2. Ja, ha ez már szövetségnek számít nálad, akkor nem szóltam. Arra viszont annál kíváncsibb vagyok, ugyan mire elég ez. Különösen, hogy Irak csatlakozásához először az amikat kellene kiverni onnan (csekélység), aztán találni valakit, aki Szaddamhoz hasonlóan egyben tudja tartani Irakot, meggyőzi a szunnitákat, hogy nekik tulajdonképpen jó lenne egy siíta blokkban élni, jól nyakonvágni a kurdokat, akik már túlságosan megszokták, hogy nekik autonómiájuk van és nem Izrael az ellenségük, hanem a környező muszlim országok, majd ugyanezt a türkméneken is előadja és végezetül hajlandóságot mutat a bárkivel való kooperációra, hamár egyszer megvetette a lábát Irakban.

Emellett továbbra is kérdés: ki fogja vezetni ezt a képződményt? A papság, Asszad, vagy a majdani irkai megváltó? Melyikük lesz hajlandó alárendelni magát?

3. Mér, talán Irak iráni érdekszféra volt? 1980 után? Avagy szír? Ha siíta alapon tömbösíted Irakot, akkor a szunniták ehhez mit szólnak?

1.Huntington. A civilizációs ellentétek leginkább egy országon belül, vagy egymással szomszédos országokban érvényesülnek. (Pl: Bosznia, Magyaro.-Románia, Horváto.-Szerbia). Egymástol távoli, eltérő civilizációjú országok általában akkor kerülnek szembe egymással, ha állástfoglalnak egy ilyen konfliktusban. (Pl. Németo. Horváto.-t, Oroszo. viszont Szerbiát támogatta)
Nomármost, mivel az említett tömb a leközelebbi európai országtól is 1000 kilométerre van, ezért szerintem nincs ok a konfliktusra. Más lenne a helyzet, ha közvetlen szomszédok lennének, Erdélyhez és Boszniához hasonló vitatott területekkel, de így ez nem ok. 1000km-es távolságban a civilizációs ellentéten már felülkerekednek a geostratégiai érdekek pl.: Egyikük sem örül az USA túlzott befolyásának stb. Erre jó példa a már meglevő -de nyíltan ki nem mondott- kínai-iszlám együtműködés.

2.Szíria, Libanon, és Irán. Akár hiszed, akár nem, ez a három ország már így is szövetséges. Szíria és Libanon már tömbnek is tekinthető, hiszen állandóan állomásoznak Libanonban Szíriai csapatok. Az Iránnal való "tömbösödést" az gátolja, hogy elzárja őket egymástól az ellenséges Irak és Törökország, igy pl. Iránból Libanonba egy fegyverszállítmányt csak az Arab-félsziget megkerülésével, a Stuezi-csatornán át lehet. De Mint mondtam, már így is szövetségesek, és Irán mindenben odadóan segíti a Szíria-Libanon tömböt. (Asszad elnök és klikkje ugyanis a síita irányzathoz tartozó alavita). Asszad és Szaddam halálos ellenségek voltak.

3.Egyiptom és Irak. Irak sohan nem volt egyiptomi érdekszféra, így tőlük nem nyúlhatja le Irán. Az Irak-Iráni háború, és az öbölháború közti pár évben volt ugyan kísérlet egy Egyiptomi-Iraki szövetségre, de ez egyrészt egyenlő szövetség lett volna, és nem érdekszféra, másrészt az öböl-háború miatt soha nem lépett életbe.

-- Nos Huntington szerint egyáltalán nincs olyan vetület, amiben ez a két, egymástól gyökeresen eltérő civilizáció egyetértene.

>Viszont Izraelre és az USA egész eddigi közel-kelet politikájára valóban halálos veszélyt jelentene

-- Eggyel lejjebb kifejtettem, hogy az USA semmi esetre sem hagyná bukni Izraelt, egész egyszerűen azért, mert amikor olyan gyenge lesz, hogy ezt meg lehet tenni ellene, akkor másnap már Washingtont jön.

>Tehát az Irán-Irak-Szíria-Libanon tömb katonailag legalább dupla olyan erős lenne mint Egyiptom, és MÁR ÖNMAGÁBAN ERŐSEBB LENNE MINT IZRAEL.

-- Ezt mire alapozod?

> Ez Egyiptomot könnyen az 1978-óta képviselt USA és Izrael barát politikája felülvizsgálatára késztetné. Márpedig ha Egyiptom átáll az Irán-Irak-Szíria-Libanon tömb oldalára

-- Hogyne. Egyiptom átáll annak a tömbnek az oldalára, aki épp az előbb happolta el az orra elől a majdnem félig szunnita Irakot. Akkor most az iszlám áramlatai, vagy az izraeliek utálata erősebb motíváció az arab államok számára? Ez nem ilyen egyszerű.

Az általad emlegetett tömb Irak nélkül is létre kellene jönnie, ha egyszer a siíta összetartozás olyan erős egyesítő kapocs lenne, de valahogy nem akar. Már csak azért sem bírnak tömbösülni, mert egyik ország sem tiszta siíta, legkevésbé Libanon. Az, hogy ezek mindegyikében vannak siíták, az egy dolog. Kurdok is vannak (kivéve Libanon), aztán mégse Kurdisztán az egész.

Megjelent a Fizikai Szemle 1994. évi első számában, sőt az internetes címet is bemásoltam.

Az én következtetésem veled szemben az, hogy ami le van írva azt Teller Ede modta, a saját gondolatai, saját véleménye a saját tevékenységéről és a helyzetről.

Szerintem Teller Ede meggyőzően érvelt az előadásában amellett, hogy a japánok mindenképpen letették volna a fegyvert, mert a császár már nem akarta a háborút.

Teller Ede meggyőzően érvelt amellett, hogy az atombomba bevetése katonailag és politikailag sem volt indokolt.

Az én következtetésem, hogy Teller Ede kimondja, a japánok közül egy katonai vezető akarta csak folytatni a háborút és Ő a fegyverletétel után öngyílkos is lett. Ez az öngyilkosság érthető, mert a japán gondolkodásban a császár akarata szent és Ő azzal nem tudott azonosulni.

Az a meggyőződés erősödik bennem, hogy a II. világháborúban az atombomba nem lett volna bevethető, ha Roosevelt elnök nem lett volna halálán és nem halt volna meg, majd jött egy tájékozatlan elnök.

Roosevelt bár sokat dolgozott, de súlyos beteg volt. Ebben a helyzetben a mérlegelés képessége fokozatosan romlott az atomlobby pedig a megszületett atombomba és az egyoldalú informálás bírtokában folyamatosan erősödött. Roosevelt halála majd egy tájékozatlan ember (Truman volt alelnök) hatalomra kerülése erősítette az atomfegyver bevetése mellett érvelők pozícióját.

1. Az oroszokkal valoban folytak titkos beketargyalasok, ezeknek celja azonban az volt, hogy a japanok es oroszok felosztjak egymas kozott azsiat. Ez az USA es Nagy Britannia szamara, nem is szolva a Potsdami nyilatkozatot alairo reszben megszallt Kina szamara elfogadhatatlan volt. Olvasgass Potsdam archivumot, Truman archivumot...

2. Ez az idezet is megerositi, hogy a Hiroshimai bomba nem valtoztatott a japanok allaspontjan a haboru befejezeset illetoen.

3. Nem ugy tortent, hogy ledobtak a Nagasaki bombat es a japanok azonnal megadtak magukat. Meg mindig voltak haborupartiak es a csaszari beszed a katonai kormanyzat beleegyezese nelkul a csaszari palotabol kicsempeszve juthatott el a radioadoig egy hettel a Nagasaki bomba utan.

4. Rutinosan kihagytad azt a reszt ami Heisenbergrol szolt es alatamasztotta az altalam leirtakat azzal kapcsolatban, hogy a japanok miert hihettek azt, hogy az USAnak nincs tobb bombaja.

5. Meg mindig nem tisztazodott, hogy miert is akkora gonosz dolog az atombomba bevetese egy varos es lakoinak porraegetesevel szemben, amit hagyomanyos fegyverekkel vegeznek.

Érdemes a többi részt is elolvasni. Többet és mást mond mint GEN

Japánban a legfontosabb ember Hirohito császár volt, és ő a háború ellen volt. Június végén vagy július elején Moszkvába küldte egyik rokonát, Fomamiro Konomye herceget egy békeajánlattal. Az ajánlat alig különbözött attól, ami a végeredmény lett: - “Csak egy föltételünk van: a császár maradjon meg a trónján. Egyébként mi Japánban mindent megteszünk, amit az amerikaiak akarnak. "

Az amerikai hadiflotta már a háború előtt egy nagy sikert tudhatott a magáénak: megfejtette a japánok titkos kódját. Ezt a japánok később megváltoztatták. De amikor a szabályokat megváltoztatják, erről minden parancsnokságot értesíteni kell, és ez csak a régi titkos kódon történhet. Így az amerikai flotta az egész háború alatt követni tudta, hogy a japánok mit mondanak egymásnak. Lewis Strauss akkor a flottában szolgált. A flotta és ő tudta, hogy Fomamiro Konomye Moszkvában békét kért. Megbízható forrásból tudom, hogy sem az Oppenheimer-csoport ajánlása, sem a flotta értesülése nem jutott el Truman elnökhöz.

Truman június közepén Potsdamba utazott. Ott értesült arról, hogy első atombomba-kísérletünk sikerült. Tudta, hogy Európa egy rettenetes háború után egy rettenetes télnek néz elébe. Talán egész Európa kommunista lesz. Amerikának segíteni kell, de Amerika nem - vagy alig - segíthet, amíg a japánokkal harcolunk. A háborút gyorsan be kell fejezni. Itt van egy új fegyver, azt használni kell. Ezt egyedül határozta el. Nem egész egyedül. Egy embert kérdezett meg, egy okos embert: Churchillt. Ő is ezt mondta. Megtörtént a döntés - én ezt sajnálom.

Képzeljük el - mint én elképzeltem, túl későn ugyan, és annak lehetősége nélkül, hogy erre befolyásom lehetett volna -, hogy az első atombombát a Tokiói-öböl fölött dobtuk volna le, és az 10000 méter magasságban robbant volna föl. Megcsinálhattuk volna. Ki tudtuk számítani, hogy a bombának milyen hatása lesz. Tudtuk, hogy ha ezt tettük volna, egy esti órában 10 millió japán látta volna, miként lesz az esti sötétségből déli világosság és egy haláleset sem lett volna.

Azt is tudjuk most, miután a bombát ledobtuk, hogy ennek mi volt a hatása Japánban. Japánt akkor egy kis kabinet kormányozta: hat ember. Okinawa után mindenki tudta, hogy Japán elvesztette a háborút. A kabinetben hatból három feltétlen békét akart, a másik három “tovább akart küzdeni egy jobb békéért." És Hirosima egyetlen szavazatot nem változtatott meg, maradt a 3:3 arány. Ez az állásfoglalás került a császár elé. Ő írt egy beszédet, hogy azt másnap elmondja Japánnak és a világnak. De a háború-párti generális követői puccsot csináltak: bezárták a császárt, keresték a beszédet, de nem találták. A puccsot végrehajtó csapat főnöke háborút akart, de hű volt a császárhoz. Nem helyeselte a császár elleni erőszakot, leállította a puccsot.

Hirohito császár fegyverszüneti beszédét Nagaszaki bombázása előtt megírta. Azt hiszem, hogy nem volt szükség a hirosimai bomba ledobására. Abban biztos vagyok, hogy nem volt szükség a nagaszaki bomba ledobására.

Elhangzott a császári beszéd: - “Mi, japánok tegyük a lehetetlent - kérjünk békét!" - Békét kértek. A generális pedig, aki visszavonta embereit a császári palotából, hazament és öngyilkos lett.

2. Az azsiai kontinensen allomasozo japan csapatok parancsot kaptak, hogy a fogsagukban levo kb. negyszazezer szovetseges foglyot (civilek es hadifoglyok vegyesen) meszaroljak le, ha a foszigeteket tamadas eri.

3. Mint egy masik topicban mar leirtam Hiroshima volt a "menthetetlenebb" celpont, mivel Nagasaki kimondottan katonai celpontnak minosul. Megemlitettem ott a Nagasakiban levo hadiuzemeket es azt is, hogy maguk a japanok is katonai celpontnak tekintettek a varost, mert a civil lakossagot evakualtak, ezert volt viszonylag alacsony az aldozatok szama.

4. A Hiroshimai bomba utan a csaszar meg nem kotelezte el magat a feltetel nelkuli megadas mellett es tulajdonkeppen nem is volt miert, hiszen Tokio kombinalt gyujto-kesleltetett repesz hagyomanyos bombazasakor az aldozatok szama meghaladta a ketszazezret, tehat tobb volt, mint a ket atombomba osszes halalos aldozatanak es sebesultjenek osszege. Augosztus elejen 6 japan nagyvaros ellen inditott koncentralt legitamadasnak 240000 halalos aldozata es 300000 serultje volt. A Hiroshimai bomba utan B-29-esek a celpontkent szobajoheto japan nagyvarosokban roplapokat szortak le, hogy uritsek ki a varosokat, mert a feltetel nelkuli megadas elmaradasa eseten ujabb bombat dobnak le.

5. A japan tudosok Hiroshima utan allitottak, hogy amerikanak nem lehet meg egy atombombara elegendo hasadoanyag a birtokaban es kulonben is az atomrobbanastol (nem en talatam ki) a feher ruhazat megved. A japan tudosok birtokaban valoszinuleg a nemetorszagbol szarmazo informaciok voltak, ahol Heisenberg teves szamitasai alapjan ugy felteteleztek, hogy tobb tonna harcaszati celra alkalmas hasadoanyagra van szugseg egy atombombahoz. Ezek a tudosok sem javasoltak a megadast.