|
Téma: Ember embernek báránya
|
|
gyaloggos |
Válasz | 2006. december 05. 13:29 | Sorszám: 86 |
|
Amúgy meg mán nincs is vita, hiszen mindketten ugyanazt mondjátok: az ember növényevőből lett mindenevő!
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 13:26 | Sorszám: 85 |
Elfelejtettem mondani, hogy rohanás közben leszaggattak a bokrokról némi bogyót is, és benyelték.
Muszáj röviden fogalmazni, nem vagyok én egy floodbajnok.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 13:24 | Sorszám: 84 |
Észak-Amerikában éltek ilyen nagy dögök.
A Bering-szoros felől bejövő amerindek pusztították ki űket.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 13:24 | Sorszám: 83 |
Akkor fogalmazz pontosabban.
Mert szövegedből az jött ki, hogy elődeink eszegették a bogyókat, majd hirtelen beleuntak az egészbe, fellázadtak, kirohantak a sztyeppére és leütötték az első eléjük kerülő gnút, oszt megették.
És a gnúevésből származó fehérjetöbblettől azonnal és drasztikusan elkezdett növekedni az agytérfogatuk, mígnem akkoraa koponyává nem váltak, mint Göncz Kinga.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 13:19 | Sorszám: 82 |
|
Mé nem hívjátok fel valamelyik egyetem illetékes tanszékét, vagy az MTA-t? Nem bízunk a profikban. Először is lekezelően nyilatkoznának, valami nagyképű hadovával.
Másfelől manapság már nagyon kevés az olyan szaktekintély, aki azonnal otthon van gorillában, kérődzőben, antropológiában, evolúcióban, anatómiában, növénytanban.
Elmondom: a valaha élt tudományos kutatók 95%-a ma is élő ember!!!
Ebből kigondolhatod, mennyire specializálódtak, és némelyikük ki se látszik a kólibaktérium flagellumainak bazális testecskéinek anomáliáiból. Ilyentől kérdezzek egyszerre annyifélét, amilyenekről itt már eddig is szó volt? Meghát a profival nem is lehet vitázni, ő megmond.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 13:12 | Sorszám: 81 |
|
Közelítünk, mihelyst kimagyarázom magam azokból, amiket nekem tulajdonítasz. Pl. soh'se mondtam, hogy az ember ragadozó volt, mégis emiatt ostoroztál.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 13:08 | Sorszám: 80 |
Na végre, közelítünk! 
Valóban felesleges az agytérfogat növelése nyakra-főre.
Azt is kevesen tudják, hogy a valaha élt legnagyobb sszárazföldi emlős egy...LAJHÁR volt, több mint négy tonnás testsúllyal!
Az evolúciónak vannak és voltak zsákutcái, feleslegesnek bizonyuló túlkapásokkal. Ilyen az emberfélék agytérfogatának növelése is.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 13:05 | Sorszám: 79 |
|
A lényeg: az ember és rokonai soha nem voltak ragadozók. Legfeljebb minenevőkké váltak növényevőkből, mert a klímaváltozás ezt követelte meg tőlük. Hogy a klímaváltozás vagy másvalami, az most mindegy, de gyakorlatilag ebben egyetértünk. A mindenevőségbe kiválóan belefér a talált dögök elfogyasztása és időnként egy-egy antilop elejtése. Emellett megy a gyűjtögetés.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 13:03 | Sorszám: 78 |
Amikor ezeket a badarságokat írod, akkor éppen hány százalékát használod az agytérfogatodnak?
És egyáltalán tudod Te azt, hogy úgy egyébként milyen "kihasználtsággal" működik az agy, hány százalékára van feltétlenül szükségünk?
Senki sem mondta, hogy nem így van. Ez is azt mutatja, hogy a tömeg önmagában még édeskevés.
Az agy hirtelen és szükségtelen mértékű megnövekedése fura eset, van, aki "felfúvódással" magyarázza, mint a Világegyetem korai szakaszát. Ha az agy teljes kapacitással működne, egész nap libazsíros diót kéne zabálnunk, hogy győzzük üzemanyaggal.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 13:00 | Sorszám: 77 |
Azt az MTA-t, mely nagy pénzeken finnugrisztikai tanszéket üzemeltet, miközben egy darab etruszkológus vagy sumerológus sincs a tagok között?
( Etruszkológus az egész orsszágban sincs egy darab sem )
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 12:57 | Sorszám: 76 |
A dögevő és a ragadozó valóban kevéssé különbözik egymástól, ha például az emésztését nézzük.
Azonban a ragadozáshoz szükség van még egy-két dologra. Nézz meg egy gepárdot és egy hiénát.
Arról már nem is beszélve, hogy a ragadozó általában nem társas lény, nincs szüksége falkára, jól megvan magában is.
A lényeg: az ember és rokonai soha nem voltak ragadozók. Legfeljebb minenevőkké váltak növényevőkből, mert a klímaváltozás ezt követelte meg tőlük.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 12:50 | Sorszám: 75 |
A dögevő és a ragadozó igen kevéssé különbözik egymástól.
És a tanmesém átölel néhány millió évecskét, bocs, hogy nem évre lebontva részleteztem 
|
|
|
|
gyaloggos |
Válasz | 2006. december 05. 12:48 | Sorszám: 74 |
|
Mé nem hívjátok fel valamelyik egyetem illetékes tanszékét, vagy az MTA-t? Egészen mellékesen én azt gondolom mpd-nek van igaza.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 12:37 | Sorszám: 73 |
|
Tényleg olvasgatnod kellene egy kicsit, legalább annyit, amiket bemásolok. Ugyanis a növényevőből soha nem lesz közvetlenül ragadozó. Néhány lépcsőt meg kell mászni. Először jön a dögevés, utána a rovarok fogyasztása. A gnú lecsapása előtt néhány millió évig dögök után kellett kutakodni az aljnövényzetben, meg megenni mindenféle tücsköt-bogarat.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 12:34 | Sorszám: 72 |
Amikor ezeket a badarságokat írod, akkor éppen hány százalékát használod az agytérfogatodnak?
És egyáltalán tudod Te azt, hogy úgy egyébként milyen "kihasználtsággal" működik az agy, hány százalékára van feltétlenül szükségünk?
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 12:33 | Sorszám: 71 |
Nem hát. De az ember előtt ott volt a lehetőség, hogy napi egy-két órás tevékenységgel fedezheti táplálékát, ahelyett, hogy húsz órán át zabálná a bogyókat meg a leveleket.
A könnyebbik megoldást választotta, és lecsapott egy gnút.
Abból többlet-energiát és fehérjét nyert, amiből agyat kezdett növeszteni.
Meg lehetett volna oldani szójával meg banánnal is, de ez volt a kézenfekvő.
A gorilla előtt is ott a lehetőség: tessék okosodni!
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 12:30 | Sorszám: 70 |
|
az emberré váláshoz agytérfogat-növekedésre van szükség Bizony. Gondolj csak a beszédre, a társadalmi kapcsolatokra, az eszközhasználatra.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 12:28 | Sorszám: 69 |
Hülyeség, már megbocsáss.
Ha növényevéssel kétmázsás, csupaizom testet lehet felépíteni, akkor párszáz köbcenti agytérfogat-növeléshez nem feltétlenül szükséges másfajta táplálékra átállni.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 12:25 | Sorszám: 68 |
|
Jaja. Domesztikáció.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 12:24 | Sorszám: 67 |
|
Ne etess már olyanokkal, hogy az emberré váláshoz agytérfogat-növekedésre van szükség és ezt csak többlet (állati) fehérje fogyasztásával lehet elérni. Miért ne? Ha egyszer ez a helyzet.... Azér, ha belegondolok, szegény neandervölgyi nőnek másfélszer akkora búrájú csecsemőt kellett megszülnie mint egy sapiens-bébi..... micsoda kapitális medence-lyuk kellett ehhez..... szinte kisebbségi érzés fog el.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 12:21 | Sorszám: 66 |
Az lehet.
Az Australopithecusnak még a gorilláéval megegyező méretű, 500 köbcentis agya volt. Aztán elszaladt a paci, de Természet Ősanya végül rájött arra, hogy a neandervölgyi 2000 köbcentis agyának sorozatgyártása túlzás, ha 1300 köbcenti elég egy városi autónak a gazdaságos fenntartáshoz, akkor a Homo Sapiens is elégedjen meg ekkora motorral.
|
|
|
|
HAME |
Válasz | 2006. december 05. 12:18 | Sorszám: 65 |
|
Általános eltunyulás: Nem kell fáintos látás, hallás, mozgáskoordináció, elvégzik a gépek. Általános elbutulás: Már gondolkodnia se kell, csak nézni ki a fejéből, a tévéreklám mindent megold helyette.
|
|
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 12:10 | Sorszám: 63 |
A gorilla agytérfogata 500, az emberé 1300, a neandervölgyié 2000 köbcenti.
Ne etess már olyanokkal, hogy az emberré váláshoz agytérfogat-növekedésre van szükség és ezt csak többlet (állati) fehérje fogyasztásával lehet elérni.
És különben is, mivel magyarázod azt, hogy a Homo Sapiens agytérfogata az utóbbi időben folyamatosan csökken?
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 12:00 | Sorszám: 62 |
Ne mááááááááá.....
Többletfehérje kellett, hogy a nagyobb térfogatú agy kialakuljon.
Ezután olyan környezet kellett, amelyben előny volt a gógyi. Ezt híjjuk szelekciós nyomásnak.
Az agy nagy energiafogyasztó, ezért barázdálódása, a szinapszisok kialakulása is többlet-tápanyagot igényel.
De minél fejlettebb, annál több plusz eléréséhez segíti gazdáját.
A neanderek agya nem egyre bonyolultabb hanem egyre nagyobb lett, ami zsákutcának bizonyult.
|
|
|
