Medgyessy Péter: Azt gondolom, hogy a lényeget, lényeget tekintve azt gondolom, hogy igen. Az európai uniós csatlakozás az országnak létfontosságú érdeke. Hozzáteszem, hogy persze a feltételek nem mindegy, hogy milyenek. Olyan feltételeket kell kiharcolni, és erre mondjuk a lengyel példa elég jó, mert a lengyelek elég jó feltételeket tudtak elérni a mezőgazdaságban. Miniszterelnök nem tud róla?
Orbán Viktor: Mire gondol elnök úr?Medgyessy Péter: Arra, hogy a föld vásárlása kérdésében még nálunk a türelmi idő, amit önök megállapodtak az Európai Unióval az 3 év a külföldiek számára, bizonyos feltételek mellett, addig a lengyel barátaink 12 évet tudtak elérni. Ez nagyon nagy különbség.
Orbán Viktor: De bocsánat, itt valami félreértés lehet. Csak nehogy tévedésben hagyjuk a tisztelt közönséget. Magyarországon a türelmi idő 7 esztendő, és bizonyos föltételek mellett, lehet 3 év után földhöz jutni. Ez a mai jogszabályok között kb. két tucatnyi külföldinek teszi lehetővé a földszerzést Magyarországon. Ott is a 300 hektáros fölső határral. Beláthatja, hogy ez nem egy nagy terület. Ráadásul, és itt szeretném, hát nem kiigazítani, mert talán az nem tisztem, hanem inkább tisztázni, hogy Lengyelországban egy másik rendszer van. Lengyelek nem arról alkudtak, mint mi. Lengyelországban nem tilos a külföldieknek földet szerezni. Ön ebben azt hiszem, hogy talán valamit félreérthetett. Lengyelországban a külföldiek szerezhetnek termőföldet. Egy engedélyezési eljáráson kell végigmenni úgy, mint nálunk a lakóingatlan esetében. És ha a magyar példákat megnézi, hát nem állítom, hogy minden városban ez a gyakorlat, de azért Magyarország nagy többségében, Magyarország városainak nagy többségében a külföldiek lakóingatlan vásárlásához meglehetősen automatikusan megadják az engedélyt. Ezért én Magyarország esetében nem járnám azt az utat, amit Ön tanácsol, hogy menjünk a lengyelek után, mert akkor Magyarországon a teljes tilalmat jelentő külföldi földvásárlás teljesen megtiltó rendszerről át kéne állnunk egy engedélyezési rendszerre. És én ezt az utat nem szívesen járnám. Ugyanakkor Önnek abban igaza van, hogy azért keresni kell a lehetőségeket. De ne a lengyel irányba keressük a lehetőséget. Ne engedélyezés, hanem továbbra is teljes tilalmi rendszer fönntartása érdekében.
Medgyessy Péter: miniszterelnök úr, legalább egyet fogadjon el, és akkor én kiegyezek Önnel. Hogy a 12 azért az több a 3-nál is, meg a 7-nél is.
Orbán Viktor: Igen, de a kérdés nem így áll fönn, hanem úgy hogy 12 mogyoró több-e, mint 7 dinnye? Ez a nagy kérdés. És ha erre tudja a választ, akkor ki is egyezhetünk tényleg. Nagyon nehéz kérdés ez.
Medgyessy Péter: Ez jó, ez egy nagyon jó hasonlat volt, úgy hogy ezzel most akkor ne is foglalkozzunk tovább. Visszatérve tehát a mezőgazdaságra. Mert ott tartottunk. Szóval én azért azt gondolom, hogy lehet… Örülök, és köszönöm szépen, hogy egyetért, amit mi a mezőgazdaságban elgondoltunk. Hát én úgy értelmeztem. Azt mondta. Egy dolgot azért hadd tegyek hozzá, hogy én azt gondolom, hogy bátran lehet vállalkozni egy hosszabb távra meghatározott mezőgazdasági vagy agrárrendtartási rendszerrel, mert még mindig jobb, ha mondjuk 2-3 évig életben van valami, és utána az európai uniós csatlakozás után módosítunk rajta, mintsem, hogy egyik napról a másikra működik a rendszer. Tehát én azt gondolom, hogy ez jó. Egyet azonban kénytelen vagyok mégis megkérdezni, ne vegye rossz néven. Hogyha ezzel egyetért, akkor miért nem csinálták eddig?
Orbán Viktor: Bocsásson meg nekem, ne érezze tiszteletlenségnek, vagy túlságosan talminak a választ, amit adok. Nem volt mit folytatni, és kitalálni pedig meglehetősen bonyolult. Dolgozunk rajta, egyet is értünk ezzel, csak nem volt mit folytatni tudja, amikor ’98-ban hivatalba léptünk.
Medgyessy Péter: Ez nem az Ön területe miniszterelnök úr. Hadd mondjam. ’97-ben hozott az akkori parlament egy törvényt a mezőgazdaságról. Amit aláírtak a kerekasztalnak mindazon résztvevői, akik ott elvállalták azt, hogy ezt meg kell csinálni. A Fidesz képviselői is aláírták, szeretném mondani. Ha azt folytatták volna, akkor ma nem itt tartanának.
Orbán Viktor: Bocsánat, az egy ellenzéki összejövetel volt. Bocsánatot kérek, valami félreértés lehet.
Medgyessy Péter: ’97-ben? Egy törvény volt miniszterelnök úr.
Orbán Viktor: Az a kerekasztal beszélgetés, amire Ön utal…
Medgyessy Péter: …aminek az eredménye egy törvény lett.
Orbán Viktor: Hát ami részben átment a törvénybe, részben nem. Az egy olyan kerekasztal volt, ahol az ellenzéki agrárpolitikát képviselők gyűltek össze. Hát önök akkor kormányoztak, tehát azt gondolom, hogy itt esetleg összekeveredik két dolog.
Medgyessy Péter: Hát szóval csak ami részben átment a törvénybe…
Orbán Viktor: Én ott voltam, azért mondom. Én nyitottam meg a tanácskozást. Bocsánatot kérek. Azért tudom. Ráadásul még azt gondolom az egyik találkozója az talán még a Fidesz-székházban is volt, ha jól emlékszem vissza erre a képre.
Medgyessy Péter: Ezt én nem tudom, de azt azért hadd mondjam, hogyha azt, ami csak részben átment a törvényen, ha azt betartották volna miniszterelnök úr, már az is nagyon jó lett volna.
Orbán Viktor: Meg szerettem volna kérdezni, hogy melyik az a része, ami nem került megvalósításra, de egyetértek azzal, hogyha gondolják, akkor…
Medgyessy Péter: Én szívesen válaszolok.
Orbán Viktor: Én szívesen meghallgatom.
Medgyessy Péter: Kérem szépen, volt egy olyan szabály, amelyik azt mondta, hogy a nemzeti jövedelem növekedésével arányos növekedése kell, legyen a mezőgazdasági támogatásoknak. Nem az intézményi támogatásoknak, a mezőgazdaság támogatásának. Ebből a magyar mezőgazdaság vesztesége, miután ezt nem tartották be ezt a szabályt, ez kb. 80 és 100 milliárd forint között becsülhető. Ez egy elég jelentős pénz. Mert ha ahhoz képest mérem, hogy a mezőgazdaság teljes jövedelemszintje ez alatt van. Volt olyan év, amikor törtrésze sem volt. Mondjuk ’99-ben vagy 2000-ben, akkor azért ez egy nagy veszteség a mezőgazdaságnak. Ezt be kellett volna tartani.
Orbán Viktor: Úgy érzem, hogy ismét talán összekeveredik valami, aminek nem kellene. Mert a hosszú távú intervenciós rendtartás, meg a mezőgazdaságnak adandó költségvetési támogatás az egyik alma, a másik körte. Bár mind a kettő gyümölcs. Nem jó őket összekeverni, és itt mint hogyha ez történt volna. Ugyanis a hosszú távú agrárintervenció dolgát és rendtartás dolgát nem oldja meg a költségvetési támogatás nemzeti össztermékben való meghatározottsága. Egyébiránt, ami a tényeket illeti, én kellő udvariassággal arra kérném Önt, hogy még egyszer nézze meg azokat a számokat, amelyeket az előbb említett. És nem mondom, hogy nem talál igazat az állítása mögé, de csak fele részben talál igazat. Mert a dolog az úgy fest, hogy például a kétéves költségvetés esetében azt tudjuk mondani, hogy a kettő éves költségvetés első évében ez a szabály, vagy ez az arány nem teljesült, a másodikban viszont olyan magasan teljesült, hogy az előző évit is fölhozta erre a szintre. Hogy mondjak egy példát Önnek csak 2001-ben emlékeim szerint 50 milliárd forinttal növeltük a mezőgazdasági támogatás mértékét. Tehát a törvényi előírást mondjuk úgy egy ciklusra, vagy egy egész költségvetésre nézvést teljesítettük. Tehát azt gondolom, talán ez az igazság, vagy az érem másik oldala, amit talán érdemes elmondani azoknak, akik figyelnek.
