Négy napja nincs víz, élelem, és az ottrekedteknek semmit nem tudnak ígérni. Persze mindegy is, hogy mit ígérnének, ugyanis azt csak televíziós sugárzás útján tehetnék, viszont New Orleansban és körülötte 150-200 km-es körzetben nincs elektromos áram, így vétel sincs.

„Óriási jövedelem termelődik itt (olaj, kikötő), de a lakosság és az infrastruktúra itt a legszegényesebb. Mint a harmadik világban.” – írta a globál listán az egyik listatag.

...

Egyetlen különbség van az Európán és Észak-Amerikán belüli és kívüli harmadik világ között: az Európán és Észak-Amerikán kívüli helyzetben léteznek valódi, a társadalmi folyamatban kikristályosodott, kulturálisan kodifikált, széles körben elfogadott és gyakorolt -1- alternatívák és -2- szolidaritás. Ez az, ami a "fejlett világban" szinte egyáltalán nem lelhető; föl. Ergo, a
louisianai, mississippi, alabamai utak mellett, new orleansi háztetőkön és stadionban, a szennyes vízben rekedt, lassú kiszáradásra, fertőző betegségre ítélt szerencsétlenek helyzete *e szempontból* nem "ugyanolyan", mint a "harmadik világé", hanem sokkal rosszabb. Bangladesben lényegében mindenki tudja, hogy segíteni kell, és hogy kell segíteni az árvizek áldozatain. Szegény az ország, mint a templom egere, de tudják. Amerikában újszerű meglepő, enyhén zavarba ejtő ötletnek tűnik, hogy esetleg a segítségnek közvetlen formái is lehetségesek.

A szenátusi tíz és félmilliárd, meg a vöröskeresztnek fölajánlott milliók nem oldják meg a helyzetet. A kinyitott családiház-kapuk, a befogadott emberek, gyerekek jelensége itt nem létezik.

"Do your own thing man" - ami adott esetben az éhenhalást jelenti. E logikából egyébként szervesen következik a fosztogatás és a többi.

...

A mai „Newshour” hírműsorban a PBS-en (Public Broadcasting System, az egyetlen viszonylag nézhető televízió csatorna) az egy órás időtartam kb. egyharmadában a Bush-sal kapcsolatos és általános politikai kérdéseket tárgyalták. Az első számú konkrétum, hogy jelentős késéssel reagált a Fehér Ház, az elnök nem szakította meg a szabadságát egy-két napig, utána átröpült New Orleans fölött - nem egy kimondottan szolidáris gesztus. De a nagyobb baj, hogy immár négy napja nincs víz, élelem, és az ottrekedteknek semmit nem tudnak ígérni. Persze mindegy is, hogy mit ígérnének, ugyanis azt csak televíziós sugárzás útján tehetnék, viszont New Orleansban és körülötte 150-200 km-es körzetben nincs elektromos áram, így vétel sincs.

Az egybehangzó vélemény az volt egyébként, hogy mindez Giuliani republikánus elnökjelöltségét segíti elő. Ha ma volna választás, Bush siralmasan bukna. De nem ma van.

A demokraták - mint minden kényes dologban az elmúlt jó tíz évben - hallgatnak, mint a csuka (hogy stílszerűen fejezzem ki magam).

Számomra a legmegdöbbentőbb az egészben az, hogy négy évvel ezelőtt már megjelent egy részletes tanulmány egy tudományos folyóiratban, mely szerint NEW ORLEANS teljességgel védhetetlen egy ilyen erősségű hurrikánnal szemben. Három éve a Times Picayune nevű new
orleansi újság négy részes, később Pulitzer-dijat kapott cikksorozatban elemezte a new orleansi gátak siralmas állapotát és a város kiszolgáltatottságát. Még én is a hurrikán érkezése előtt három nappal kaptam egy kb. "geopolitical implications of the damage of hurricane Kathrina" cimű irást a stratfor.com nevű geopolitikai hírügynökségtől, melyből az derült ki, hogy pontosan, szimulációs rendszerek segítségével nemcsak ki lehetett számítani, hogy mi fog történni, hanem ki is számították. Vagyis a civil stratfor.com már három nappal előre tudta,
hogy mi lesz. Ennek ellenére nem szervezték meg a kitelepítést (a New Orleansban rekedtek azon kis része, melyet a katasztrófa óta kimentettek, egybehangzóan azt állítja, hogy azért nem jött el, „mert nem tudott eljönni”, azaz mert:

1. szegény volt, akinek nincs autója és nincs pénze autóbuszra, vagy van autója, de huszonkilencen vannak a háztartásban az egyetlen autóra, illetve

2. mert beteg, öreg, mozgásképtelen, veszélyeztetett terhes stb.

Senki nem veti föl, mi következik mindebből az állam, különösen a szövetségi állam tevékenységére, „neadjisten” a jelenlegi kormány legitimitására vonatkozóan.

Egyébként a New Orleanst elöntő víz oly mértékben szennyezett (a különféle vegyi üzemek, a finomítók, a new orleansi kikötő, a New Orleansban a föld fölött elhelyezett koporsókból kimosott holttestek, a hurrikán miatt meghalt emberek és egyéb élőlények holttestei, stb.
következtében, hogy évekig ökológiai katasztrófahelyzet lesz a Mexikói öböl egészében.

Chávez venezuelai elnök mentőket ígért, és fölajánlotta, hogy a legszegényebb települések lakóinak kedvezményesen adna venezuelai üzemanyagot. A CITGO (a venezuelai állami
olajcég usa-beli leányvállalata) 1 millió USD-t adományozott az amerikai Vöröskeresztnek.

Két további mai hír:

1.A new orleansi és a Mexikói öböl egyéb részein (Mississippiben és Alabamában) esett kárt alsó hangon 100 milliárd USD-ra becsülik.

2. A Szenátus (egyhangúan) megszavazott egy 10,5 milliárd dolláros segélycsomagot.

Egyébként tegnap a 93-as üzemanyag az öt évvel ezelőtti (azaz a második iraki háború előtti) 1 USD-hez, illetve az egy héttel ezelőtti 2,40 USD-hez képest 3,48 USD volt. A déli államokban a Chevron kutaknál korlátozták a kiadott üzemanyag mennyiségét, és van olyan állam, ahol
5 USD körül van (gallononként, azaz 3,6 literenként).

Ennek megértéséhez annyit, hogy Európával ellentétben az USÁ-ban nincs alternatív közlekedési és szállítási infrastruktúra. Az egész települési rendszer, és a munkaerőpiac óriási többsége az olcsó és tömegesen rendelkezésre álló benzin feltevésére alapul. A vasúthálózatot a személyszállításban a keleti part kivételével megszűntették, de a keleti parton is összeomlana a helyi vasúti közlekedés, ha mindenki, aki
jelenleg autóval jár be dolgozni, helyiérdekű vonattal próbálna.

Ez van.

Na és mi a valós helyzet New Orleansban?

A valós helyzet? Az tudja, aki ott van. Én mindezt az északkeleti régióból írom, úgyhogy nem tudom. Abból, amit a tévéből-rádióból le tudok szűrni, New Orleans és az öböl part: kész, nem érdemes visszamenni. Ennek alapján nekem nem triviális, hogy szükséges egy 4-8 méterrel a tengerszint alatt elhelyezkedő épp most fertőző anyaggal ("vízzel") elárasztott várost újjáépíteni. De meg lehet győzni, főleg, ha Louis Armstrongra, Fats Dominora és Wynton Marsalisra gondolok.

A kérdés az, mi lesz az 1 millió fölötti (!!!) számú menekülttel, ebben a társadalmi szolidaritással
aligha jellemezhető társadalomban.

Kínában a gyilkos tájfun

Hatalmas szélviharral és heves esõzésekkel érte el Kína keleti partjait a Talim tájfun. A 130-cal száguldó vihar Tajvan szigetén három ember halálát okozta, több mint ötvenen megsérültek.

A kínai központi meteorológiai intézet figyelmeztette a partvidéken található tartományokat, illetve Sanghajt, a milliós metropoliszt, hogy özönvízszerû esõzésekre és nagy erejû széllökésekre lehet számítani a körzetben.

Kínában csütörtökön 800 ezer embert kellett kitelepíteni a Talim tájfun miatt.

A Föld bioszféráját védelmező kozmikus védőpajzs megbontásában Amerika járt az élen. Miközben inkubátorba helyezte kiváltságos lakóit, miközben minden technikát saját világuralmának szolgálatában állított, miközben jóformán kisajátította az olajkészletek fölötti rendelkezés jogát és így tovább, fittyet hányt a föld, a légkör, valamit a még ismeretlen, kozmikus rendszerek sérülékenységére. Köztudott, hogy a klimatikus katasztrófák legfőbb okozója a környezetszennyezés, ami viszont kizárólag a kor technikájának következménye. A Föld ugyanis természetes körülmények között képes az öntisztulásra.

Sajátos fintora a "sorsnak", hogy éppen Amerikát érte az eddigi legnagyobb katasztrófa.

Természetes, hogy ilyen esetben a világnak össze kell fognia az áldozatok megmentésére és megsegítésére.

Viszont egyáltalában nem természetes az, hogy ebből a katasztófából is profitálni akar Amerika. A világ leggazdagabb államának megsegítésére most többek között a világ legszegényebb államai sietnek. Fordított helyzetben Amerika nem túl sokat törődött a más államokat ért katasztrófákkal, legalábbis erejéhez mérten nem igen vette magára arányosan a terheket. S mégcsak nem is ez a legszembetűnőbb.

Az olajárak a katasztrófa hírére lassan már az egeket verdesik. Vagyis az olajbiznisz óriási nyereséget könyvelhet majd el a katasztrófa okán, a világ elesettebb országai pedig kiadósan meg fogják fizetni ennek az árát.

Ennyit a rasszizmusról. Eddig ilyen cselekedeteket kizárólag néger egyedekről hallottam (cáfoljatok meg, ha tévednék). És mindezt a saját fajtájuk ellen.

Viszont beindul a vadaszideny az amerikai erdekeltsegekre az USA-n kivul...
---------------------------------------------
Magypm szeretném osztani optimizmusodat.
Sajnos LESZ aki belép a harmadik világháborúba - Izrael a negyedik legnagyobb atomhatalom a világon.

A vadászidény nyitást nagyon szeretném már látni. Ezidáig csak üres, burkolt és süket fenyegetésekkel találkoztam. Hasonló a Hamashoz, akik levegőbe lövöldöznek és rázzák öklüket - miközen semmi értelmeset nem tesznek megszállóik ellen.

Ugyan...

Rovidesen kiderul hogy a kiraly meztelen.
Senki sem fog belepni a harmadik vilaghaboruba...

Viszont beindul a vadaszideny az amerikai erdekeltsegekre az USA-n kivul...

Europa, Oroszorszag es Kina zsebretett kezzel fogja figyelni ahogy az USA visszavonul a csigahazaba es a harmadik vilag "terrorista" moszerekkel felmorzsolja a kintlevosegeit.

Belul pedig a feketek kirobbantjak a polgarhaborut amibe nagyon sokan beszallnak majd a latinokkal az elen.

Amerika mar most attol fugg hogy mennyi dizel olajat tud kikonyorogni Europatol... Mert a strategiai tartalalek az nyersolaj.... Mar zarjak le a reptereket is....

A "világcsendőr" kuliban van, elfogytak katonái és minden lefizetés ellenére nem tudnak újakat verbuválni.

A várost nemcsak a Katrina hurrikán okozta árvíz, hanem saját lakói is megsemmisítették: fegyveres bandák ölnek, rabolnak, fosztogatnak, gyújtanak fel magánházakat, iskolákat, szállodákat, középületeket, irodaházakat, benzinkutakat, kórházakat, áruházakat, és erőszakolnak meg nőket és gyerekeket. A katonai és mentőhelikoptereknek a tegnapi nap folyamán többször meg kellett szakítaniuk a segélyakciókat, mert ismeretlenek géppisztollyal célba lőttek a leengedett fémkosárban ülő vagy a kötélbe kapaszkodó és a levegőben himbálódzó emberekre.

Az átforrósodott háztetőkön étlen-szomjan integető emberek kimenekítésére érkezett helikopterekre is több helyen rálőttek, a Kenner Memorial kórházba élelmiszert, ivóvízet és gyógyszereket szállító helikopterek sem tudtak leszállni, mert rövid sorozatokat adtak le rájuk, ezért a mentőhelikopterek pilótái meg sem próbálták az ereszkedést.
www.gondola.hu

***************************************************

Mennyi is az USA GDP-je? Melyik is a világ egyik legfejlettebb országa?

Péntek hajnalban több hatalmas robbanás rázta meg az elárasztott New Orleans keleti részét. A CNN értesülései szerint vegyi anyagot szállító vasúti kocsik robbantak föl, de a vegyvédelmi alakulatok egyelőre nem tudják megközelíteni a helyszínt a víz miatt.

A BBC értesülései szerint a robbanás egy vegyi üzemet is érintett. A brit hírcsatorna jelentése szerin savas, fekete füst borítja a környéket.

Elszabadultak az indulatok és elképesztő, Észak-Amerikában eddig még soha nem tapasztalt állapotok uralkodnak az Egyesült Államok három, természeti katasztrófa sújtotta déli államában.

Fegyveres bandák ölnek, rabolnak, fosztogatnak, gyújtanak fel magánházakat, iskolákat, szállodákat, középületeket, irodaházakat, benzinkutakat, kórházakat, áruházakat, és erőszakolnak meg nőket és gyerekeket. New Orleansban a helyzet sötédeséskor válik súlyossá, mikor az elektromos áram, ívóvíz, kommunikációs hálózat, közlekedés és hatósági felügyelet nélkül maradt nagyvárosban a 20-30 főből álló fegyveres csoportok esti rabló kőrútra indulnak. A fegyveres bűnőzők mellett megjelentek az utcákon a zálogházakból, fegyvereket is áruló nagyáruházakból és magánházakból lopott vadászpuskákkal és karabélyokkal felfegyverzett részeg és bekábítózott bűnőző bandák.

Először a város külterületein található, főleg fehérek és jobb módúak által lakott részeket rabolták ki, majd szerda délutánra, csütörtök reggelre már megjelentek a víz alatt levő belvárosi üzletek, szállodák és kormányépületek környékén is. Nemcsak az üres házakba törtek be, hanem a hurrikán előtti kitelepítési utasítás ellenére az otthonukban maradt embereket fegyverrel az egyik szobába terelték, és utána kirabolták a házat. Az eltulajdonított árukat frissen lopott gumimatracokon, csónakokon, nagyméretű, műanyag hordókban és szemetes kukákban tolták maguk előtt a hömpölygő árban.

A bandák a város szárazon maradt részein és az egyetlen használható, városból kivezető országúton tucatjával állítják meg és lökik ki a kocsijukból a menekülő embereket, és az így megszerzett személy- és kisteherautókkal visszafordulnak a további beszerző útra. A Charity kórházba betört bűnözők előbb végigrabolták a kórtermeket, utána fegyverrel kényszerítették az orvosokat és a gyógyszerészeket a narkotikumokat őrző szobák kinyitására és az erős fájdalomcsillapítókat, morfintablettákat és injekciókat nagy fekete szemetes zsákokban kilószámra vitték el.

John Matessino, a Louisiana Hospital Association (az állami kórházszövetség) elnöke azt nyilatkozta, hogy tudomásuk szerint minden hozzájuk tartozó kórház parkolóját és emeletes parkolóházát végigrabolták, amelyik gépkocsit nem tudták elvinni, abból kiszerelték a rádiókat, a magnókat, az akkumulátorokat, a csomagtartókat felfeszítették, az ablakokat beverték és sok autót felgyújtottak. Az egyik, árvíz által elöntött és evakuált idősotthon lakóit szállító buszt szándékosan leszorították az útról, és az életük minden emlékét, megmaradt jeggyűrűjüket vagy egyéb kis értéküket a táskájukban szorongató beteg, tolókocsis és magatehetetlenül síró idős emberektől mindent elraboltak. A kátyúba ragadt buszt csak órák múlva tudták a mentőcsónakok megközelíteni.

Az egyik louisianai tévéadó riportot sugárzott egy hölggyel, aki a halott férjét egy deszkalapon csónakázta be a kórház vízzel derékig elöntött volt betegfelvételi irodájába. A New Orleans határában épen maradt és utolsóként működött 203 ágyas kórházat azért kellett az egyik pillanatról a másikra bezárni, mert a kórházba tartó, a betegeknek ívóvízet, élelmiszert és gyógyszert szállító 18 kerekes nagyméretű kamiont fegyveresek megtámadták és kirabolták. A Tenet Health Care csoporthoz tartozó kórház vezetése, mikor látta, hogy a felbőszült csőcselék elindult a kórház épülete felé, akkor azonnali segítséget kért, és a Nemzeti Gárda helikpterekkel menekítette ki a 130 beteget és a kórház 351 dolgozóját.

A katonai és mentőhelikoptereknek a tegnapi nap folyamán többször meg kellett szakítani a segélyakcíókat, mert ismeretlenek géppisztollyal célba lőttek a leengedett fémkosárban ülő vagy a kötélbe kapaszkodó és a levegőben himbálódzó emberekre. Az átforrósodott háztetőkön étlen-szomjan integető emberek kimenekítésére érkezett helikopterekre is több helyen rálőttek, a Kenner Memorial kórházba élelmiszert, ivóvízet és gyógyszereket szállító helikopterek sem tudtak leszállni, mert rövid sorozatokat adtak le rájuk, ezért a mentőhelikopterek pilótái meg sem próbálták az ereszkedést.

Az utcákon villás targoncával hajtottak neki és törték be az üzletek kirakatait, feszítették fel a pénzkiadó automatákat, törték be a gyógyszereket is áruló háztartási bolt kirakatait, a fő cél itt is a narkotikumokat tároló helység volt. Az üzletek és áruházak teljesen üresek, a szó szoros értelmében a polcokat is leszerelték, pontosabban kitépték a helyükről. A játékkaszinókat is megrohanták, a nyerőgépeket vascsövekkel, csákányokkal és kalapácsokkal verték szét és vették ki belőlük az aprót, vagy a semmire sem használható érméket. A hatalmas Oakwood Mall bevásárlóközpontot előbb végigrabolták és utána üzletenként felgyújtották.

A város fő turistalátványosságának számító és részben szárazon maradt Bourbon Street-i bárokat, szállodákat, üzleteket már az első éjszaka végigrabolták és felgyújtották. A hírügynökségek korábban jelentették, hogy egy rendőrt életveszélyesen megsebesítettek, azóta több rendőrt ( egyet a Bourbon Streeten, a járókelők szeme láttára) és a Nemzeti Gárdaegy tagját is agyonlőttek. A hatóságok által a New Orleans Convention Centerben elszállásolt, magukból kivetkőzött emberek már az első éjszaka nők és gyerekek százait erőszakolták meg, a segélyhívásokra kiérkezett 88 (nyolcvannyolc) fős rendőri egységet dorongokkal és hosszú botokkal percek alatt kiverték a sportcsarnokból és folytatódtak az erőszakoskodások. A csarnokban nem működnek a vécék és a mindenhol összepiszkított épületben térdig áll az emberi ürülék.

A Superdome orvosi személyzete több napi félelemmel teli küzdelem után, látva a hatóságok tehetetlenségét, a gyilkosságokat, a nők és gyerekek elleni nemi erőszakot és a verekedéseket, csütörtök este megtagadta a munkát és a saját egészségük és testi épségük megóvása érdekében elhagyták az épületet. A hurrikán után a belvárosban és környékén rekedt fehér turisták tucatjait verték meg és fosztották ki. A nagy országos tévétársaságok állig felfegyvezett magántestőröket bérelnek fel a helyszínen dolgozó riporterek, tudósítók és a műszaki személyzet védelmére. Folyamatosan érkeznek a bejelentések a város minden pontjáról az erőszakoskodásokról, az emberi mivoltukból kifordult bűnözők összeverekednek a koncon, egy férfi a saját nővérét lőtte agyon egy zacskó jégkockáért. Nem lehet elfogni, megbilincselni a bűnözőket, nincs hova vinni őket, nincs épen maradt épület ahol őrizni lehetne őket, nincs bíróság, nincs ügyészség, de még papír vagy ceruza sincs.

A rendőrök közül is néhányan csatlakoztak a váratlanul jött nyárvégi szabadrablási akcióhoz. Szerda este az NBC televíziós csatorna esti hírösszefoglalójában a kővé meredt amerikai tévénézők láthatták, hogy az áruházat fosztogató bűnözők közé vegyülve két nevető feketebőrű rendőrnő egyenruhában, adóvevővel és pisztollyal az oldalán, térdig feltűrt nadrágban pakolta púposra a bevásárló kocsiját ruhákkal és kocsinként minimum 10-12 pár cipővel. A New Orleans Times-Picayune nevű újság szerdai számában megírta, hogy a riporterei látták és videóra vették, mikor egy másik egyenruhás New Orleans-i rendőr óvatosan kitolta a bevásárló kocsiját az áruházból, majd futva indult a szolgálati autója felé egy 27 inches televizióval és egy nagy dobozos vadonatúj személyi számítógéppel.

Jelenleg még nem csak a helyi hatóságok, de a helyszínre a szomszédos államokból egyre nagyobb számban érkező hadsereg, a Nemzeti Gárda tagjai és a kétéltű járműveken közlekedő katonai, rendőri alakulatok sem tudnak megbirkózni a feladatokkal. A kimosott temetőkből az utak felett álló vízben lebegnek a koporsók, az utakat, utcákat több méter magasan elöntötte az árvíz, a környező tavak és mocsarak víze és állatvilága keveredik a városi csatornák szennyvizével és sok régi és új emberi holttest és állattetem úszik és oszladozik a rendkívül magas páratartalmú, 32-34 C fokos hőségben. Most a legnagyobb feladatnak a rend és a közbiztonság helyreállítása mellett az egyre biztosabbnak tűnő súlyos kolera- és egyéb járványveszély elhárítása tűnik.