Az APEH közlése szerint az első évben, 2008-ban 24 személy hozta haza pénzét külföldről. Az érintettek összesen húszmillió forintot utaltak vissza Magyarországra, vagyis fejenként átlagosan kevesebb mint egymilliót – írja a pénteki Magyar Nemzet, melyben bővebben is olvashat a témáról.
http://www.mno.hu/portal/735500

Régóta bennem volt a mondanivaló.

Régóta bennem volt a mondanivaló.

Felfüggesztették a Bre-Wor Brókert •
Értékpapír-képviselet
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet még nem adta áldását arra, hogy a fővárosi III. kerületi önkormányzat egyik szocialista képviselője tavaly ősz óta igazgatósági elnöke a Bre-Wor Observer Brókerház Értékpapír-kereskedő és Tanácsadó Rt.-nek, s arra sem, hogy az 1 százalék híján teljesen az ő tulajdonában álló Twins Investment beszállt a brókercégbe. Az utóbbi tevékenységét a felügyelet múlt csütörtökön 18 napra felfüggesztette. Feltehetően eme intézkedés előzetes kitudódásának volt köszönhető, hogy előző nap este az önkormányzat ismeretlen tettes ellen feljelentést tett vagyonkezelője, a Bre-Wor ügyletei miatt.
Január 31-én két levelet is írt a 26 éves, III. kerületi szocialista önkormányzati képviselő, Pánczél Ferenc. Az egyikben - mint a HVG-nek elmondta - képviselő-testületi tagságáról mondott le, a másikban az MSZP-ben betöltött funkcióiról, egyszersmind jelezte: felfüggeszti MSZP-s párttagságát. Mindkettőt a szocialista párt III. kerületi elnökének, Márkus Andrásnak címezte. Tettét sem akkor, sem azóta nem indokolta, s egyelőre erről nem is kíván senkivel sem beszélni. E napon történt ugyanakkor az is, hogy Pánczél néhány frakcióbeli társa - Márkus nem volt közöttük - arra akarta rávenni a III. kerületi polgármestert: tegyen büntetőfeljelentést sikkasztásért Pánczél Ferenc ellen. Ám ezt - mint arról Tarlós István polgármester a HVG-t tájékoztatta - ő elutasította.
A csak 1998 decembere óta MSZP-tag Pánczél egy szövevényes s ma még minden részletében nem is átlátható történet egyik főszereplője. A közgazdász végzettségű fiatalember, aki 1998 nyaráig a Budapest Bank Rt.-ben dolgozott, nagy „kavarógép”. Tőzsdei tanácsokat - saját bevallása szerint is - fűnek-fának osztogatott, amivel elnyerte néhány képviselőtársa bámulatát, 1999 júniusától pedig már ő a III. kerületi önkormányzat portfóliótanácsnoka. Pánczél, illetve a szocialista frakció ajánlata alapján döntött úgy tavaly júniusban egyhangúlag a testület - tájékoztatta a HVG-t Tarlós István -, hogy a III. kerületi önkormányzat a Bre-Wor Observer Brókerház Értékpapír-kereskedő és Tanácsadó Rt.-vel köt vagyonkezelési szerződést.
A Bre-Wor auditora, Nagy Lajos akkortájt adta ki könyvvizsgálati eredményét, miszerint „a társaság veszteséges gazdálkodása miatt alaptőkéjének több mint egyharmadát elveszítette, ezzel megsértette... a gazdasági társaságokról szóló törvényt s a számviteli törvény szerinti vállalkozás folytatásának az elvét”. A társaság saját tőkéje az 1998. évi beszámoló szerint 41,5 millió forintra csökkent az akkor bejegyzett 112 millió forinttal szemben. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) is felszólította a Bre-Wor tulajdonosait, hogy tegyenek tőkét a cégbe, a társaság saját tőkéje ugyanis az értékpapír-kereskedési tevékenység feltételéül szabott 100 millió forint alá süllyedt, sőt emiatt - nyilvános határozatban - 800 ezer forint felügyeleti bírságot is kiróttak tavaly júliusban a Bre-Worra. Való igaz, hogy a Bre-Wor 1999. június 15-ei közgyűlésén két magánszemély 19 millió forintos tőkeemeléséről is döntöttek, s már a társaság márciusi egyesülése a Hoffmann-Schneider Értékpapír (HS) Rt.-vel javított a társaság tőkeellátottságán, azt 101,9 millió forintra tornázta fel (az Ausztriában pénzmosási ügybe keveredő Herbert Wernertől ugyanis 1998 júliusában a Bre-Wor vásárolta meg a tulajdonát képező budapesti HS Rt.-t - HVG, 1998. augusztus 8.). Pánczél mégsem járt el gondosan, ha nem tudta, hogy egy bajban lévő, kockázatos brókercéggel köt az önkormányzat üzletet. Az sem kizárt azonban, hogy később épp ezt próbálta a saját javára fordítani. A Bre-Wor számára ugyanis a kilábalás esélyét hordozta magában, hogy júniustól ügyfelének tudhatta a III. kerületi önkormányzatot.
Még az év szeptember 30-án a a Bre-Wor közgyűlésén a tulajdonosok eldöntötték, hogy „a Twins Investment Consulting Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft. 49 millió forintnyi, zártkörű tőkeemelésével a társaság alaptőkéjét 180 millió forintra emelik” - így az egyik határozat. A társaság igazgatóságába (it) beválasztották Pánczélt, aki egyszersmind az it elnöke lett. Csakhogy a 100 millió forintos törzstőkéjű Twins épp szeptember 30-án alakult, 99,9 százalékban Pánczél a tulajdonosa, s a cég megalapítására Pánczél szeptember 21-én fizetett be 50 millió forintot. Mellesleg: a Twins ügyvédje s egyik felügyelőbizottsági (fb) tagja az a Pacsika István, aki a III. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának szocialista szakértője.
Pánczél számítása azonban - úgy tűnik - nem jött be, mind a mai napig nem sikerült a Bre-Wor pénzügyi egyensúlyát helyreállítani: február 10-én 18 napra azért függesztette fel az ÁPTF a brókercég tevékenységét, mert „saját tőkéje jelentős mértékben a jegyzett tőke összege alá süllyedt... fennáll annak a veszélye, hogy a társaság kötelezettségeinek nem tud eleget tenni” - olvasható a Magyar Tőkepiac február 11-ei számában a felügyeleti határozat indoklásaként. Az ÁPTF mintha megint későn jutott volna a megfelelő információk birtokába, hiszen Hegedűs Miklós, a Bre-Wor egyik fb-tagja szeptember 15-én a „Pánczél-csapat” érkeztének már a hírére is úgy reagál - legalábbis a cégbíróságon megtalálható levélben ez olvasható -, hogy „a Bre-Wor alultőkésítettsége megalakulása óta ismert, itt a többszöri tőkeemelés csak átmenetileg enyhített a tőkehiányból adódó gazdálkodási nehézségen. Az eddigiekben azonban remény volt a problémák kezelésére és a megnyugtató gazdálkodás kialakítására. A kapott szóbeli tájékoztatás azonban meggyőzött arról, hogy a soron következő tőkeemelés még megvalósulása esetén sem hozhat tartós javulást, és az eddigi gazdálkodás folytatása esetleg az ügyfélkör érdekeinek sérelmét hozhatja.”
Eközben pedig - úgy tűnik - Pánczél nyakába szakadt a brókercég összes búja-baja, jóllehet sem cége tulajdonszerzésére, sem az ő tisztségviselésére az ÁPTF nem adta áldását, ennek hiányában pedig a Fővárosi Cégbíróság sem jegyezte be azt mind a mai napig. „Egyelőre” - mondja Pánczél, az engedélynek ugyanis szerinte annak ellenére nem lesz akadálya, hogy vagy ötvenféle hiánypótlást írt elő a minap a felügyelet a Bre-Wornak. A HVG ama kérdésére, hogyan tudja például igazolni az alaptőke-emelésre fordított pénz tisztaságát a Twins, Pánczél azt válaszolta: tőzsdei ügyletekkel. Csakhogy a Szalkai István vezette ÁPTF-nél ez már mások esetében sem bizonyult elegendőnek.
Pánczél egyébként nem tagadja, hogy a Bre-Wornak vannak nehézségei, pontosabban szerinte inkább csak voltak. Januárban új székházba költöztek, miután csupán irodabérletre havi 4 millió forintot költöttek tavaly, amely szerződést a HS-től örökölték. Február 25-ére pedig rendkívüli közgyűlést hívtak össze, ahol Pánczél szerint például arról dönthetnének, hogy a jövőben csak megbízásból járnak el, az értékpapírtörvény előírásai szerint ugyanis ez esetben elég, ha a társaságnak 100 millió helyett csak 20 millió forint az alaptőkéje. „Összes ügyfelünk pénze maradéktalanul megvan” - szögezte le végül. Ez nem kizárt, de igazából csak a felügyeleti biztosok „leltározása” után derül majd ki, az viszont már most is biztos, hogy a Bre-Wor egyik ügyfele, a III. kerületi önkormányzat az utolsó pillanatban hozzájutott a tulajdonát képező értékpapírokhoz, amelyek hiánya miatt február 9-én, a brókercég felfüggesztésének előestéjén az önkormányzat ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett. „Február 9-én az önkormányzat letétkezelője, a Raiffeisen Bank arról értesített - mesélte múlt pénteken a HVG érdeklődésére Tarlós polgármester -, szakmailag semmivel sem magyarázható tovább, hogy a Bre-Wor a bank többszöri felszólítása ellenére az önkormányzat értékpapírjainak kevesebb mint 50 százalékát tartja csak nála mint letétkezelőnél. Magyarul: az önkormányzat értékpapírjaiból 74 millió forintnyi hiányzott, s ezért tettünk feljelentést. Ám másfél nap múlva nem is 74 milliónyi, hanem 84 millió forintnyi értékpapír érkezett a Bre-Wortól a bankhoz” - mondta Tarlós. A polgármester a banki értesítőt azonnal továbbküldte a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, ám a feljelentést - mint nyilatkozta - nem vonta vissza, arról a február 16-ai képviselő-testületi ülésen döntenek majd. Mindazonáltal Tarlós szerint a január 31-ei indítvány Pánczél feljelentésére nem volt kellően átgondolt.
Márkus András, a III. kerületi MSZP elnöke, aki a feljelentést negyedmagával aláírta, úgy tudja, a történet egyébként sem ér véget azzal, hogy az értékpapírok megkerültek. A Bre-Wor ugyanis a tavaly december 10-ei állapotról nyújtott be elszámolást a képviselő-testületnek, amit az december 15-én egy tartózkodással elfogadott, december 13-án azonban a Bre-Wor - Márkus információi szerint - eladta az önkormányzat MMG Automatikai Művek Rt.-részvényeit 9 százalékos árfolyamon. Amin az önkormányzat 3 százalékot keresett, mivel a könyvekben az MMG-részvények 6 százalékos árfolyamon szerepeltek. Csakhogy a Bre-Wor a részvényt még ugyanazon a napon az önkormányzat számára visszavásárolta - Márkus úgy hallotta, hogy névértéken, bár, mint mondta, ennek hitelességét nem erősítették meg -, márpedig ezzel jókora veszteséget okoz a bróker a III. kerületnek, amikor majd fizetnie kell. Feltéve, hogy erre egyáltalán sor kerül, s az ügyletet nem a Bre-Wor tavalyi mérlegének a csinosítására eszelték ki. Pánczél Ferenc kategorikusan visszautasította, hogy a visszavásárlás névértéken történt volna, ám a visszavásárlás tényét nem cáfolta, noha az ügyletről nem kívánt nyilatkozni.
SZÁNTÓ ANIKÓ

micsoda hálózat

Simóka Kálmánné a következő cégek igazgatóságában töltött ill tölt be különböző funkciót:
Autóker Rt.,
Bre-Wor Brókerház,
Budai Várgondnokság Kht.,
BKV, Budapesti Temetkezési Intézet Rt.,
Cívis Hotel és Gasztronómiai Rt.,
Deviza Factory Rt.,
Global Tourist Kft.,
Malév, Industria Rt.,
Penta 2000 Tanácsadó Bt.,
Perfect Pénzügyi Szolgáltató Szakoktató és Kiadó Rt,
Hungaroring Rt. –
Medgyessy Tanácsadó Kft.
Dunaferr Rt
Agrobank Rt. (elnök-vezérig: Kunos Péter, elítélt)
WVM Lízing és Pénzügyi Szolgáltató Rt. 4 MRD Ft kár az általuk kibocsátott kötvények megvásárlóinak, akiknek zöme idős nyugdíjas volt. Egyébiránt a WVM Lízingben Simókánén kívül egy bizonyos Simóka Kálmán is szerepet játszott mint igazgató.
Korábban:
1975-1995
a Pénzügyminisztériumban a kereskedelem, ipar, közlekedés, szállítás, hírközlés, művelődés, közoktatás, bankszféra stb. területén főosztályvezetőként, majd helyettes államtitkárként.
1995-től a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgató

Továbbra sem kapott választ a cég muködésével kapcsolatos kérdéseire Marsi Péter Pál (MIÉP) fovárosi képviselo, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. (BTI) felügyelobizottságának tagja ? jelentette be a politikus. Mint arról lapunk többször beszámolt, a képviselot a BTI egyik munkatársa tájékoztatta a társaságnál feltételezett visszaélésekrol. A levél szerint a cég átvilágítását végzo Szanyuh Bt. ügyvezetoje, Mezei Csaba egyben tulajdonosa annak a Harangok 2001. Kft.-nek is, amely a sírkoüzem bérleti jogát elnyerte az erre kiírt pályázaton. A cégbíróság adatai szerint a Harangok 2001 Kft. korábban filmkészítéssel foglalkozott, s tevékenységi körébe csak a pályázat elnyerésével egy idoben került be a kofaragás. Idoközben a Szanyuh Bt. egyébként átvette a BTI bérszámfejtési és munkaügyi feladatait is. Marsi szerint több mint valószínu, hogy a BTI vezérigazgatója, Simóka Kálmánné és Mezei Csaba korábban is ismerték egymást, hiszen tegezo viszonyban vannak.
Az ügy kapcsán vizsgálatot folytatott a cég igazgatóságának elnöke, az errol készült jelentést megtárgyalta a felügyelobizottság is. Marsi Péter Pál lapunknak kijelentette: a vizsgálati jelentés elsosorban nem az általa feltett kérdések megválaszolásáról szól, hanem a képviselo magatartását, szerepét elemzi. Marsi Péter Pál éppen ezért nem fogadta el a jelentést a felügyelobizottság ülésén. Mint mondta, azt is megengedhetetlennek tartja, hogy a vezérigazgató nem segíti a felügyelobizottság egy tagjának munkáját. ? Az általam elkért, munkámhoz szükséges dokumentumokat, szerzodéseket ugyanis Simóka Kálmánné csak késve, végleges határido adása után nyújtotta át ? tette hozzá.
A városatya lapunkkal közölte azt is: Simóka Kálmánné közvetlen munkatársa Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének. A Medgyessy Tanácsadó Kft. honlapján ugyanis a kollégák között még most is feltüntetik a BTI vezérigazgatóját, aki a Horn-kormány idején a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója volt. Ugyanakkor felügyelobizottsági tagja volt annak a Perfect Rt.-nek is, amelynek egyik tulajdonosa a Tocsik-ügyben elhíresült Virágh Attila.

Torkos Matild
(Magyar Nemzet)
augusztus 22. http://www.google.co.hu/search?q=cache:RwQ5gnnwswgJ:www.dunaujvaros.com/tallozo/hirek/010822_tuzmell5.htm+Dunaferr+Enterprises&hl=hu&ie=UTF-8&inlang=pl

GYENIS ÁGNES

4.
Simóka Kálmánné
Érdekes, ezek a szocialistákhoz közeli cégcsoportok előszeretettel csapolják törvényesen vagy a törvények kiskapuin közlekedve az állami, önkormányzati vagyont, ami sok esetben a kisbefektetők megkárosításával jár. A szocialistákhoz közel álló Vellai Györgyi és Mérő Krisztina nevével fémjelzett Globex-ügyön több mint ötmilliárdot veszítettek az önkormányzatok, a kisbefektetők kára is milliárdokban mérhető. A Simóka Kálmánné által is felügyelt VWM lízingcég is többmilliárdos kárt okozott a kisbefektetőknek. A K&H Equities sikkasztási botránya miatt most Kőbánya önkormányzata izgulhat csaknem hárommilliárd forintjáért. Ez az az önkormányzat, amelynek szocialista polgármestere példátlan prémiumot szavaztatott meg saját magának két iskola bezárása között. Az önkormányzati forráshiányt talán Kulcsár Attila kockázatos tőzsdemanővereiből szerették volna pótolni a kőbányai szocialisták.

2.
Új vezetők a Hungexpo élén
Magyar Nemzet
(Huth Gergely)
Hétfő délelőttre összehívott rendkívüli közgyűlésen menesztették a Hungexpo Vásár és Reklám (Hungexpo) Rt. teljes vezérkarát és felügyelőbizottságát. Az új vezérigazgató a KISZ KB egykori tagja, Barabás János, de az igazgatóságban található a KISZ KB egykori vezető személyisége, Nagy Imre is. Az elnök Tunyogi László, az MSZP-közeliként számon tartott Perfekt Rt. üzletág-igazgatója. Információink szerint a tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt.-nek kellett (volna) tájékoztatnia a nyilvánosságot a Hungexpo Rt.-nél hétfőre összehívott rendkívüli közgyűlésről, ám a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium égisze alá vont pénzintézet mindössze a Napi Gazdaság című üzleti napilapnak adta át – többé-kevésbé pontosan – az újonnan kinevezett személyek névsorát. A Hungexpo Rt.-től tudtuk meg tegnap, hogy az új igazgatóság elnöke Tunyogi László, tagjai: Barabás János vezérigazgató, Nagy Imre, Óvári László, Szandtner Iván (a Belügyminisztérium politikai államtitkára), Radnai Zsuzsa, Tóth Imre és Büky Dorottya. A felügyelőbizottság elnöke – az ÁPV Rt. jelöltjeként – Szabó Klára, tagjai: Nagy János, Petrányi Ernő, Csőrik László, Ambrus Imre és Ványi Kálmán. – Nem tudom, hogy ki jelölt az igazgatóságba – nyilatkozta a Magyar Nemzet kérdésére Tunyogi László. – Csak annyit közöltek velem, hogy hétfőn kilenckor jelenjek meg a közgyűlésen, mert megválasztanak elnöknek – mondta hozzátéve azt is, hogy a Hungexpo Rt. tulajdonosai, az MFB (82 százalékkal), a kőbányai önkormányzat (18 százalékkal) és az egy aranyrészvényt birtokló ÁPV Rt. nyilván már korábban megegyeztek az új vezetők személyében. – Ilyen értelemben talán mindnyájan az MFB jelöltjei vagyunk – mondta Tunyogi László, aki kérdésünkre azt mondta: nincs szándékában lemondani a Perfekt Rt.-nél betöltött ügyfélkapcsolati üzletág-igazgatói tisztségéről. Nem megerősített információink szerint a Hungexpo Rt. adózás előtti eredménye az első félévben elérte a félmilliárd forintot, s a menesztett vezérkar úgy látta, hogy az év végére legalább kétszázmillió forintos nettó eredményre számíthat a vásárszervező, ha megfelelő módon gazdálkodik a társaság. A Perfekt Rt. az Altus csoport tagja, amelynek első embere Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány Ferenc anyósa Apró Piroska, a pártállami korszak utolsó miniszterelnök-helyettese, Horn Gyula exminiszterelnök kabinetfőnöke s nem mellékesen a Hungexpo Rt. egykori elnöke (ma az állami Budapest Airport elnöke). Több vélemény szerint is az Altusban összpontosul az MSZP és az SZDSZ gazdasági érdekeltsége. A Perfekt Rt.-ben Virág Attila érdekelt, aki korábban az ÁPV Rt. igazgatóságának SZDSZ-es képviselője volt. (H. T.)

Torkos Matild
Úgy tunik, egyelore nem dagad botránnyá a Magyar Nemzet által a Dunaferrnél feltárt gyanús off-shore cégalapítási ügy. A nemzeti vagyonnak bonyolult, trükkös apasztására kimunkált dunaújvárosi recept nem háborította fel sem a közpénzekért oly harcosan küzdo szocialista Keller Lászlót, sem a hasonló ügyek apropóján a tett színhelyén háborgó SZDSZ-es Eörsi Mátyást. Pedig a ciprusi adóparadicsomból ugyanaz a sikerdíjas Dunaferr-menedzsment osztogatta magának a tanácsokat, mint amelyik beszállítói szerzodést kötött piaci áron Orbán Gyozo cégével.
Az adóhatóság elol adóparadicsomba menekített tanácsadói díjak ? úgy tunik ? nem haladják meg a zsebek átláthatóságáért küzdo ellenzék ingerküszöbét. Míg a miniszterelnök édesapja cégének Dunaferr-rel kötött szerzodésébol az ellenzék és a hozzá közel álló balliberális sajtó jóvoltából a parlamentet eléro belpolitikai botrány dagadhatott, aközben mély hallgatás övezi a Dunaferr Enterprises nevu ciprusi társaság gyanús ügyleteit. Az ellenzéki képviselok nem toporzékolnak a parlament lépcsoin, hogy vizsgálóbizottság felállítását követeljék, kiderítendo: vajon miképpen fordulhatott elo kormányzásuk idején, 1996-ban az Állami Privatizációs és Vagyonkezelo Rt. felügyelete alatt muködo Dunaferr Rt.-nél, hogy az állami vállalat vezetése 370 ezer dollárért (akkori árfolyamon számítva 60 millió forintért) pénzügyi tanácsokat kért és kapott egy saját maga alapította adóparadicsomba bejegyzett cégtol?
Az ÁPV Rt. igazgatóságában ott ültek a szocialisták gazdasági szakértoi Szokai Imre elnök vezényletével, elnökhelyettesi rangban Virágh Attilával képviseltette magát az SZDSZ is. Ok gondoskodhattak arról is, hogy a Dunaferr igazgatóságába delegált ÁPV-s vezetok jóvoltából érvényesüljön az állami érdek, a jó gazda gondossága. A Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI), a Dunaferr kisebbségi tulajdonosának érdekeit ? a ciprusi off-shore cég alapítása idején ? az a Simóka Kálmánné védte, aki mostanság a Fovárosi Temetkezési Intézet vezetojeként kényszerül a Fovárosi Közgyulés egyik ellenzéki frakciójának kényes kérdéseire válaszolni a temeto gazdálkodásával kapcsolatban. (Ki gondolta volna, hogy a Simókáné vezette KVI panamagyanús telki telekügylete ? itt is komoly szerepet játszott a háttérben a Bankár Holding ? után, amelyet a Magyar Hírlap tényfeltáró munkája segítségével sikerült pár évvel ezelott az Erdészeti Hivatalnak megakadályoznia, egy köztemeto is terep lehet a
pénzszivattyúzásra.)
Simókáné egyébként, miközben a kincstári érdekeket képviselte Dunaújvárosban, a Telkiben bejegyzett ? Bankár érdekeltségu ? Deviza Factory Rt. igazgatóságában is helyet kapott. (Kormányok jöhetnek, mehetnek, a Medgyessy-féle egyetlen szellemi elithez tartozó menedzser nem vész el a "népgazdaság" számára.) Visszatérve az 1996-os adóparadicsomi állapotokra a Dunaferrnél: lapunk részletesen beszámolt arról, hogy a 36 milliárd forintnyi saját tokével rendelkezo óriásvállalat vagyonkezelésére pályázó dunaferres menedzsment például olyan egyszeru pénzügyi probléma megoldására sem volt alkalmas, mint egy turbóaggregátor-beszerzés pénzügyi konstrukciójának kidolgozása. E feladatot a ciprusi off-shore cégével végeztette el 28 ezer dollárért. Vagyis teljesen alkalmatlan volt arra, hogy a Dunaferrt vezesse.
Ezt azonban mi sem hisszük el. Vagyis sokkal valószínubb az, hogy a Dunaferrbôl kiszivattyúztak 60 millió forintnak megfelelo dollárt valamilyen célra. De az is megtörténhetett, hogy a havi fizetésért vállalatvezetésre vállalkozók kevesellték jövedelmüket, és azt Cipruson túlórázva egészítették ki, elrejtve a magyar adóhatóság orra elol a tanácsadásért kapott 370 ezer dollárt.
Ennyi pénzért Orbán Gyozo cége amúgy több mint fél évig hordja a botránykové vált dolomitot a Dunai Vasmube.
De ez mind semmi. 1997 végén, amikor már javában folyt a Dunaferr sikerdíjas menedzselése az MSZP?SZDSZ vezette ÁPV Rt. jóvoltából, a menedzsment kifogyhatott a pénzügyi tudományokból, mert szakmai segítségért a Bankár Holding szakértoihez fordult. Így kapcsolódhatott be ciprusi történetünkbe a Bankár Holding érdekeltségébe tartozó ugyancsak ciprusi off-shore cég, az Eagle Rex Tower.
E cég pedig a Dunaferr off-shore cégének többségi tulajdonjogáért lényegében olyan pénzügyi tanácsokkal fizetett, amelyek a milliárdos sikerdíjért vagyonkezeloi feladatokra vállalkozó menedzsmenttol is joggal elvárhatók lettek volna.
A vételár kiegyenlítése ugyanis a következoképpen történt. 1997 végén a Dunaferr eladta az off-shore cégben lévo üzletrészét, kilencvennapos határidot szabva a vételár kifizetésére. E határido alatt kötöttek egy tanácsadói szerzodést is hatvannapos teljesítési idotartammal pénzügyi tanácsadásra. A tanácsok megszülettek idore, ki is fizették az árát azonnal, amibol azután boségesen tellett a cég felének megvásárlására. Az egyébként Bankár-szakértok nélkül is nyereségesen muködo ciprusi cég még eredményesebb lett az új tulajdonos színrelépésével. Mára 1,5 millió dollár vár sorsára az eredménytartalékban. Ezt a 420 millió forintnak megfelelo valutát a közeljövoben fel is oszthatják osztalékként az idoközben két magánszemély tulajdonába került többségi üzletrész-tulajdonos off-shore cég, a Sassari Trade Ltd. és a Dunaferr között.
Vagyis az eredetileg tisztán Dunaferr-tulajdonú ciprusi cég nyereségébôl 210 millió forint kerül magánzsebekbe. Teljesen szabályos itt minden, törvénysértés nem történt ? tegyük hozzá menten. Hiszen nincs okunk azt feltételezni, hogy korrupciógyanús ez a ciprusi céghistória akkor, amikor a Dunaferrnél fél évig vizsgálódó rendorség csak a buncselekmények hiányára lelt. Csakhogy: a Dunaferr off-shore cégének többségi tulajdonát megszerzo, Bankár érdekeltségu céget tulajdonló társaság egyikében Dunaferr-vezetore bukkanunk. Ez pedig gyanús. Annyira bizonyosan, minthogy a miniszterelnök édesapja üzleti viszonyba keveredett egy állami tulajdonú céggel.
És akkor ? tekintet nélkül az üzleti titok szentségére ? még azt is nyilvánosság elé tárjuk, hogy a Dunaferr Enterprises pelletvasérc importálásához szükséges bankgaranciát a kisebbségi tulajdonos Dunaferr biztosította hatmillió dollár értékben.
És csak igen halkan kérdezzük meg: vajon hány pénzügyi tanácsadó cég van még Magyarországon "Bankárékon" kívül, amely ilyen garanciával rendelkezo cégbe szívesen beszállt volna, ha szabad lett volna a verseny?
A ciprusi Dunaferr Enterprises a pénzügyi tanácsadás mellett egyébként az ingatlanüzletbe is belevágott. Úgy ítélték meg, hogy a Dunaferr tokéjének a ? sikerdíjas vagyonkezelési szerzodésben vállalt ? gyarapítására nem rossz terep a spanyol tengerparti Malaga. Vásároltak hát egy ingatlant és panzió építésébe fogtak.
Eközben Dunaújvárosban a száz százalékban állami tulajdonban hagyott dunaferres társaságok gyártották a vasércet és a veszteséget. Nagyságrendileg ugyanannyi veszteséget termeltek, mint amennyi nyereség keletkezett azoknál a cégeknél, amelyeket ? a sikerdíjas menedzserek jóvoltából ? részben privatizáltak. A magánosításban túlnyomórészt az Acél XXI. Kft.-be tömörült sikerdíjas menedzsment tagjai vehettek részt. Több mint hétszázmillió forint osztalékot rakhattak zsebbe a nyereségesen muködo társaságok nyereségesre könyvelt cégeibol.
Hogy tisztán értsük: a száz százalékban állami tulajdonban hagyott, veszteséges acélgyárakat a részben privatizált társaságok szolgálták ki nyereségesen. A nyereséget eredményezo szerzodések pedig lényegében az Acél XXI. Kft.-be tömörült menedzsment tagjai döntése nyomán köttettek meg, bárki írta is alá azokat a megrendeloi és a beszállítói oldalon.
Dunaferr-ügy egyébként nincs ? ezt megmondta Keller László is a tévében. És nem is lesz ? tesszük hozzá ? mindaddig, amíg Orbán Gyozo bányájából ki nem fogy a dolomit. Tényfelhánytorgatás szempontjából a Dunaferr egy aranybánya. Szálljunk bátran a mélyére ? jobbról, balról egyaránt.

A Miniszterelnöki Hivatal honlapján nyilvánosságra hozták a Dunaferr Rt. vagyonkezelési szerzodésének tapasztalatait összegzo jelentést. A hivatalt vezeto Stumpf István miniszter a korábban 30 évre titkosított jelentés minosítését feloldotta, miután a korábban az országgyulési képviseloknek kiosztott dokumentum tartalma teljes egészében ismertté vált a sajtó elott.

BB akkori elnöke a PostaBank mostani vezérigazgatója Singlovics volt (az évszámban nem vaygok biztos)

Sinlovics BB vezérig -??
EximBank 2001 jun- 2002 aug 13
PostaBank vezérig 2002 aug - 2003 szeptember -eladásig

Megsértette a kormány a parlamenti játékszabályokat, amikor megakadályozta, hogy az Országgyűlés „ellenőrizze” a Budapest Bank magánosítása során játszott szerepét: először tavaly áprilisban, majd októberben tagadta el a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány az 1995 decemberében vállalt speciális állami garanciákat, majd szeptembertől Medgyessy Péter pénzügyminiszter tért ki folyamatosan a tájékoztatás elől. Mindenesetre az időközben történt szerződésmódosítás állítólag enyhített az állam szorító terhein, ám a Polgári Bank visszavásárlása így is 1,1 milliárd forintjába került tavaly a központi kasszának.
Februárra újabb parlamenti botrány van készülőben a Budapest Bank (BB) 1995. évi privatizációjakor vállalt állami kötelezettségek miatt. A botrány, úgy tűnik, szakmai és politikai irányultságú egyaránt. Nehéz megítélni, vajon a bank magánosítási szerződését a magyar fél részéről aláíró pénzügyminiszter, a BB korábbi elnök-vezérigazgatója, Bokros Lajos presztízsszempontjai indokolták-e a BB 1995. decemberi eladását vagy az államnak többe került volna, ha a bank a nyakán marad, ráadásul ama haszontól is elesett volna a bankvilág, hogy egy komoly szakmai befektető rázza gatyába a BB-t. Az ugyanis a jelenlegi, épp az 1995. év végi privatizációs sikerek által megalapozott stabil gazdaságpolitikai körülmények között is nyilvánvaló, hogy a BB-ért alig több mint egy éve nem tolongtak a vevők. Az egyetlen, a General Electric Capital (GEC) pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) karöltve kíméletlen feltételeket diktált.
A Fidesz-MPP már az árat illetően is 1995 decemberében a kormányfőhöz fordult, hogy halassza el a BB eladását, mondván, ha csak névértéken adják el a bankot, akkor valójában az állam fizet, hiszen korábban 12 milliárdnyi államkötvénnyel, s egy 2 milliárd forintra értékelhető, a Belváros szívében lévő bankszékházzal stafírozták ki a menyasszonyt. Azóta kiderült: az igazi feketelevest az állami garanciavállalások jelentik. Az eredeti szerződési előírások szerint ugyanis a GEC és az EBRD bizonyos feltételek esetén (ha a bank részvényeinek könyv szerinti értéke a vásárláskori érték felénél kisebb összegre csökkenne) 1999. május 15-éig bármikor visszaadhatta volna a bankot, ráadásul nem annyiért, amennyiért vette, hanem annak a 6 hónapos LIBOR (londoni bankközi) kamattal növelt dollárösszegéért. Vagy egy másik garanciális példa: Bokros Lajos kötelezettséget vállalt arra, hogy a GEC utasítására a Budapest Bank meghatározott összeg erejéig (1997-ben és 1998-ban egyaránt 4,125 milliárd forintnyi, a bank eladásának időpontjában az MNB középárfolyamán számított dollárösszegig, amit minden egyes alkalommal a forint/dollár árfolyam azóta bekövetkezett változásával korrigálni kell) felkérheti a minisztert bármiféle olyan kölcsön, befektetés vagy vagyontárgy visszavásárlására, illetve garancia vállalására, amely 1996. június 30-áig, vagyis még a BB eladását követő fél évben is a BB könyveibe került.
Hogy e szerződési feltételeket mai eszével már a Horn-kabinet sem fogadná el, vagy annyit javult-e azóta Magyarország renoméja, hogy a kormányfő úgy gondolta, pénzügyminisztere nyugodtan kérheti részvényes társaitól a garanciák némi oldását, azt nem tudni, mindenesetre Draskovics Tibor pénzügyi államtitkár arról tájékoztatta a sajtót, hogy a miniszterelnök felkérésére Medgyessy Péter tárgyalásba kezdett a GEC-vel és az EBRD-vel, sőt tavaly december 23-án már alá is írták a módosított szerződést. Ez – Draskovics szerint – a magyar fél számára két ponton is kedvező változással jár. Nem kell visszavenni a babaruhát, megszűnt a részvény-visszavásárlási záradék, s nagyjából arra kell csak a kormánynak garanciát vállalnia, ami az ő sara, a visszavásárlási garanciába vont eszközök bekerülési határideje 1995. december 31-e lett.
Igazán jól azonban megint csak a GEC járt, mondogatják magukat megnevezni nem kívánó köztisztviselők. 1997 helyett ugyanis már tavaly visszaadhatta – 1,1 milliárd forint készpénzért – az államnak az 1996-ban mintegy félmilliárdnyi veszteséget felhalmozó Polgári Bankot (PB). Az erről szóló szerződésben a pénzügyminiszter ugyan állítólag kikötötte, hogy az állam az 1995. december 31-ét megelőző színvonalú bankot vette vissza, ám a BB a Cívis Alapért és a Citizen Rt.-vel közös „kavarásokért” – ez utóbbit a PB könyvvizsgálója már 1995. évi jelentésében is kifogásolta (HVG, 1996. augusztus 24.) – semmiféle garanciát nem vállalt. Ráadásul azt sem tudni még, vajon mennyiért sikerül majd a PB-t privatizálni, s azt megelőzően még mennyi pénzt kell az államnak belepumpálnia. Balázs Ágnes helyettes államtitkár a sajtótájékoztatón megerősítette: a PB a hitelintézeti törvényben előírt követelményeknek megfelelő működéséhez alapos tőkeinjekcióra szorul, amit azonban az állam szeretne elkerülni. Singlovics Béla, a BB vezérigazgatója szerint egyébként túl sokat foglalkozik a sajtó a garanciákkal, a Budapest Bank mérlegfőösszegéhez (360 milliárd forint) képest vállalt 3,25 százaléknyi állami garancia nem igazán számottevő. Kérdés, az adófizetők is így gondolják-e. Véleményük természetesen attól függ majd, hogy az állam mennyiért tud majd túladni a BB-től visszavásárolt kölcsönökön, eszközökön, s akkor derül ki igazán, blöffölt-e Bokros Lajos, amikor jó imázst teremtett saját bankjának a korábbi esztendőkben.
Dióhéjban körülbelül így foglalható össze a Budapest Bank szerződésének pénzügyi háttere, ám igazán botrányos a politikai történet, ahogy a kormány semmibe vette az Országgyűlést. Jóllehet a Budapest Bank magánosításának a Bokros Lajos pénzügyminiszter által 1995. december 19-én aláírt szerződései részeként a miniszter többféle speciális állami garanciát vállalt, ennek semmi nyoma nem volt abban a Pénzügyminisztérium (PM) által az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának a megrendelésére készített tavaly áprilisi, sőt a kormány által készített októberi beszámolókban sem, amelyből az ÁPV Rt. összesen közel 400 milliárd forintnyi kezességvállalását kiolvasva a képviselők igazolva látták gyanújukat: a Suchman Tamás vezényletével bonyolított privatizációs sikersztori némi szépséghibája, a tárca nélküli miniszter túlságosan bőkezűen vállalt állami garanciákat. Latorcai János (KDNP) kétkedéseit pedig a BB eladásakor vállalt állami garanciákat illetően Medgyessy Péter pénzügyminiszter tavaly szeptember 24-én azzal altatta el, hogy megígérte, ha a vevők is hozzájárulnak, „az üzleti megállapodást ... nyilvánosságra fogom hozni”.
Három hónapos ködösítés – fordítási nehézségekre való hivatkozás – [/b]után Draskovics Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár január 2-ai sajtótájékoztatóján kiderült, az érintettek már a szerződés módosításán is túl vannak, ám a nyilvánosságra hozatalból, ily módon a képviselők tájékoztatásából még mindig semmi nem lett.[/b] Az államtitkár felmutatott ugyan egy 30-40 centiméter vastag dossziét, hogy íme, a szerződés, ám pókerarccal rögtön hozzátette, az üzleti világban legfeljebb annak tartalmát szokás nyilvánosságra hozni. És mesélt. Hangsúlyozta, „semmiféle titkos záradéka nincs tehát a szerződésnek”, azt azonban már nem verte nagydobra, hogy ahogy az általában egy banki eladásnál szokás, a BB eladásakor is kétfajta szerződés született, egyrészt egy szokásos részvényeladási, amelyet külön-külön kötött a pénzügyminiszter a GEC-vel és az EBRD-vel, másrészt az új részvényesek együttműködési – úgynevezett részvényesi – szerződése. A vitatott garanciákat pedig nem a részvényeladási, hanem a részvényesi szerződés tartalmazta.
Miniszterek, magas rangú kormánytisztviselők legfőbb kelléke lett napjainkra a különféle blöfföket kísérő pókerarc – legalábbis a BB privatizációs szerződésének nyilvánosságra hozataláról szóló megannyi történet ezt bizonyítja. Jószerivel például azt sem tudni, hogy ki dolgozta ki a szerződési feltételeket. Előkészítésében ugyanis személyes érintettség okán anno – legalábbis az akkori híradások szerint – nem Bokros Lajos pénzügyminiszter, hanem Draskovics Tibor vett részt, ám mint az államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, „minden lépésemről konzultáltam a miniszterrel, s végül is magyar részről Bokros Lajos december 19-én a kormány felhatalmazását bírva írta alá a szerződést”. 1995. december 14-én a PM a kormány elé tárta a részvényeladási feltételeket, ám mint azt a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) állítólag megállapította, egyes garanciális szabályokról hallgatott az előterjesztő, miközben az akkori helyettesítési rendnek megfelelően Horn Gyula távol-keleti utazása miatt Bokros Lajos vezette az ominózus kormányülést. A HVG információját a KEI elnöke, Rubicsek Sándor nem erősítette meg, mindössze annyit mondott; „Majd meglátjuk. Októberben kért fel a miniszterelnök, hogy ellenőrizzük a BB-szerződéseket, amit egyszer már napirendre is tűzött a kormány, ám a hírek szerint épp a héten vitat meg.”
SZÁNTÓ ANIKÓ

Emellett vélelmezhetõ az is - legalábbis a dokumentációkból indirekten kiderül -, hogy a CW AG Bank játszotta az egyik fontos pénzátmosó bank szerepét itt, Európa szívében, hiszen a kétes hírû fedezetlen hitelkihelyezései valószínûleg a szervezett bûnözéssel is összefüggõ cégek finanszírozását is szolgálták. Egyes hírek és információk szerint a FÁK országaiból mosták ezen keresztül át a kétes értékû és hírû pénzeket, amiben nagyon sok magyar cég is közremûködött és szerepelt. Az ugandai rézbánya ügyet vagy a Gigastorage ügyét már a Magyar Nemzet és más újság is megszellõztette, de a késõbbiek során is találkozunk ilyen ügyletekkel; jóllehet az albizottság számára ezeket a dokumentumokat nem nyújtották át.
http://www.mkogy.hu/naplo98/189/n189_020.htm

Szvsz ezek a milliárdos "vállalkozók" (pl: Tasnádi, Seres) csak előretolt sakkfigurák egy ennél jóval nagyobb játszmában, akik mögött a rendszerváltás (és az elmúlt rendszer) legnagyobb haszonélvezői állnak.