Idézet:

---

Az Elet a Szeretet tokeletes megnyilvanulasa.
Ha az eletforma nem is tokeletes,az nem zarja ki azt hogy az Elet
tokeletes.Minden lenyben a szeretet magva jelen van.
Metafizikai,normalistol szakadt allitasnak hangzik,de aki ismeri Istent,tudja hogy ez a valosag:a Szeretet bennunk van,az Elet bennunk van,mi e Szeretetben kell szeresunk,mi e Eletben kell eljunk,annak a tenynek a tudataban hogy Van hogy tovabb adjunk-Szeretet es Eletet-
amit meg lehet tenni tobb forma latal:direkt uton,vagy muveszet,alkotas,egyeb altal.

---

/"A szeretet sokszor védtelenné tesz, kiszolgáltatottá válhatsz a jóhiszeműséged, jóakaratod miatt. Mindig találhatsz olyanokat, akik ezzel visszaélnek. Veled még nem fordult elő? Mit éreztél akkor?"/

Rohadt egy érzés ... Mit tettem ? - Visszahúzódtam ... Egész idén tavaszig. Bejártam a munkahelyemre és jól elvoltam a családom körében. Még a Kossuth térre sem mentem el (... ott egyszer már lőttek "ránk" ...)

De a Kossuth térről áradó szeretet magával ragadott. Felszabadultam.

/"Tudtál-e hinni még a szeretet erejében?"/

Sokáig nem hittem a szeretet erejében. Azt hittem, az afféle jön-megy érzelem. A beton: az az igazi maradandó dolog ...

Aztán a MOM-gyár megingathatatlannak látszó betontömege szétporlott ... a tenyeremben pedig még mindig itt van harminc éve halott nagymamám tenyerének érintése ...

/"Mersz-e még egyszer "balek" lenni?"/

... nem akarnak asszimilálódni ... sőt, mi több: mi sem _akarjuk_ őket asszimilálni - ez egy akaratlan "mellékhatás": ... a belőlünk sugárzó szeretet olyan erővel hat rájuk, hogy az ellenállhatatlan ...

/"és ha ugyanolyan büszke román, szlovák, &c. &c., mint amilyen büszke magyar te vagy, arra mit lépsz?"/

... Isten éltesse őket sokáig, egészségben !

/"és mi van, ha a románok, szlovákok, &c. &c. is gondolnak egyet, és nekiállnak "felébreszteni" holmi "asszimilációs vágyakat"?"/

Idézet:

---

"aki igaz szerető ember, abban nem férhet meg a gyűlölet."
Kedves toloba, ebben meg te tévedsz! Aki erős érzelmeket képes átélni, az nagy szeretetre és nagy gyűlöletre egyaránt képes. Sőt, az érzelem tárgya is lehet ugyanaz .

---

Kedves Gyöngy,

A szeretet és a gyűlölet szerintem is kizárják egymást.

A szeretet nem zárja ki a haragot: Előfordulhat, hogy haraxom a gyerekemre, mert butaságot művel ... Azért haraxom rá, mert szeretem !

Krisztus is haragudott a kufárokra, akik meggyalázták Atyjának templomát.

Egyes számban beszél. Legalábbis egyesszámban fordították le arámról.

Hogyne lehetne ! Csak az tud rád hatni, amire odafigyelsz ! (A dolog a másik irányban is működik, mert a jó sem tud hatni rád, ha nem figyelsz oda).
Érzem, hogy most nem hiszel nekem. Mondok egy példát (amit nem én találtam ki, nekem is valami hasonló céllal mondták)! Szóval, most gyorsan próbáld meg felidézni, hogy milyen a karórád számlapja (ne csalj, ne nézz oda !), minden részletre kiterjedően (milyen színű a lapja, milyenek a számok, milyen felírások vannak rajta stb). Azután nézd meg tényleges, hogy tévedtél-e valamiben. Látatlanban mondom, hogy igen. Pedig mindig ott van veled, a karodon és hányszor megnézed naponta?!
Kiválaszthatsz más, állandóan kéznél levő, tetszőleges tárgyat is erre a célra.
Nos azért ne tudod az ilyen tárgyat felidézni, mert nem tulajdonítasz neki kiemelt jelentőséget. Használod, rápillantasz, de semmi több.
MINDEN DOLOG ANNYIRA NAGY, ANNYIRA JÓ VAGY ROSSZ, AMENNYIRE JELENTŐSÉGET TULAJDONÍTASZ NEKI!
Én pl. 300 km-t elautózok úgy, hogy fogalmam sincs milyen táblák vannak az út mentén. A TV-t mostanában be sem kapcsolom ...(itt üldögélek a gép előtt és a szeretetről meg más dolgokról papolok)..., ha meg szól, akkor a hülyeséget nem hallom meg.
Az emberekkel meg ugyanez a helyzet. A hülye embereket azzal intézem el magamban, hogy "Nagy az Isten állatkertje..." és legyintek egyet. Ez általában beválik.
Néha felhúzom magam, mint pl. tegnap kiosztottam egy Kuruc nevű kartács bugáját a Haraxomban. De kiadtam a mérgem, volt-nincs.
Nem Te beszéltél a másik Szeretet topicban holmi Tükörről (tudod Ősspanyolt kioktatva). No a helyzet az életben is ugyanaz. Az emberek azt tükrözik vissza, amit Te sugárzol. Ha az közömbösség, akkor azt. Ha felcukkolva jársz-kelsz állandóan, harcra készen, szinten vonzod magadhoz a provokátorokat.

Ha még ez sem segít, amit írtam, akkor esetleg imádkozzál, az bizotsan nem árt. Figyelmedbe ajánlom azt a kis "négysorost", amit a másik Szeretet topicban idéztem, ha még nem olvastad.

Mások kedvéért is, akik nem olvasták megismétlem:

"Istenem, adj lelki békét annak elfogadására, amin változtani nem tudok,
bátorságot, hogy változtassak amin tudok, és
bölcsességet, hogy felismerjem a (kettő között a) különbséget."

... én viszont igen: A lelkeket kell visszafoglalni.

/"SOHA egy másodpercre sem mondtunk le arról, ami a miénk-IS."/

... a tények szomorú dolgok. Nem lesz könnyű. Én idén nyáron voltam először Erdélyben: Aradon és Déván.

... döbbenetes, balkáni állapotokat találtam. Próbáltam magyarul megszólalni. Látszott rajtuk, őszintén szeretnék megérteni amit mondok (nem csak "tettették mintha") ... dehát nem ment.

Már egy helyen "osztályoztam" a szeretet-fokozatokat (ez "tudománytalan" dolog, nem rójatok meg, ha következetlenségen kaptok ...)

0. fokozat: EGOizmus. Ez a szeretet abszolút minimuma. Még a "nőm" vagy "pasim" is pusztán használati tárgy.

1. Család-szeretet. Ahhoz hogy valaki gyereket vállaljon már az ÖNZETLENSÉGnek egy minimális fokára el kell jutnia.

2. Hazaszeretet. A család-szeretetbe még belejátszanak atavisztikus (biológiai) ösztönök. A hazaszeretet olyan magasabb, tisztán szellemi szint, amikor - pl., leginkább - a közös nyelv okán vagyok képes akár az életemet is áldozni a honfitársamért.

3. Keresztényi szeretet. Hát igen. Erről már a "Nemzeti liberalizmus" topikon füstölögtem, hogy nagyon nehezen fogok fegyvert arra a tótra, akivel egy templomba járunk ...

4. "A" szeretet. A középkorban még a "keresztényi szeretet" jegyében fegyvert fogtunk a muszlimokra. (Remélem, hogy - az ökumené korában - mindinkább 3. = 4. )

Visszatérve a HAZASZERETET-re. Mivel mi befogadó (majdhogynem "térítő") nemzet vagyunk: Ezért nemhogy lesajnálnunk nem szabad a környező és távolabbi népeket, de még a közömbösség is kevés - SUGÁROZNUNK kell rájuk. Ellenállhatatlan vonzerővel kell az irántunk érzett ASSZIMILÁCIÓS vágyat bennük fölébreszteni.

Nagymagyarországot nem fegyverrel kell visszafoglalnunk. Mégcsak nem is gazdasági föl(d)vásárlással.