Jól mondod, valóban naplopás ez is, valljuk be, sokat azért nem profitál ebből senki. Sőt, ha jól meggondoljuk, totál értelmetlen és hiábavaló időtöltés ez is, annyi értelmeset és hasznosat lehetne csinálni helyette. Furdal is mindig a lelkiismeretem, mikor ezzel b...m el az időmet ahelyett, hogy tanulnék valamit, mozognék vagy legalább valami olyasmit csinálnék, aminek legalább egy csöpp értelme van.

Élvezettel, és nagy egyetértéssel olvaslak!

Azért lehetett régebb más a hétköznapi emberek számára a munka is, mert akkor még nem nézték mindennap éjfélig a tévét és az abból áradó nihilt, ahol szinte csak idétlenkedéseket látnak, ahol bűnözőpárti filmek, értéknélküli és munkatagadó léhűtők ökörködései áradnak napi többórás adagokban, ráadásul a gagyi műsoraikért hatalmas fizetéseket is kapnak, dobálják a játékokban a milliókat, ledegradálva a kemény munkával megkeresett pénz értékét és a munka szükségszerűségét. Az erőltetett laza idétlenkedéssel keresett nagy pénzek persze, hogy elveszik a munkától az emberek kedvét, főleg, ha tudják, milyen pénzeket kapnak érte a havashenrikek, jakubcsekek, mónikák és győzikék. És bizony ezzel kell mindennap esténként szembesülniük, no meg azzal az értékszemlélettel, ami ezekből a médialéhűtőkből árad, jelesen az, hogy az idétlenkedésért kapott pénzek által keletkezett lelkiismereti problémáikat és a pótcselekvésektől túlhajszolt, bemocskolódott és kiégett mivoltukat azzal próbálják kompenzálni, hogy állandóan szidják és mocskolják az életet. Szerintem ezért is sóhajtozik manapság jobban a hétköznapi ember a robotolása során, mert régen még nem voltak kitéve az otthonaikban annak a durva ellentmondásnak, hogy majomkodó léhűtők röhögcsélnek a képükbe milliókkal dobálózva sokkal nagyobb pénzekért, mint amit ők a kemény munkájukkal megkeresnek.

(Az én gyerekkoromban még énekeltek a cselédlányok és fütyörésztek a szobafestők).