A te kurva anyádat. Nem én foglakoztam a szüleiddel, mazsihiszhuszár.

Na mi van, már te is különbséget teszel magyarok és magyarok és között?

Másfelől te csak emlékezz a felmenőidre, ha akarsz, én meg a sajátjaimra. Diktatúrában kötelező csak ünnepelni valamit. Holóbizniszt nem ünneplünk(te, hangsúlyozom ismét, megteheted), pláne akkor nem, ha a magyarságot kollektíve vádolják a társaid.

A Jobbik ezzel együtt sem a holóval foglalkozott, hanem azzal, hogy ne fogadjunk mai gettóépítő fasiszta politikusokat, mert aki gettóba zár egy másik népet, az ne ugasson és oktasson ki senkit, pláne nem egy másik országot.

Finkelsteint vagy Samirt nyilván nem olvasod te merkuféreg, nagyon érzékletesen mutatja be a holóipart, az izraeli háborús bűnök elfedésének igyekezetét ezzel az eszközzel, és az egész dollármilliárdos tolvajgépezetet. Most újabb százmilliók mennek el hazug, náci filmekre, magyarellenességre, állások és ösztöndíjak létesülnek, zakatolnak a kerekek.....

Talán a Likud-ot tartja a Nyilaspárthoz hasonlatosnak, ahogy tényleg hasonlatos?

Idézni csak pontosan szabad!
http://portal.jobbik.net/modules.php?name=News&file=article&sid=4183
Részlet:
„"Tíz évvel ezelőtt egymillió tuszit gyilkoltak meg Ruandában. Az egy hónapig tartó mészárlásban bozótvágó késsel ölték a gyerekeket és az asszonyokat. A nyugati világ mindezt tétlenül nézte.

Lovas István
Tíz évvel ezelőtt egymillió tuszit gyilkoltak meg Ruandában. Az egy hónapig tartó mészárlásban bozótvágó késsel ölték a gyerekeket és az asszonyokat. A nyugati világ mindezt tétlenül nézte.

Soha többé! – hangzik a figyelmeztetés arra, hogy egy faj kiirtása többé nem történhessen meg. De ha már nem akadályoztuk meg, sőt oda sem figyeltünk majdnem teljes kiirtásukra, legalább emlékezzünk rá.

Az éppen tíz éve történt 1994-es a ruandai népirtásra, amely – az Emberjogi Figyelő (Human Rights Watch) szerint is – a XX. század egyik meghatározó eseménye. A mintegy 800 000–egymillió tuszi kiirtása kiirtotta azt az illúziót is, hogy a népirtás gonoszságát sikerült likvidálni.”

Népirtásokról csak becsületesen, tisztességgel
Egymillió ide, vagy oda, ne legyünk kicsinyesek, előre a lenini - hitleri úton?

16/04/2004 COMMISSION ADOPTS MEASURES ON SITUATIONS IN
CUBA, BELARUS, TURKMENISTAN, AND DEMOCRATIC
PEOPLE'S REPUBLIC OF KOREA

Press Releases

Idézet:

---

A határozatot 31 nemzet képviselője támogatta, heten, köztük az Egyesült Államok és Németország képviselői ellene szavaztak, 15-en pedig tartózkodtak.

---

In favour (31): Armenia, Bahrain, Bhutan, Brazil, Burkina Faso, Chile, China, Congo, Cuba, Egypt, Eritrea, Gabon, India, Indonesia, Mauritania, Nepal, Nigeria, Pakistan, Qatar, Republic of Korea, Russian Federation, Saudi Arabia, Sierra Leone, South Africa, Sri Lanka, Sudan, Swaziland, Togo, Uganda, Ukraine and Zimbabwe.

Against (7): Australia, Germany, Hungary, Italy, Netherlands, United Kingdom and United States.

Abstentions (15): Argentina, Austria, Costa Rica, Croatia, Dominican Republic, Ethiopia, France, Guatemala, Honduras, Ireland, Japan, Mexico, Paraguay, Peru and Sweden.

-------------

Csak tájékoztatásul. Érdemes böngészni a listát. Ha jól látom, csak két európai ország szavazott mellette, Oroszország és Ukrajna, emberjoi teljesítményükről mindenkinek meg lehet a véleménye, különös tekintettel a csecsenföldi háborúra. Meg olyan klasszikus demokráciák és emberjogi spillerek is támogatták a határozatot, mint Szudán. (Ugye Lovas 2 millió halottat mondott múltkor, ami a szudáni kormány lelkén szárad?) Meg persze Szaud Arábia, Kuba, mint az emberi jogok harcosa.

Meg lehet nézni az ellenzőket és tartózkodókat is.

Az EU-ból ellenezte: Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, tartózkodott: Franciaország, Svédország, Ausztria, Írország. Támogatta: egy sem.

Magyarország ellene szavazott.

Ennyit az EU és Izrael viszonyáról, és hogy kiket tekintesz emberjogi szempontból mérvadónak.

Amúgy egyszer arról is beszélni kellene, hogy az áldozatok kapcsán mindig a NAGY MAGYARORSZÁG területéről elhurcoltakatak összegzik,

azaz a mostani kis Magyarország nyakába varrják az adatokat......

„Én úgy gondolom, hogy Kacav autentikus, őszinte és bizony nyugodt szívvel hivatkozható kijelentése nem kevés segítséget nyújthatna a permanens nácizás és antiszemitázás ellen.”

Kiegészítem: nem idézem szó szerint, de Kacav megdöbbent, hogy a magyar zsidó áldozatok nincsenek nevesítve, azaz pontos számadat sincsen az áldozatokról.
Évek óta megy a permenens nácizók között egy huzavona a számokban, ami bizony nevetségessé teszi az egész ügyet.
Anno még az Indexen kezdődött, ahol a „hiteles” dokumentumok 200 000 és 800 000 között ingadoztak, és a neves „szakértők” mondtak veretes baromságokat.

Szeretem a számszaki pontosságot, még ilyen esetben is. A pontosság nem szépít, nem enyhít.
Ebben Lovas István véleményét osztom: „bármekkora is az n szám, n+eggyel több az erkölcsileg megengedhetőnél!

Amit itt megengedett magának az inákbb ennek a náci alapvetésü ügynöknek a moderálását indokolja.

Probálja két napig visszafogni magát aztán irhatja a náci szövegeit. Ezt kértem.

Tisztelje meg ezzel az áldozatok emlékét. Erröl van szo. Es ha ezzzel nem értesz egyet az minösit téged.

Beren már honapok ota megérett a kimoderálásra örökre. Rongy ember akinek sok 100 ezer ember lemészárolárol és annak emlékezéséröl csak aktuálpolitika jut az eszébe.