Az internetet is cenzúrázza az MSZP
2006-02-09 15:00

Betiltja az őt érintő kritikákat az MSZP az interneten - legalábbis erre utal az a tény, hogy a gondola és a fideszfrakcio.hu után Tubi is megkapta az MSZP informatikai igazgatójának levelét. Ebben az MSZP úgy véli, hogy hamis állítások közléséhez használták fel az említett szerkesztőségek az MSZP logóját.

A vezető magyar kormánypárt, az MSZP Szabad Sajtó Alapítványa által is birtokolt Népszabadság - akár a magyar állampolgárok biztonságát is veszélyeztetve - a szólás szabadsága jegyében közölte azokat a dán karikatúrákat, melyek erőszakos tiltakozáshullámot váltott ki az iszlám világban.
Meglepő, hogy míg az egyik legelterjedtebb vallás alapítóját pellengérre állító karikatúrát közlik társbirtokolt napilapjukban, a saját cselekedeteiket hűen bemutató, s ehhez a logójukhoz megszólalásig hasonló képet felhasználó alkotásokat betiltja a hatalom.
Nem ez azonban az agresszív cenzúra első megnyilvánulása. Emlékezetes, hogy a Pénzügyminisztérium cenzúrázta a Nemzetközi Valutaalap magyar országjelentését; a KSH egy kiadványának adatai a Kökény-Pukli-Katona Bermudaháromszögben tűntek el; Zuglóban a szocialista-szabad demokrata többség a Helyi Hírek és a Helyi Théma című ingyenes kiadványok terjesztését tiltotta meg; határon túli egyetemistáknak szervezett beszélgetésre volt hivatalos Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke, aki miután megtudta, hogy a sajtó is rögzíteni kívánja a disputát, kizáratta a kamerákat; Szabó Pál, a Magyar Posta vezérigazgatója személyiségi okokra hivatkozva le akarta tiltani Dárday István és Szalai Györgyi Falurombolás című filmjének vetítését, a munkaügyi minisztérium közigazgatási államtitkára pedig a megyei munkaügyi hivatalok igazgatóit kérte fel a munkanélküliségi adatok visszatartására.
És akkor arról még szót sem ejtettünk, hogy a szocialisták ártatlan családanyákat hurcoltak meg. Igen. Megcsinálták.

fideszfrakcio.hu

Karikatúra-ügy Magyarországon is

A Fideszfrakcio.hu után a Tubi.hu-t is utolérte az MSZP.

Bár hamis állításokat nem közöltünk, olvasóinkat megtéveszteni pedig végképp nem akartuk,
engedünk a hatalom nyomásának és elérhetetlenné tesszük az MSZP logóját ábrázoló képeket.

Igazat mondtunk az MSZP helyett
2006-02-01 16:46

Amikor csaknem két hete az MSZP elkezdte úgynevezett elszámoló kampányát, mely a kormány eredményeit igyekszik óriásplakátok segítségével bemutatni, a fideszfrakcio.hu szerkesztősége úgy érezte, saját plakátötleteivel lehet segítségére a szocialistáknak. Fáradságos munkával megalkottuk a szocialista kormányzati eredményeket bemutató, de az utcán nem látható óriásplakát-variációkat, melyek azóta is megtekinthetők honlapunkon. Az MSZP nem értékelte munkánkat. Pedig mi IGEN. MEGCSINÁLTUK.

Néhány nappal azután, hogy az MSZP négyéves kormányzati eredményeit bemutató elszámoló plakátok utcára kerültek, szerkesztőségünk több forrásból is úgy értesült, hogy a kihelyezett hirdetmények hiányosan hívják fel a járókelők figyelmét a kormány munkájának eredményeire. Úgy határoztunk hát, hogy önszorgalomból elkészítjük azt néhány plakátot, melyekkel a szocialista párt adós maradt. Ugyanakkor biztosak voltunk benne, hogy a plakátokat maguk a szocialista PR-szakemberek is elkészítették, de úgy gondoltuk, hogy egy

egyszerű adminisztrációs hiba

folytán azokat elfejtették kiragasztatni a hirdetőoszlopokra. Mivel szűkös anyagi forrásaink nem tették lehetővé, hogy az általunk készített hirdetményeket közterületen helyezzük el, úgy határoztunk, hogy közérdeklődésre számot tartó plakátterveinket honlapunkon tesszük közkinccsé. Fáradozásunk nem volt hiábavaló, honlapunk látogatottsága újszerű plakátterveink révén megsokszorozódott, aminek köszönhetően a szocialista - szabad demokrata kormányzás valódi eredményeivel is több százezren ismerkedhettek meg. Elkövettünk azonban egy apró hibát. Emiatt Varga Tamás, az MSZP informatikai igazgatója az alább bemutatott levélben

hamis állítások közlésével vádolta meg a fideszfrakcio.hu szerkesztőségét,

valamint "magatartásunk azonnali abbahagyására" szólított fel. A felhívásnak eleget téve szerkesztőségünk "védjegybitorló" magatartását abbahagyta, a védlajstromba vett szegfűs logót plakátjainkról eltávolítottuk. "Hamis állításokat" viszont eszünk ágában sem volt közölni, s szokásunkhoz híven az sem állt szándékunkban, hogy olvasóinkat megtévesszük. Mi pusztán a szocialista kampányból sajnálatos módon kimaradt valós tényeket közöltük.
Hangsúlyozzuk, munkánk során gondosan ügyeltünk arra, hogy plakátjainkon hamis állításokat még véletlenül se közöljünk. Ebből kifolyólag aprólékos munkával szelektáltuk az elkészített plakátverziókat, hogy a szocialistákhoz köthető valótlan állítások ne kerüljenek nyilvánosságra. Ezért maradtak ki összeállításunkból többek között az alábbi hamis állításokat tartalmazó plakátszövegek:

"Nem lesz gázáremelés!"

"400 ezer új munkahely."

"4 évenként egy teljes évi munkabérnek megfelelő hűségjutalmat adunk az ápolóknak."

"Ingyenessé tesszük a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszereket."

"Megépítjük a 4-es metrót."

"800 km új autópályát és autóutat építünk."

"38 órára csökkentjük a heti munkaidőt."

"Átfogó programot indítunk a fiatalok elhelyezkedésének segítésére."

"Csökkentjük az államadósság arányát."

"Csökkentjük az államháztartás hiányát."

Az fent felsorolt hamis állításokat tehát nem közöltük, ezeknek éppen az ellenkezőjét jelentettük meg, melyek így igaznak tekinthetők.

Botrányos, a kádári időkre emlékeztető pillanatokat éltek át tegnap az Uránia Nemzeti Filmszínház vendégei, amikor Szabó Pál, a Magyar Posta vezérigazgatója személyiségi okokra hivatkozva le akarta tiltani Dárday István és Szalai Györgyi Falurombolás című filmjének vetítését.

A falusi kis posták megszüntetéséről szóló, a jelenlegi kormányzat kistelepüléseket sanyargató politikáját olykor kemény kritikával illető filmet csak a vezérigazgató ügyvédjével való egyeztetés után tudták levetíteni. A „hatalom” cinizmusát jellemzi, hogy – bár korábban is megtehette volna – csak a vetítés napján, röviddel a bemutató előtt akarta letiltani a dokumentumfilmet.

A kis híján botrányba fulladt vetítésen részt vettek a filmben érintett települések polgármesterei is, akik a bemutató utáni vitán hangsúlyozták, hogy nem a postáról van szó, hanem egy jelenségről; nem kifejezetten a mobil postával van gondjuk, hanem azzal, hogy a kistelepüléseket érintő döntéseket a megkérdezésük nélkül hozzák.

A mobilposta-szolgálat Magyarországon 2003 után indult útjára. Mint azt Májer József, Bodrogkeresztúr polgármestere, a Zempléni Településszövetség elnöke lapunknak elmondta: a Magyar Posta nem kérdezte meg a hatszáz lélekszámúnál kisebb települések véleményét arról, hogy az állandó postákat bezárják-e. Ezt a településszövetség elnöke alkotmányos diszkriminációnak látja. „Mi többször leültünk a posta képviselőivel tárgyalni, elmondtuk kifogásainkat, ám a válasz az volt, hogy nincs döntési jogkörük, s majd továbbítják észrevételeinket. Döntés persze nem született” – mondta Májer József. Hozzátette, nem a postával való hadakozásukról szól ez a film, hanem a negatív diszkriminációról, amivel a kormányzat a kistelepüléseket sújtja. A 2006-os költségvetés normatív számainak ismeretében Májer József leszögezte, még tovább szűkül az életterük, a kistelepülések támogatása 15-20 százalékkal csökken. „Ahelyett, hogy az aprófalvakat segítenék, hogy igyekezzenek helyben tartani a fiatalságot, elsorvasztanak minket. Vajon a demokrácia létszámfüggő?” – tette fel a kérdést Májer József.

Dárday István, a film rendezője úgy látja, Szabó Pál véleménye, hogy ő nem akar ebben a filmben szerepelni, az ő számára a legkárosabb, hiszen megakadályozza, hogy a nézők a véleményét meghallgassák. A Falurombolás című dokumentumfilm első részét egyébként már vetítette a Hír Televízió.

Főszerepben a kis- és nagyjátékfilmek

Az első napok után a dokumentumfilmes szakemberek nagy vonalakban értékelték a versenyben szereplő filmeket, s már csütörtökön elkezdődtek a nagyjátékfilmek, illetve a kísérleti és kisjátékfilmek vetítései is a szemlén.

Szakmai fórumot a versenyben szereplő dokumentumfilmekről a szemle második napján tartottak. Előkerültek a dokumentumfilmes szakma egyre súlyosbodó problémái is: a hátrányos megkülönböztetés a játékfilmekkel szemben mind a támogatás, mind a terjesztés tekintetében.

A Fidelitasnak tilos plakátkiállítást rendezni Budapesten
2006-02-02 19:02

A fővárosi önkormányzat elutasította a Fidelitas beadványát, amelyben Budapest egyik közterületén plakátkiállítás engedélyezését kérték. Erről a Városháza épületében, Demszky Gábor főpolgármester irodája előtt tájékoztatta Szijjártó Péter, a Fidelitas elnöke és Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakcióvezető-helyettese a sajtó képviselőit csütörtökön.

Sajnálatos módon, a demokrácia megcsúfolásaként 16 évvel a rendszerváltás után is tovább él a korábbi világ nyílt politikai cenzúrájának időszaka a fővárosi önkormányzat kormánypárti vezetésénél - jelentette ki Wintermantel Zsolt. A politikus országgyűlési képviselőtársával, Szijjártó Péterrel felháborító dolognak tartotta, hogy a BKV területéről eltávolított plakátok után szerdán a kormánypártiak nem adtak közterület-használati engedélyt annak a plakátkiállításnak, amit egy civil szervezet, a Fidelitas tervezett a Flórián térre.
A Fidelitas két politikusa szerint ez az újabb eset a bizonysága annak, hogy nem volt véletlen, nem tekinthető egy munkatárs túlbuzgóságának az, ami a BKV-nál történt. Mint ismert, a BKV egyik főosztályvezetőjének kérésére januárban eltávolították a megállókból a főpolgármestert kritizáló plakátokat, amit Demszky Gábor későbbi nyilatkozataiban helytelenített. A demokrácia oldaláról nézve különösen aggasztó, hogy mindezen lépések egy olyan főpolgármester regnálása alatt történtek, aki a rendszerváltás előtt a demokratikus ellenzékhez tartozott - jegyezte meg Wintermantel Zsolt
A két országgyűlési képviselő sikertelen kísérletet tett arra, hogy Demszky Gábornak átadja betekintésre a Flórián térre tervezett plakátkiállítás vázlatát. Wintermantel Zsolt közölte: szerették volna megismerni a főpolgármester álláspontját ezekről a képekről, amelyek szerinte még a választási kampányban sem sértik a közízlést, s beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába. A főpolgármester nem volt már az irodájában, titkársága pedig a postázóba irányította a képviselőket, akik ehelyett a titkárságon hagyták a vázlatokat.

Cenzúrázza a kormány a munkanélküliségi adatokat
Budapest, 2006. február 2.

A Gyurcsány-kormány a munkahelyek teremtése és megvédése helyett cenzúrázza a munkanélküliségi adatokat. Feltesszük Gyurcsány Ferencnek azt a kérdést, hogy fordulhat elő egy demokráciában, hogy a kormány adminisztratív eszközökkel akarja meggátolni a közérdekű munkanélküliségi adatok nyilvánosságra hozatalát?

Révész Máriusz sajtótájékoztatója

Megtekinthető a sajtótájékozató háttéranyaga

Az elmúlt napokban kiderült, hogy a munkanélküliségi adatokat cenzúrázzák Magyarországon. Ez nem véletlen. Gyurcsány Ferenc kormánya sikertelen volt a munkanélküliség megfékezésében, ezért akarja eltitkolni a romló adatokat.

Amikor az MSZP-SZDSZ-kabinet átvette a kormányzást, akkor a munkanélküliség 5,7 % volt, ez napjainkra 7,3 %-ra növekedett. A legdrámaibb a helyzet a pályakezdő munkanélküliség terén, ugyanis 24.312-ről 41.902-re emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma.

A 2002-es kampány során 400 ezer új munkahelyet ígértek. Nem hogy 400 ezer új munkahely nem lett, hanem 400 ezer álláskereső van – akinek egyáltalán nincs munkája – és ide lehet sorolni azt a 300-350 ezer statisztikák által a nem regisztrált munkanélküliek között számon tartott embert, akiknek alkalmi munkája van. Eljutottunk oda, hogy nagyjából 700-750 ezer ember van ma munka nélkül.

Mióta Gyurcsány Ferenc Medgyessy Pétertől átvette a kormányrudat, 60 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján kiderült, hogy nincs az országnak egyetlen egy olyan régiója sem, ahol a Gyurcsány-kormány alatt ne növekedett volna a munkanélküliség aránya.

A Gyurcsány-kormány a munkahelyek teremtése és megvédése helyett cenzúrázza a munkanélküliségi adatokat. A napokban egy levél került a nyilvánosságra. Ebben Héthy Lajos államtitkár azt kéri a hivataligazgatóktól, hogy a megyei munkaerőpiaci információk közlésével minden esetben a KSH havi munkaerőpiaci adatainak közzétételét várják meg. Ennél sokkal súlyosabb, amikor az államtitkár leírja, hogy „egyáltalán nem javasoljuk a "regisztrált munkanélküliségi ráta" közlését, mert az adat módszertanilag aggályos, nehezen értelmezhető, összehasonlításra alkalmatlan, ezért félrevezető."

Az ombusman állásfoglalása alapján ezek közérdekű adatok. Közérdekű adatokat nem eltitkolni, hanem nyilvánosságra hozni kell. Ha magyarázatra szorul, akkor meg kell magyarázni.

A leveléből az is világos lehet, hogy a munkaügyi hivataloknak nem a közvélemény tájékoztatása lenne a feladata a kormányzat szerint, hanem az, hogy a kormánypropagandát szolgálják. Ezt támasztja alá a levélnek az a része, amelyben az államtitkár azt írja, hogy az adatok helyett ismertessék meg a közvéleményt a szélesebb összefüggésekkel: indultak-e új beruházások, azok ha elkészülnek hány ember foglalkoztatását teszik lehetővé, milyen új támogatások, programok vannak.

Egy ilyen levélnek nem szabad következmények nélkül maradnia, ezért feltesszük Gyurcsány Ferencnek azt a kérdést, hogy fordulhat elő egy demokráciában, hogy a kormány adminisztratív eszközökkel akarja meggátolni a közérdekű munkanélküliségi adatok nyilvánosságra hozatalát?

Tudjuk, hogy az adatok kedvezőtlenek, a Gyurcsány-kormány ideje alatt a munkanélküliség növekedett, de erre nem az a megoldás, hogy - pártállami időket idéző módon - megpróbálják megtiltani az adatok nyilvánosságra hozatalát. Ez egy demokráciában elfogadhatatlan.