1, A "rendszerváltók" nem oldottak meg semmit tíz év alatt, sőt azt is összekuszálták, ami addig, ha nem is jó, de legalább világos volt.
2, Nem jöttek létre a demokrácicia intézményei, mivel a "démosz" összes társadalmi joga a négyévenkénti választásra terjed ki. Azon felül intézményesen csinálnak bohócot a népből.
3, A társadalmi szakadék akkorára nőtt, mint még a háború előtti időkben sem volt.

OTTHONOS, CIVILIZÁLT és DEMOKRATIKUS legyen.
http://www.uniware.hu/demokrata/Otthont_Itthon.html http://www.uniware.hu/demokrata/OI_alairok.html

ha Magyarország állampolgárai szeretik és értékelik a saját önazonosságukat és az országuk sokszínűségét;
ha ismét megtanulnak szót érteni egymással kormánypártiak és ellenzékiek, hivők és nem-hivők, konzervatívok és liberálisok, hagyománytisztelők és modernek;
ha a különböző etnikumú, vallású, kulturális és nemi identitású polgárai nem gyűlölködnek, nem egymás kirekesztésére törekszenek, hanem adománynak, ajándéknak tekintik az ország sokszínűségét, amely mindnyájuk szellemi, lelki és kulturális gazdagodására szolgálhat;
ha nemzeti múltunkat és kulturális örökségünket önazonosságunk megerősítésére, jelenünk megértésére és nem politikai hazugságok leplezésére, kampányfogásként használjuk;
ha az állampolgárok következetes küzdelmet folytatnak a rasszizmus és a diszkrimináció minden megnyilvánulása ellen;
ha mindent megteszünk roma honfitársaink teljes integrációjáért;
ha fellépünk a nők hátrányos megkülönböztetése ellen, és küzdünk egyenjogúságukért;
ha nem tűrjük az antiszemita, a cigányellenes, az uszító és a gyűlöletkeltő közbeszédet, és küzdünk az idegengyűlölet ellen;
ha a kölcsönös bizalmatlanság és sértettség kihasználása helyett törekszünk a szomszéd népekkel való megbékélésre;
ha törekszünk arra, hogy otthon érezhessék magukat Magyarországon azok a külföldiek is, akik valamilyen okból kénytelenek voltak hozzánk menekülni.

ha törekszünk arra, hogy a globalizáció viszonyai között peremre szorult régiók és rétegek egyenrangú szereplőként ismét be tudjanak kapcsolódni a társadalmi és a nemzetközi gazdasági együttműködésbe és információáramlásba;
ha keressük a gazdálkodás új, környezetbarát és dolgozóbarát formáit, amelyekkel világszerte kísérleteznek civil szervezetek, egyházi mozgalmak, valamint a globalizáció zöld és szelíd alternatíváit kereső csoportok a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés és az életmód területén;
ha nem lesznek peremre szorult, lepusztult és csak vegetáló régiók (amilyen Borsod-Abaúj-Zemplén megye, a Tiszántúl stb.), néprétegek ("nyomornyugdíjasok", romák, munkanélküliek, hajléktalanok) és éhező gyermekek;
ha a legkülönbözőbb állampolgári csoportok érdekérvényesítő szervezeteit erősítjük és a mindenkori kormánytól, óvjuk: a szakszervezeteket, a községi, a városi, az etnikai, a hallgatói és egyéb önkormányzatokat, továbbá az ipari, a kereskedelmi, az orvosi, az ügyvédi és egyéb kamarákat és más szakmai egyesületeket;
ha keressük annak lehetőségeit, hogy a társadalom egyes területein (ipar, kisipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, oktatás, egészségügy) a tulajdonlás és az önigazgatás új formáit lehessen kialakítani;
ha támogatunk minden kezdeményezést, amelynek célja a szolidaritás erősítése;
ha fellépünk az ellen, hogy bizonyos lépéseivel (amilyen például a státusztörvény) a kormány gyengítse a regionális stabilitást, kockázatokat támasszon, veszélyeztesse EU-tagságunkat, és békétlenséget szítson a határainkon túl élő magyarok és más népek között;
ha tényleg teszünk valamit azért, hogy a határokon túl élő magyarok minden , nemzeti azonosságukat megőrizve, minden szempontból egyenjogú polgárai lehessenek annak az államnak, ahol élnek.

ha a társadalom nem tagolódik hierarchikusan, parancsolókra és engedelmeskedőkre, manipulatív politikai véleményalkotókra és passzív, apolitikus tömegemberekre;
ha 1956-nak az igazi demokráciát célzó örökségét nem csak szóban, de tettekkel becsüljük meg;
ha egyre kevesebben lesznek azok, akik kénytelenek minden energiájukat kizárólag a puszta megélhetésért vívott küzdelemre fordítani, illetve azok, akik a boldogságot csak a pénzben és a fogyasztói örömökben vélik megtalálni, és egyre többen azok, akik a humanista embereszménynek megfelelően akkor boldogok, ha embertársaikkal együttműködve a közjónak a megvalósításán munkálkodnak;
ha óvjuk az állam világnézeti semlegességét, és arra törekszünk, hogy az állam civil szervezeteket és vallási felekezeteket ne tudjon befolyásolni se támogatásokkal, se büntetésekkel.

ha nem engedjük, hogy a parlament üres díszletté váljék, amely csak háromhetente ülésezik, és amelyben az ellenzék javaslatára egyetlen vizsgálóbizottságot sem állítanak fel;
ha óvjuk az igazságszolgáltatásnak, elsősorban a bíróságoknak a függetlenségét, mert a kormány erre is ki akarja terjeszteni a hatalmát a nyomásgyakorlás különböző eszközeivel;
ha küzdünk a törvény előtti egyenlőségért, és fellépünk az ellen, hogy az ügyészség más mércét alkalmazzon kormányhű és megint mást ellenzéki gyanúsítottak esetében;
ha megvédjük magunkat a mindenkori a kormány túlzott hatalmi törekvései ellen: az ellen, hogy maga alá gyűrjön, ellehetetlenítsen, korlátozzon, anyagi lehetőségeiben szűkítsen, a tekintélyében csorbítson olyan intézményeket, amelyek ellensúlyozhatnák és ellenőrizhetnék: a parlamentet, a bíróságokat, az önkormányzatokat, az érdekképviseleteket, a független kutatóintézeteket és alkotóműhelyeket, és az ellen, hogy mindenhová a neki közvetlenül lekötelezett embereket tegye meg vezetőkké;
ha küzdünk azért, hogy a kormány ne vonhasson el túl sok adót az állampolgároktól, az adóból származó bevételt ne költhesse el ellenőrizetlenül, és a közhatalmi szerveket, így az adóhatóságot se használhassa fel ellenzéki beállítottságú egyének, vállalkozók és önkormányzatok ellen a megfélemlítés eszközeként;
ha védjük a sajtó szabadságát, és nem engedjük, hogy a kormány a saját szócsövévé változtassa a közszolgálati rádiókat és televíziókat, azokat olykor a gyűlöletbeszéd fórumaiként működtesse, kultúraínségben tartsa őket, ellehetetlenítve a független és kritikus újságírást;
ha az információs jogok védelmével elérjük azt, hogy polgárai számára az állam átlátható, a hatóságok számára viszont az állampolgárok magánélete átláthatatlan legyen;
ha fellépünk az ellen, hogy a kormány közbeszerzési pályázat nélkül adományozzon állami megrendeléseket hozzá személyileg vagy politikailag közel álló vállalatoknak, azokat az állampolgárok adóforintjaiból támogassa, ellenzéki önkormányzatokat pedig büntessen, ezzel aláássa az állampolgároknak az állam rendjébe és működésébe vetett bizalmát, és maga késztesse őket a törvények kijátszására;
ha őrködünk a parlamenti és az önkormányzati választások tisztaságán, amit veszélyeztet az, hogy kizárólag kormányközeli személyekből hozták létre nemrég az új Országos Választási Bizottságot.

Mindez ma a következőket kívánja meg.

etc