőrök ülnek a vádlottak padján. Az ügyészt Varga Gergelynek hívják, a Fővárosi Főügyészség szóvivője volt nem egészen egy hónapig, állását azután veszítette el, hogy nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen "magánemberként" egy, a mostanihoz hasonló helyzetet elemezett... http://nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1039049
|
