Miért engednek kiképzési hibásakat akcióba?
Hogy kerülhetnek állományba mentálisan alkalmatlanok?

S legfőképpen hogy lehetséges, hogy ezért senki sem felelős????"

De idomíthatók. Egy idő és megfelelő fenyegetés mellett még képesek hasznosak is lenni. Mint általában a vérebek.

Karhatalmi harcászat zajlott Budapest utcáin
- bt -

2006. október 27., péntek 11:08

Szaknyelven karhatalmi harcászatnak hívják, amit a rendőrség október 23-án Budapest utcáin bemutatott, mondta az Indexnek egy neve elhallgatását kérő volt felderítő tiszt. Ez alapvetően katonai műfaj, demokráciákban a rendőrséget nem képzik ki ilyesmire. Rendőri kötelékben Magyarországon 1989 óta nem volt karhatalmi gyakorla

A tévészékház ostroma óta "gatyába rázták" a rendőrséget a neve elhallgatását kérő szakértőnk szerint. "Amit csináltak, azt úgy hívják, hogy karhatalmi harcászat, csak ezt 1989 óta nem volt szabad kimondani, meg ahogy a székház ostromát elnéztem, begyakorolni sem nagyon." Az irányítás azóta látványosan javult, az alakzatokat már kezdi tartani a rendőrlegénység, a kiemelő alcsoportok már jobban működnek, és biztosították is őket. A tűz és a mozgás összhangja azonban meglehetősen ötletszerű volt, a gumilövedékes puskásokat és a könnygázvetőket időnként szakszerűtlenül alkalmazták - véli a szakértő.

A legkomolyabb hibának azt tartja, hogy maroklőfegyveres rendőrök is részt vettek a tömegoszlatásban, méghozzá az első sorban álló pajzsosoknál is: arra csak a biztosító alcsoportoknak lett volna szüksége. "Ha van a tüntetők között néhány olyan szervező fazon, mint a Vörös Dani Párizsból a hatvanas évekből, akkor a rendőrök megszívják. Nem szabad ilyen helyre éles lőfegyvert vinni." Csak a szerencsén múlott, hogy nem szereztek meg egy lőfegyvert sem a tüntetők, "pedig volt rá sanszuk az elején".

A harcjárőr kirohan

Oszlatásnál nem az elfogás a cél, hanem hogy menjen ki merre lát: az elfogás csak másodlagos feladat, és az oszlató ék mögött elhelyezkedő kiemelő alcsoportok, régebbi nevükön harcjárőrök feladata. Ők kimennek az alakzatból a meghatározott helyeken és berántják az ékbe a célszemélyeket. Ennek megvan a szabott koreográfiája. "Szól a főnök, hogy harcjárőr, jobbra magas bordó melegítős férfi, négyes és ötös nyit. Ekkor az ékben jobbról negyedik és ötödik pajzsos félreállva utat ad, a harcjárőr kirohan, elkapja a figurát, és nem birkózik, nem verekszik, hanem mint a villám berántja és ekkor a négyes és ötös rendőr a pajzzsal zár."

A volt felderítő tiszt legjobb tudomása szerint rendőri kötelékben 1989 óta nem volt rendőri karhatalmi gyakorlat, "egy demokráciában nincs rá szükség". Ilyesmit jelenleg csak a hadsereg gyakorol be és tud készség szinten végrehajtani, mert a KFOR és SFOR egységeket felkészítik rá, viszont ők nem vethetők be belföldön.

A gumibot csattan a pajzson

Az oszlatóék mozgása sem így van megírva a nagykönyvben: "Amikor megindul, akkor egyszerre, és nem gatyaméret szerint mozdul, az utca teljes szélességében, legalább kettős vonalban, zárt alakzatban, 120-as menetütemet tartva, és amikor a bal láb lép, a gumibot csattan a pajzson. Aki még nem látott ilyesmit szemből akár csak gyakorlaton is, az nem tudja felfogni a hatását. Oda nem kell gumilövedék."

A gumilövedékes puskásokat elvileg az ék mögött, járművön kell elhelyezni, hogy a felfegyverkezett személyekre tüzeljenek az ék fölött, nem pedig előtte szaladgálva. "És nem duplacsövűvel, mint csőszök a szőlőben", hanem minium 10-12 lövés leadására alkalmas ismétlőfegyverekkel. A szakértő szerint a gumilövedékeket hétfőn sima sörétes puskákból lőtték, méghozzá feltűnően sokféle típusból, "valószínűleg legfoglalt fegyverek lehettek." A gázgránátokat csak erre alkalmas fegyverekből lőtték ki, "nagyjából mint a riasztópisztoly, csak nagyban, AK alapokon".

A rendőrök azonosíthatatlanságával kapcsolatban nonszensznek tartja a "leeső" jelvényekről szóló magyarázatot: a nemzetközi gyakorlat szerint az azonosító számnak a sisakon kéne lenni.

Gyakorlatnak látszott