|
Téma: Ember embernek báránya
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 11:50 | Sorszám: 61 |
Tehát húst kellett zabálnunk, hogy növekedjen az agytérfogatunk és okosabbak legyünk, de mégsem a tömeg a legfontosabb.
Aha.
Most Te direkt cáfolod saját magadat? Nem baj, nekem így kényelmes.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 11:36 | Sorszám: 60 |
Ez már régi nóta. Nem a tömeg a legfontosabb.
Az ENIAc tömege jócskán meghaladta egy mai PC-ét, mégse ő a jobb.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 11:31 | Sorszám: 59 |
A combos neandervölgyidnek 2000 köbcentis agytérfogata volt, oszt mégis kihalt az átlag 1300 köbcentis Sapiens-szel szemben.
Ennyit a teóriádról.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 11:29 | Sorszám: 58 |
Természetes, hogy a mindenevők intelligensebbek a növényevőknél. Csak meg kell nézni egy nyúl és egy patkány közötti értelmi különbséget.
Viszont ennek semmi köze ahhoz, hogy az étel mennyire "tápláló", mennyi a fehérjetartalma.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 11:14 | Sorszám: 57 |
Hombre!!!
Ahogy OH kartács is mondja, a gorillának az égvilágon semmi más dolga sincs a zabáláson kívül. Még a dugást is nagyon csínnyán intézi, ritkán és azt is pár tucat másodperc alatt elintézi. Hát eszik és izmot növeszt feszt. Mi mást tehetne?
Ha nincs a háremrendszer (ivari különbözőség), már rég véznábbak lennének. Vagy elkezdenének okosodni.
De azért ne becsüljük le a Homókat se: egy combosabb neandervölgyi azért nem lett volna abszolút outsider egy gorilla ellen.
|
|
|
|
orosz_hussalata |
Válasz | 2006. december 05. 11:02 | Sorszám: 56 |
|
A gorilla kétmázsás csupa izom testsúlyt épít fel magának anélkül, hogy egy gramm állati eredetű táplálékot fogyasztana. Na ezt a budibilderek is eltanulhatnák tőle, mielőtt halálra kokszolják magukat. Szerintem azért kell az emberré váláshoz táplálóbb étel, mert egyrészt nincs módod okosodni, ha napi 16 órát legelsz, másrészt nincs kényszer, mert a fű nem szalad el, és nem is túl rafináltan védekezik. Ugyanakkor azért csúsztatás egy lapon említeni a kérődzőket a gyümölcsevőkkel, hiszen egész más mennyiséget kell egyenek az elegendő energiához.
|
|
|
|
mandala |
Válasz | 2006. december 05. 10:57 | Sorszám: 55 |
|
...ha nincs kenyeretek, egyetek kalácsot!...
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 10:48 | Sorszám: 54 |
|
Nem a néhány tízezer évvel ezelőtt élt emberekről beszélgetünk, akik már - kényszerből - húst is fogyasztottak.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 10:46 | Sorszám: 53 |
Hát persze hogy nem veszem be ezt a maszlagot. 
A gorilla kétmázsás csupa izom testsúlyt épít fel magának anélkül, hogy egy gramm állati eredetű táplálékot fogyasztana. Miért pont az agy néhány száz grammos megnöveléséhez kellene állati eredetű fehérjét enni?
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 10:39 | Sorszám: 52 |
Mondtam már ennek a woodhead Onogur Testvérnek, hogy a megnövekedett agy létrehozásához fehérjetöbblet kellett.
De nehogyaszidd, hogy elfogadja..... 
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 10:38 | Sorszám: 51 |
|
Jó, helyezzük időrendbe a dolgokat. A gorilla és az ember+csimpánz közös őse majd húszmillió éve élt az afrikai dzsungelben. Mindenevő volt.
Aztán a Great Rift kialakulásával több faj képződött belőle. A gorilla maradt a dzsungel közepén, a csimpánz és az ember közös őse meg kijjebb került az erdő szélére. Előbbi ott is maradt, utóbbi meg kimerészkedett a szavannára, és egyszercsak elfogyott a fa körülötte.
A gorilla fogazata még nem alkalmazkodott a speciális növényevéshez, mert nincs elég erős szelekciós nyomás ebben az irányban. Azaz, bőségesen van tápláléka, nem kell "spórolnia" az alapanyagokkal. Az ivari dimorfizmus miatt egyenesen klassz, ha a hímek versengve növeszthetnek nagyobb agyarat meg izmokat.
A csimpánzok, tökmindegy, miért, megmaradtak a mindenevésnél.
Az ember viszont nem is választhatott, hiszen a szavannán kénytelen volt mindent megenni, amit talált, és még ez is kevéske volt egészen addig, amíg felegyenesedett és eszközöket kezdett használni és azokkal el tudta ejteni a növényevőket is. Mi a hiba ebben a sztoriban? Az, hogy "nemrég" ne tévesszen meg: az evolúciónak egymillió évvel ezelőtt az tegnap este volt.
|
|
|
|
orosz_hussalata |
Válasz | 2006. december 05. 10:37 | Sorszám: 50 |
Azért barlangrajzokon viszonylag ritkán látni legelésző ősember csordákat.  Talán az emberré válásnak is nélkülözhetetlen tényezője a táplálóbb étkek (hús) fogyasztása.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 10:20 | Sorszám: 49 |
Hatmillió éves maradványokból ilyesmikre következtetni....
A felegyenesedett testtartásra a belső fül alapján szoktak következtetni. Az még az egymillió éves maradványoknál is elég rizikós. Az ilyen lelet általában néhány csontszilánk meg fog, amik lehet, nem is egy példánytól származnak.
Szóval, egy ilyen idézettel nem lehet vitatkozni, mert ebben semmi konkrétum nincs, és jó lenne tudni, tekintélyes régészek meg antropológusok hogyan vélekednek erről.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 10:16 | Sorszám: 48 |
A farkas az egy szörnyű állat.
Képzeld, tekintélyuralmi rendszerben élnek, az alfa hím és alfa nőstény keményen elnyomja a falka többi tagját. Semmi demokrácia!
Szexuális szabadságról sem beszélhetünk, hiszen a farkasok egy életre választanak párt maguknak. Szörnyű!
Aztán ott van a dühöngő sovinizmus, az idegengyűlölet. Ugyanis a falka önkényesen kijelöli a saját területét és nem enged be oda idegen farkasokat. Intoleráns egy dögök, nem tisztelik a másságot!
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 10:06 | Sorszám: 47 |
|
"Máris adódik a következtetés: a gorilla nem túl régóta mondott le a mindenevésről" Nem hiszem, hogy valaha is mindenevő lett volna. Ilyen fordított irányú étrendváltás nehezen elképzelhető. "A bipedalitás az étrendbeli nagy váltás (gyümölcsök, levelek → dögevés → rovarok, más kistermetű állatok) előtt alakult ki. Az őrlőfogak mérete a testmérethez képest kicsi a csimpánzokban, az Orrorinban és Ardipithecusban (gyümölcs- és levél-evők), majd a H. erectusban és H. sapiensben; a zománcozottság vékony a csimpánzokban, köztes az Ardipithecusban és vastag az Orrorinban, Australopithecusban és Homoban; metszőfogak nagyok és élesek a csimpánzokban, Orrorinban, kisebbek az Ardipithecusban és egyéb levezetettebb formákban. A. afarensis (Lucy): vastag zománc, nagy őrlők, kisebb metszőfogak (étrendi váltás a gyökerek, gumók, rovarok és más kistermetű állatok fogyasztása felé)."
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 09:57 | Sorszám: 46 |
|
"Az eddigi legkorábbi emberszerû állat maradványai azt valószínûsítik, hogy az emberszabásúak kétmillió évvel korábban kezdtek felegyenesedve járni, mint azt eddig feltételezték. Nemrégiben közös munkát végzõ kutatócsoportok bejelentették, hogy az afrikai Rift Valleyben hatmillió éves teremtmény maradványait fedezték fel, akit azonnal el is neveztek Millenniumi õsnek. Ez a lelet másfél millió évvel öregebb, mint a korábbi emberszabású leletek. Ez a lény még nem ember, de már nem is majom – jelentették ki a kutatók. Az emberszabású fogazata és felegyenesedett testtartása olyan kulcsfontosságú tulajdonság, amely az emberekhez köti. Kisméretû és vastag zománccal borított fogai arra utalnak, hogy a Millenniumi õs vastag héjú gyümölcsöket evett.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 09:46 | Sorszám: 45 |
.....vagy a ló.
Annak is kihalóban vannak a szemfogai, azaz csak a kanyiknál vannak meg jellemzően.
Ebből arra következtethetünk, hogy a tisztán növényi étrendre való áttérés után bizonyos idővel elkezd átalakulni a fogazat. Előbb a szemfogak maradnak ki, majd a felső metszőfogak.
Máris adódik a következtetés: a gorilla nem túl régóta mondott le a mindenevésről (ha egyáltalán teljesen lemondott), ezért még megvan nála a mindenevő fogazat minden jellegzetessége.
|
|
|
|
kutato |
Válasz | 2006. december 05. 09:42 | Sorszám: 44 |
Milyen jó, h a természet csodálatosan, szinte megfoghatatlanul bonyolult
csak egy [s]rendes[/s] kis szeletét tudjuk elemezni... egyszerre
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 05. 09:36 | Sorszám: 43 |
Szóval számodra csak a szarvasmarha a növényevő?
Miért nem a növényevő majmokhoz hasonlítod az embert? Mert a majmok többsége növényevő még akkor is, ha alkalmanként és táplálékkiegészítésként némi tojást és rovart is elfogyaszt.
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 08:42 | Sorszám: 42 |
Perszehogy. A legritkább eset, hogy egyik farkas megölje a másikat.
A telepeken élő madaraknál (pingvin) figyelték meg egymás fiókáinak felfalását, az oroszlán és a hulmán (ez 1 mayom) hímek a rangsorvita végén megölik elődeik kölykeit, aztán már a gerinceseknél szerintem csak elvétve fordul elő fajtársak gyilkolászása. (Pl. ha egy egyed megsebesül, a tyúkok is csipkedik a sebét, míg meg nem hal szegény, szinte élve felfalják.)
|
|
|
|
Rendes Kis |
Válasz | 2006. december 05. 07:43 | Sorszám: 41 |
|
Najó, gyerekek, de akkor azt is nézzük meg, hogy farkas a farkasnak farkasa-e ? ... Vagy netán a falkában is nyájszellem van ?
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 07:40 | Sorszám: 40 |
""Hát úgy testvéred neked a ragadozó, mint nekem Nabukodonozor.
Vagy esetleg Te is lefetyeled a sört ahelyett, hogy innád?
Rövid a bélcsatornád?
Az epeváladékod nem lúgos, hanem savas kémhatású?
Vannak karmaid?
A nyelveden keresztül adod le a felesleges hőt?
Nem képes az állkapcsod oldalirányú mozgásra?
Érdes a nyelved?
Nincs ptyalin eznim a nyáladban?""
Nattyon szellemes!!!
De akkor én is kérdezek:
Neked meg összetett gyomrod van?
Hiányzanak a felső metszőfogaid?
És a szemfogaid?
Nyelveddel téped a füvet?
Nem tudsz hányni? (Vagy köpni.)
Nincs kulccsontod?
Végtagjaidat csak hosszirányban tudod mozgatni?
Patád van? (Ezen az alapon az Ördögfélék családjába is tartozhacc (Luciferidae))
|
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 07:35 | Sorszám: 39 |
Kicsit utánanéztem a gorilla kartács fején található csonttarajnak is.
Az Urania Állatvilág Emlősök c. kötetében találtam valamit. Aszongya, ezen a csonttarajon tapadnak a hatalmas rágóizmok. (Jobban tetszene, ha azt írták volna: itt EREDNEK, de lehet, nincs igazam)
Namármost, nagyon bízom benne, hogy a hatalmas rágóizmokat nem a magvak őrlésével vagy a banán csócsálásával magyarázzuk.....
|
|
|
mpd |
Válasz | 2006. december 05. 07:31 | Sorszám: 38 |
Khm, Dr. Szentágothai lekéste a neodarwinizmust.
Semmi kétség, hogy a növényevők és a ragadozók fogazata egy közös ősben alakult ki, és a használatnak megfelelően módosulgatott erre-arra. Sokkal bizarrabb azt feltételezni, hogy a növényevők teljesen eldobták a ragadozó fogazatot (vagy fordítva) és új alapokon újat alakítottak ki maguknak.
Arról nem is beszélve, hogy az idézeted nem tér ki arra, mia fityfenének kell a növényevőknek szemfog?!
Lám, a kérődzők legkérődzőbbjei el is hullajtották a szemfogat, pl. a tehenek, sőt, a felső metszőfogakat is. Ellenben megszaporodtak az őrlőfogaik.
Hasonlóképpen a ragadozók az előzápfogakat selejtítik ki.
Teljes fogazatra csak a mindenevőknek van szükségük.
Ilyen fogazata van az összes főemlősnek, a gorillának is és az embernek is.Nos, én azt hittem, a vadkan példájára fogsz hivatkozni, nevezetesen arra, hogy a nemi szelekció használta fel a funkció nélküli szemfogakat, azaz, a vadkan és a hím gorilla hatalmas agyara a páva farktollával és a szarvasaganccsal analóg, funkcióját tekintve, ami nem más, mint a hódítás és a vetélytárs elrettentésének eszköze.
De a gyümölcshéj feltörése...nekem nagyon erőltetett, mert fel kéne tennünk, hogy a nagyobb szemfogú hímek eszik direkt a legkeményebb diókat.
|
|
|
|
onogur |
Válasz | 2006. december 04. 16:56 | Sorszám: 37 |
Hát úgy testvéred neked a ragadozó, mint nekem Nabukodonozor.
Vagy esetleg Te is lefetyeled a sört ahelyett, hogy innád?
Rövid a bélcsatornád?
Az epeváladékod nem lúgos, hanem savas kémhatású?
Vannak karmaid?
A nyelveden keresztül adod le a felesleges hőt?
Nem képes az állkapcsod oldalirányú mozgásra?
Érdes a nyelved?
Nincs ptyalin eznim a nyáladban?A szemfogak szerepéről meg ne velem, hanem Dr. Szentágothaival vitatkozzál:
"A szemfogak keresztmetszete is az ember növényevő mivoltára utal. A húsevők szemfoga kör keresztmetszetű (ez könnyebb behatolást tesz lehetővé a húsba), míg a növényevők és az ember szemfogának keresztmetszete háromszög alakú, nem húsevésre specializálódott."
|
|
|
|
