Téma: Hazug hírünk a világban - miért?
|
iszalag |
Válasz | 2003. október 16. 13:16 | Sorszám: 11 |
K Kunonak nagyon sokat köszönhetünk. Méltalanul kevés szó esik róla.
|
|
|
Ritter |
Válasz | 2003. október 16. 13:12 | Sorszám: 10 |
En se toom ki ez a James istentuggyami a franc??Es bizony ez is nagy szegyen.Viszont tudom ki volt K Kuno..A mai rosz hirek rolunk a vilagban,a szocialistak miatt kevesbe hanem a SZADESZ armanykodasanak tudhato be!!
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. október 16. 12:15 | Sorszám: 9 |
S Z É G Y E N h ilyenek tudósithatnak MO-ról... Ez a tudatlan, rosszindulatú James Kliphuis csaknem egy évtizedet itt töltött s nem hallott volna Klebelsbergről...aki Trianon utám csodát művelt: S milyen időszerűek a szavai ismét (hallod-e Gyurcsány??) Ezelőtt mintegy nyolcvan évvel Klebelsberg Kunó felismerte, hogy a vesztett háború, a véres tanácsköztársaság és a trianoni végzés után a megcsonkított ország felemelkedésének egyetlen útja van csak: az erkölcsi megtisztulás, a testi és lelki egészség védelme, a köz- és felsőoktatás fejlesztésével az általános műveltség és tudományos kutatás színvonalának felemelése. Nagyra törő terveit a miniszterelnök és kormánya, az egész ország felelősséget érző értelmisége támogatásával nagyrészt meg is tudta valósítani. Soha magyar kormány nem fordított nemzeti jövedelméből nagyobb részt oktatásra és a tudományos kutatásra, mint Klebelsberg idejében; sem előtte, sem utána. A történelem őt igazolta, az egész világ elismeréssel beszélt a magyar közoktatásról. Klebelsberg eszméi időtállóak, törekvéseit érdemes mai állapotunkkal szembesítve feltenni a kérdést, hogy vajon beigazolódott elképzelései, tervei szerint próbáljuk rendbetenni ma hazánk súlyos, művelődési kérdéseit? Melocco Miklós szobra Szegeden
Az iskolai oktatásnak, nevelésnek az a feladata — így Klebelsberg — „hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa”. A vallásoktatás nyit kilátást a természetfeletti felé, köti össze az emberszeretet a legfőbb Jó tiszteletével. A vallásoktatásnak nem a hittételeket kell számonkérnie a tanulótól, vagy személyes hitét, hanem rá kell világítania a hitnek egyént és társadalmat formáló erejének történetére, működésére. Nem a mostanában sokat emlegetett „keresztény kurzus” szolgálatára gondolt! Minden egyházat meghívott erre, a korábbi gyakorlatnak megfelelően, de most már törvénybe iktatva azt, hogy a vallásoktatás — közügy. A gyermekek vallásos nevelése ma magánügy. A szülők döntik el, hogy megnyitják vagy bezárják gyermekeik előtt a természetfeletti távlatot, az emberiség örök igazság-keresésének és legszebb alkotásainak tárgyát és ihletőjét. Több mint száz év „felvilágosult” gúnyolódása és negyven év üldözése és elnémítása után: vak vezet világtalant. Másrészt a vallásoktatás az egyes felekezetek vezetőinek van kiszolgáltatva. Eredmény: egyre kevesebb gyermek részesül hittanoktatásban. A hazafias nevelésen pedig nem kell mást értenünk csak azt, hogy a gyermeket és ifjút megerősítik a nyelvét és kultúráját meghatározó nagyobb közösség, a nemzet és ország értékeivel és annak megtartó közösségének lelkes hívévé teszik. Közösségi embert nevelnek, aki áldozatot tud hozni másokért. Az egyetemeket és kutatóintézeteket alapító Klebelsberg jelentette ki, hogy a természettudományok és a technikai ismeretek „csak az ész rideg szavával kapacitálnak, a művészet a szépség hatalmával az ember ősi ösztöneihez szól és eleven erővel hat, az alkotás bámulatára szoktatja a tömeget, és alkotásra ihleti a kiválasztottakat.” — Sajnos, ma sokan úgy gondolják, hogy csak „hasznos” ismereteket kell oktatni az iskolában: matematika, fizika, biológia, számítástechnika, idegen nyelvek. Szülők és nevelők nem tartják fontosnak a lélek és test egészségének védelmét, a szépre való rácsodálkozást, a jellemnevelést, eltűrik az ének, a testnevelés, a rajz és művészeti oktatás óraszámának csökkentését, eltörlését, helyettesítését. Hol kapja meg hát a szépség ihletettségét, mely egyben érzelmileg is köt egy nemzet kultúrájához? A család után az óvoda, az iskola alakítja a jövő nemzedék lelkét és gondolkodását. Klebelsberg több mint ötezer tantermet, sok száz kis tanyasi iskolát építtetett. Nem azt mérte, hogy hányan járnak egy osztályba, hanem arra törekedett, hogy a tanítás, a nevelés helye a szülőföld maradjon. Öt kilométernél többet egy gyermek se gyalogoljon, utazzon az iskoláig. „Ragaszkodom az utolsó kis dunántúli falu óvodájához is!” Az iskolájától megfosztott település, táj életképtelen. Hogy a tanító se tekintse átmenetnek tanyasi, vagy falusi állomáshelyét, a miniszter nemcsak osztálytermeket, hanem tanítói lakásokat is építtetett. Mi ezzel szemben eltűrjük, hogy sorra bezárják az iskolákat, összevonják őket városon, falun egyaránt. A nevelők, ahol még van falun iskola, egy nagyobb településről járnak ki, ingáznak. A tanítói hivatás méltánytalan lebecsülésből következik, hogy erre a pályára ma már csaknem kizárólag nők vállalkoznak. Erre a veszélyre is felhívta a figyelmet akkor a miniszter. „A közvélemény ellenében nem vihető végbe semmilyen okos közoktatási reform, erre is tanít az iskolatörténet” — figyelmeztet éppen Klebelsberg méltatása kapcsán a neves iskolatörténész, Mészáros István. Felelősek vagyunk azért, hogy a közvélemény megismerje a támogatandó eszméket, elsősorban Klebelsberg Kunó elgondolásait. Szerencsések vagyunk, mert az utóbbi években több jeles tanulmány foglalkozik e miniszter máig időszerű eszméivel és életével. Ezúton is ajánlom Zombori István szerkesztette tanulmánykötetet, „Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete” (1995) címmel, és Hencz Péter: „Gróf Klebelsberg Kunó, a harmadik évezred minisztere” című művét, mely röviden, lényegretörően mutatja be e méltatlanul elfeledtetett nagy államférfi pályáját és művét. Vajon ki vállalja föl e mű befejezését? forrás: Andrásfalvy Bertalan Klebelsberg eszméinek időszerűségéről http://ujember.katolikus.hu/Archivum/010211/0302.html
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. október 16. 12:09 | Sorszám: 8 |
ez a tudatlan, rosszindulatú James Kliphuis csaknem egy évtizedet itt töltött s nem hallott volna Klebelsbergről...aki Trianon utám csodát művelt: "Megemlékezésem egy az értelmiség hivatását megfogalmazó 1929-bõl származó Klebelsberg idézettel zárom: "Száz év előtt, amikor a vezetett tömegek szellemi szintje sokkal alacsonyabb volt, a súlypont a vezéregyéniségekre esett. Ma a kor sokkal demokratikusabb s a szellemi irányítást, az új korszellem kimunkálását inkább az értelmi középosztály kollektíven végzi el. Az a sorsdöntő kérdés, hogy a magyar értelmiség tud-e olyan szellemi atmoszférát kifejleszteni, amelyben megszülethetik, kifejlődhetik, megerősödhetik, tetté érlelődhetik az az alapgondolat, az a vezéreszme, amelynek követése üdvöt hozhat az országra?" http://www.elte.hu/egyelet/konf/2002/kuno.html Klebelsberg Éva történész" S Z É G Y E N h ilyenek tudósithatnak MO-ról...
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. október 16. 12:03 | Sorszám: 7 |
"Mikor Széchenyi István azt mondta, hogy "merjünk nagyok lenni", az nem valamiféle elvakult nagyzási mánia kifejezése volt. Éppen ellenkezőleg: annak beismerése, hogy kicsik vagyunk, hogy lehetőségeink alatt teljesítünk, hogy a nemzet ostoba befelé fordulása, tudatlanságra épüő önelégültsége miatt kiszakadhat abból a közösségből, amelynek akkor már majd egy évezrede volt tagja. Mozgósítani akart, s aki megáll manapság valahol a Lánchíd körül, jól látja, hogy mire. Nagynak lenni azt jelentette számára, hogy merjünk túlnézni a magyar glóbuszon, merjünk nagyobbakra és messzebbre nézni, mint ahogyan azt addigra a sorsa megszoktatta vele. Széchenyit Kossuth a legnagyobb magyarnak nevezte, de mai szemmel hozzátehetnénk, hogy a legnyugatibb magyar: kevesebbet emlegetett szertelen remekműve, a Kelet népe a maga sokszor indirekt, sőt paradox módján ugyancsak azt bizonyítja, hogy írója szinte mániákusan egyet akar: ahhoz az Occidenshez kapcsolódni, amely nélkül a magyarság alighanem ugyanarra a történelmi sorsra jutott volna, mint a Kárpátmedencében előtte megtelepedett népek."
|
|
|
orosz_hussalata |
Válasz | 2003. október 16. 12:03 | Sorszám: 6 |
Ez a hollandus bizonyára azt tartja frankónak, ha a választások megnyerésére esélyes politikai szervezet vezetőjét egyszerűen lelövik. Ismerük el, ez is egy álláspont. Milyen könnyű is osztani az észt.
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. október 16. 12:02 | Sorszám: 5 |
akkor Széchenyit csúfolta, (ha igy van) S Z É G Y E N h ilyentudatlan, rosszindulatú James Kliphuis ek tudósítanak ... "Mikor Széchenyi István azt mondta, hogy "merjünk nagyok lenni", az nem valamiféle elvakult nagyzási mánia kifejezése volt. " http://www.net.hu/magyarszemle/archivum/12_3-4/groh.html
|
|
|
daleth |
Válasz | 2003. október 16. 11:18 | Sorszám: 4 |
Szerintem nem hazudik, csak annyira nem tud se angolul, se magyarul, hogy így fordította le a "merjünk nagyok lenni" kifejezést. Erről jut eszembe az a rendszerváltozáskori történet, hogy egy multi azért küldött egy szerényebb képességű embert az itteni részlege vezetésére, mert ő tud oroszul és így meg tudja magát értetni a leendő munkatársaival.
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. október 16. 10:36 | Sorszám: 3 |
A Horn kormány szerezte be James Kliphuis-t ??? A magyarok nemzeti karaktere a különcködés 2003.08.27. 15:29 http://www.uno.hu/news/story/83469/
James Kliphuis kilenc évig élt családjával Budapesten és a Radio Netherlands (Holland Rádió) kelet-közép-európai tudósítójaként dolgozott. Véleménye szerint a magyarok nemzeti karaktere a vállalt különcség. A tudósító szerint a magyarok jellemző nemzeti karaktere egyfajta "magának való", vállalt különcség, amely mindjárt a nyelvünkben is kifejeződésre jut, mivel azt egyetlen más nép sem érti: még a nyelvrokonságban álló finn, illetve az észt nyelvtől is alapvetően különbözik. A magyarok úgy érzik, szomszédaik és az egész nyugati világ félreérti őket - állítja a szerző. Kliphuis szerint a magyarok jelentős része nemzetének aranykorát az 1867-es kiegyezés és az első világháború kitörése közötti időszakra teszi. Az ország két nagy folyóját, a Dunát és a Tiszát megszelídítették, rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdaság és a zsidók intenzív részvételével az ipar és a polgárosodás is. A főváros pesti oldalán hatalmas art deco stílusú bérházak épültek, és Budapesten adták át Európa első földalatti vasútját. Mindemellett a szellemi élet is virágzott, színvonalas újságok és irodalmi alkotások jelentek meg. Az első világháború utáni trianoni szerződésben az ország területének kétharmadát a győztes oldal nemzetei között osztották szét: azóta a magyarok Trianont emlegetve nemcsak területeik, hanem századfordulós aranykoruk elvesztését is siratják - írja a tudósító. (Nemzetközi Hírfigyelő)
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. október 16. 10:31 | Sorszám: 2 |
James Kliphuis : http://www.rnw.nl/hotspots/html/hun030822.html. From August 30-7 September, the Sixth Jewish Summer Festival will be held in Budapest, with concerts in the Opera, lectures in the Academy of Sciences, Klezmer music shows and much more. People will feel that Jewish traditions are alive and kicking in Budapest. Unfortunately, the festival, with its Yiddish songs, refers to a tradition that never was. Very little Yiddish was ever spoken in Budapest. Jews in Hungary tried to adapt, changing their names, learning to speak Hungarian, trying to become part of Hungarian society. But it didn't save them from the gas chambers in Auschwitz.
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. október 16. 10:28 | Sorszám: 1 |
"Last year's spring election, with its record turnout, demonstrated that a majority of Hungarians no longer supported Mr Orbán's us-Hungarians-we-are-the-greatest philosophy: by a slim majority voters preferred the alternative, a coalition of socialists and progressive liberals, led by the wealthy businessman-banker Mr Medgyessy." A tavaly tavsszal történt kiemelkedő részvétellel zajló választásokon kiderült, h a magyarok többsége többé nem támogatja Orbán "mi magyarok a legnagyobbak vaygunk" filozófiáját, - egy vékony többség a jómódú üzletember -bankár Medgyessy vezette szocialistákra és a haladó liberálisokra szavazott.
OV soha nem mondott ilyet: hazudik ez a James Kliphuis
|
|
|
iszalag |
Válasz | 2003. október 16. 10:22 | Sorszám: 0 |
by James Kliphuis, 12 September 2003 Hungary: bread and scandals Business leaders in Hungary are worried about the country's deteriorating investment climate. Calls on the country's Central Bank to cut interest rates and on the government to curb state spending have so far gone unheeded.
All the Hungarians seem interested in is a major fraud and money-laundering scandal – and especially in the question: who's to blame? The time when Hungary used to be a model scholar in the transition process to a free market economy has been over for some time. Recent governments - the last one (conservative) under Fidesz leader Viktor Orbán, and the incumbent (left-liberal) coalition led by Péter Medgyessy (no party affiliation) - seem caught up in inter-party squabbling rather than dealing with the necessary political and economic reforms prior to joining the European Union in May next year. Last year's spring election, with its record turnout, demonstrated that a majority of Hungarians no longer supported Mr Orbán's us-Hungarians-we-are-the-greatest philosophy: by a slim majority voters preferred the alternative, a coalition of socialists and progressive liberals, led by the wealthy businessman-banker Mr Medgyessy. Right wing recovery However, despite some popular post-election gifts passed round by the new government, such as much-needed pay hikes for teachers and other state-paid workers and pensioners, opinion polls show that now, the right wing has already recaptured most of the terrain it lost 15 months ago and is once again in the majority. In itself is not unusual for a government coalition to lose its majority in the polls – usually it is the not-to-be-avoided result of unpopular measures that simply have to be implemented. Also, the Socialists have been quarrelling with their junior partners, the liberals, over taxes – always an undignified spectacle. Medgyessy's poor record It must be said that the Medgyessy team has not displayed a great deal of energy so far yet. Where it has tried to do something – to engineer a re-adjustment of the over-valued Hungarian forint, for instance – it has failed pretty miserably: the currency started sliding, and a free fall could only be averted by drastic measures which left interest rates at the uncomfortably high level of 9.5 percent. Central Bank governor Zsigmond Járai: increasingly skeptical Central Bank governor Zsigmond Járai is becoming increasingly skeptical about the government's stated aim to join the euro zone by 2008. The Finance ministry is constantly coming up with economic growth predictions that have undergone downward adjustments – from 4 percent to 3 to 3.5, recently. The budget deficit (it should in theory not exceed 3 percent according to EU standards) is now estimated at 4.8 percent of GDP. Nobody was surprised when the French car maker PSA Peugeot Citroën chose Slovakia rather than Hungary for its next outlet in Central and Eastern Europe. Brokergate … Of course, Hungary, like the rest of Europe, is in the grips of an economic crisis. The Medgyessy government cannot be blamed for everything. But it is curious that political discussions in Budapest rarely focus on the fairly dramatic situation outlined just now. Instead, Hungarians talk about scandals. Especially about "Brokergate": - illegal activities of K&H Equities, the brokerage house of the Commercial and Credit Bank (K&H), a bank which was privatised in the early 90s and is now owned by Dutch ABN-Amro and Belgian KBC. The existence was revealed at K&H Equities of a VIP list of some 200 private persons and firms that enjoyed ‘special privileges' from K&H investment broker Attila Kulcsár. It turned out that Mr Kulcsár had in fact been running a huge pyramid scheme involving billions of Hungarian forints (many millions of US dollars). This was clients' money, money from publicly funded firms, taxpayer money. Mr Kulcsár got away to Austria, was arrested, and is awaiting expulsion to Hungary in a Viennese cell. Three senior directors, including K&H Bank's former CEO, Tibor Rejt¥, have been arrested in Hungary (Mr Rejt¥ while he was about to cross the border into Austria). A fat, juicy scandal. Hungarians cannot be blamed for gorging on it. … turns into a major political issue But there is still a question: why are the two sides in Hungarian political life – left (now in government) and right (opposition) not treating the case on its own merits – criminal misuse of influential positions, large-scale embezzlement of funds, VIP lists, special privileges for a small élite? Why does the left seem worried only about what the right is making of the affair? Why does the right see it only as a left wing mess? If the Public Prosecutor – Péter Polt, an Orbán appointee - decides not to take action in 50-odd complaints of criminal behaviour against advisers of the former right wing government – why does the left immediately cry for the prosecutor's blood – arguing it's once more the right wing people looking after one another? Shouldn't Hungarians realise by now that being in power does not mean the absolute right to say what is good and what is not? Shouldn't Hungarian politicians grow up and – if the voters decide on a power change – forgo the right (if it is a right) to sack as many officials appointed by the former government as they can? Shouldn't Hungarians get wise to what modern democracy and good governance means? There must be things besides scandals and left-right antagonism. http://www.rnw.nl/hotspots/html/hun030912.html.
|
|
|
|