Borbély Gábor, az MTA Filozófiai Kutatóintézetének volt igazgatója: BOga BT-be.. vitte a pénzt:

a feladatra tizenhat megbízási szerződést kötöttek, nagyobb részben bt.-kkel, két esetben kft.-vel és egy ügyvédi irodával.

Makovecz Imre

Meghalt Balogh János világhírű tudósunk. Mint a Corvin-lánc viselője, kiváló fiát nevezte meg támogatottként, aki folytatja apja munkáját. A 168 Óra című újság megtámadta őt azzal, hogy hazaviszi a pénzt. Piti lenyúlósként kezelte azt az embert, aki egész életében szerényen élt, de tagja lett annak a néhány tucatból álló vezető tudós világnak, akikre oda kell figyelni. "

"Nyílt levél a 168 Óra című laphoz
MN 2002. augusztus 23. (7. oldal)

Makovecz Imre

Meghalt Balogh János világhírű tudósunk. Mint a Corvin-lánc viselője, kiváló fiát nevezte meg támogatottként, aki folytatja apja munkáját. A 168 Óra című újság megtámadta őt azzal, hogy hazaviszi a pénzt. Piti lenyúlósként kezelte azt az embert, aki egész életében szerényen élt, de tagja lett annak a néhány tucatból álló vezető tudós világnak, akikre oda kell figyelni. Tanácsos odafigyelni még azoknak is, akiket a napi haszon vakká és ostobává tesz, azoknak is, akik azt hiszik, hogy önkényes választott tudatuk felmenti őket a világgal szembeni kötelező felelősségvállalás alól.
Azt az embert alázta meg a 168 Óra című újság, akit tisztelni, szeretni kell, nemcsak azért, mert van miért, hanem, mert minden embernek nevezett élőlény számára kötelező egy öregember iránti tisztelet és bizalom. A nagy tudású öregembertől tanulni lehet. Sok mindent. És vigyázni kell rá. Óvni kell a zaklatástól, nem szabad igaztalanul vádolni, mert már törékeny. A szelleme nem törékeny, de a test, a derék, a térd, az erek a testben bizony törékenyek. Nem bírják már a haragot, nem szenvedik már el a célzott gyűlöletet.
Balogh János az utazás fáradalmait, a televíziós tanítást, a földért, a szülőföldért folytatott küzdelmet még bírta.
Az apa-fiúi ősi kapcsolat útszéli megtámadását, a pénzéhes apa képét már nem viselte el. Elviselhetetlen volt számára a kapzsi embarállattá való visszaminősítés.
Hiába vigasztaltam. A napi telefon nem volt elég. Először csak félig bénán ébredt reggelre, aztán sorra robbantak szét az erek. Meghalt.

Vigasztalan, jóvátehetetlen, gyűlöletes történet. Gratulálok a 168 Óra című újságnak és a háttérben álló Gazdának. Hatékony, kitűnő munka volt. Biztosíthatom a 168 Órát, ilyen támadást egyik bértollnoka sem fog elszenvedni, mert mi, a túloldaliak, erre képtelenek vagyunk. Valami belső erő ezt megtiltja nekünk.
Ez az erő tesz bennünket törékennyé és véd meg bennünket a pokoltól."

Idézet:

---

Fűkunyhóban lakik (mert az környezetbarát),

de bevezetteti az internetet (mert a mában él)

---

„Minden emberi életnek – ez bebizonyosodott az elmúlt 2000 évben – alapja a család. Mint ökológus, talán meglepő, úgy fogalmazok, hogy a család nem kizárólag emberi vagy társadalmi fogalom. Számításom szerint közel hárommilliárd éves fogalom, mert akkor kezdődött, amikor az élet keletkezése után kevéssel kialakult – ahogy ma mondják a szex – a férfi és a nő. Ne tűnjek én most maradinak, ha azt mondom, hogy a család ilyen értelemben a legősibb, a legalapvetőbb egység is. Ehhez kell egy férfi és egy nő. Hadd ne gondolkozzam – bármennyire igyekszem tisztelni a másik tábort – azoknak a fejével, akik két férfiből meg két nőből álló úgynevezett családokat emlegetnek, ilyen nincs, ez fából vaskarika, felejtsük el! Nos, a családot én azért tartom ilyen fontosnak, mert a 2000. évben a világnak az egész gazdasága – nemcsak nálunk, az egész Földön – óriási válságban van. Egyre többen mondják, nálam sokkal okosabb és a közgazdasághoz jobban értő emberek, hogy minden kibontakozás alapja, hogy vissza kell térni a családhoz, mint termelési egységhez és valamiféle olyan modell kell az emberiségnek, amelyik nagyon hasonlít ahhoz, amelyben Magyarország közel 1000 évig élt. Hiszen ránk, magyarokra az a jellemző – én erre nagyon büszke vagyok, mint magyar ember –, hogy nekünk sose volt Párisunk. Nekünk sok Párisunk volt, a mi Párisunk hol Pannonhalma volt, hol Debrecen, hol Sárospatak, kiváló vidéki centrumok. A magyar kultúra sokgyökerű. A magyar nyelvnek és a magyar kultúrának a legszebb emlékeit olvashatjuk, amikor gyönyörű zengzetes nyelven mond Pázmány Péter a reformátoroknak olyan csúnyaságokat, hogy öröm hallgatni is. És a mai szívünkkel mind a kettőt egyformán szeretjük, mert hiszen magyarok vitatkoznak magyarul, a szépséges magyar nyelven, az igazi magyar kérdésekről.

Az igazi magyar kérdés ott kezdődik, hogy vissza kell állítani Magyarországon a családnak a régi rangját. Ez nem hátralépés. A hátralépés az volt, amikor a fejlődés jegyében az emberiségre rákényszerítettek egy olyan materialista szemléletet, amelyből a végén az lett, hogy mindenki lohol a pénz után.”