A történet:

1956-ban U.J. egyetemi hallgató (aki később a nagynéném lett) tagja volt a Petőfi körnek (ez okból kihallgatták ugyan, de ennyivel megúszta). A Petőfi-kör vezetőjét, P.B.-t viszont bebörtönözték. Az egykori kör-tagok (1957 őszén) nem akarnak hinni a szemüknek, amikor a pesti utcán szembetalálkoznak P.B.-vel. Nagy örömmel veszik körül, de ő, mielőtt viszonozná az üdvözlést, ezt bocsátja előre: "Vigyázzatok, mit mondtok előttem - ÉN MINDENT ALÁÍRTAM ... !"

A történet lényege:

/OFF: Az "amennyiben": hivatalnoki stílus.

/ON:

Kicsit belekavarodtál. A lényeg:

1956-ban P.B.-t, egy rokonomat (akkoriban még egyetemi hallgató volt) - amúgy a Petőfi-kör-vezetőjét - bebörtönözték (a számonkérést megúszta egy kihallgatással). 1957 őszén hősünk, P.B., összefut egy baráti társasággal Pest egyik utcáján. Nagy örömmel veszik körül, de ő, mielőtt viszonozná az üdvözlést, ezt bocsátja előre: "Vigyázzatok, mit mondtok előttem - ÉN MINDENT ALÁÍRTAM ... !"

[Hányan vagyunk ? / 202.sz.]

Idézet:

---

1994-ben jött a választási sokk. Egy becsületes SZDSZ-párttag (!) barátom - aki az MSZP-SZDSZ koalíció hírére azonnal ki is lépett az SZDSZ-ből - elkeseredésében ezt mondta: "Itt nem egy, hanem hat utódpárt van !"

Ki is elemezte:
- MSZP: akik nyíltan vállalták.
- Fidesz: egykori KISZ-funkcik.
- SZDSZ: Kádár baloldali ellenzéke.
- MDF: egykori besúgók.
- ...

Ez, bár kissé (?) illúziórombolóan hangzott, meg kellett állapítanom: Egy poszt-kommunista társadalomban - a fentiek közül - a besúgó a "legvállalhatóbb" kategória ! Egyetlen példa:

1956-ban egy rokonom - akkoriban még egyetemi hallgató - (a számonkérést megúszta egy kihallgatással), Petőfi-kör-vezetőjét, P.B.-t bebörtönözték. 1957 őszén hősünk baráti társasága a pesti utcán egy hőssel: P.B.-val találkozik. Nagy örömmel veszi körül, de ő, mielőtt viszonozná az üdvözlést, ezt bocsátja előre: "Vigyázzatok, mit mondtok előttem ÉN MINDENT ALÁÍRTAM ... !"

---

Hozzåk csak nyilvånossågra a III/III-as listat! legalåbb ennyit megeremelnek azok, akiket meghurcoltak. Innentol nem kell majd vitatkozni, csak nagyokat fogunk csodalkozni.

Egyaltalan nem erzek majd karorvendo oromet, ha ez megtortenik. Rosszul fogom erezni magam, es irto szomoru leszek. Sokaknak okoz majd ez almatlan ejszakakat.

De ha ez kell a bekehez, a nyugalomhoz, akkor kozoljuk a neveket, de a 3/3 osszes fofunkcianak nevevel egyutt! Aztan - talan - lassan, de nagyon lassan, elkezdhetunk napirendre terni egy olyan korszak folott, ami immaron egy ujabb generacio eletet is megkeseritette (ld. Esterhazy).

Kedves Dudith András!

Bár tiltakozom a baloldali besorolás ellen, de egy kérdést még idetennék.
Valamely topicban betettem az indexen egy írói vallomást.
Az úr arról nyilatkozott, hogy Csurka István nem köpte be őt, bár megtehette volna.
Azután elnézegettem sörivás közben Csurka István kínpadját az ATV műsorán 2002. június 22. – én este.
Nem vagyok elégedett a válaszokkal. Csurka komolyan vette, nem olyan válaszokat adott, amelyek át tudják törni a tizenkét éves gyermek szellemi korlátit, tehát a magyar tevenéző „lakosság” – (copyright by Horn Gyula ) nem értette meg.
Mint a betelefonáló négy „lakossági megbízott elvtárs” is képtelen volt erre.
Az indexen valami „francescosarde” nick miatt kaptam megrovást egy asztaltárstól: nem ismerem személyesen.
Dehogynem, itt folytatom a válaszomat.
Szóval: A négy „lakossági megbízott elvtárs”, meg az index publikuma több mint négy éve tekeri az imamalmot Csurka III/3 érintettségéről.
Besúgó – sivítják a szépségek
Pedig az SZDSZ, de a Népszabadság, meg a Népszava című „orgánum”, vagy „onanizmus”, - nem igazodok el a sok idegen önkifejezés, vagy önkielégítés között, több, mint négy éve lapít Csurka ügynöki múltja felett. Nem ugattak akkor, amikor mint parlamenti képviselő megkapta papírját.
Tiszta volt.
Nem szenzáció, nem kellett volna Antall idején felfújni.
Pedig az indexes publikumnak meséltem egykoron a rendőrcsizma „utószínének” háromhetes, a színkép minden árnyalatán fraktálosan végigmenő színeváltozásáról!
Nyegle városiak, őket csak demszkyesen pátyolgatták.
Csurka István helyében nem vártam volna meg a seggberúgást, előtte aláírtam volna, utána meg mentem volna a gatyámat kimosni!
A hablatygenerátor asztaltársak és lakosság ebben nem részesült, elképzelni sem tudja, milyen fájdalmas lehet! Nem kívánom nekik, mert nem jó, és ezek a tiszte, becsületes lények - szokásuk szerint- szemből fogadnák, mint a „fair play” lovagjai.

Na, elég a moralizálásból.
„Mi a véleményetek a Magyar Köztársaság miniszterelnökének viselt dolgaihoz? Van valakiben bátorság, hogy az aljasságot aljasságnak nevezze? Van legalább egy legény közöttetek? „
Kedves András!
Keletkezési évszámok nélkül bontsuk fel a viselt dolgokat:
- a romantika érthető, kinek ne lennének álmai?
- A kamasz romantika érthető, menthető, nekem is voltak. A probléma ott kezdődött, amikor ötödéves szobatársam belépett a pártba. Érthető?
- Tiszti kinevezés előtt, mint párttag bemószerolni a kollégákat; ezt nem értem. Ez az aljasság, és ennek bevallásához nem Mónika engedélye kell. Itt végződik az ember, és itt kezdődik a karrierista. Ez az aljasság, csak azt nem értem, hogy ezt miért nekem kell szóvá tenni.

Idézet:

---

Igen, kémelhárító tiszt voltam. Ez igaz.

---

Csak eltevesztette az idopontot.