Téma: A Nádor sztori
|
|
iszalag |
Válasz | 2005. október 23. 08:45 | Sorszám: 35 |
Az integrált vállalatirányítás kiteljesítése után következhet egy másik, az úgynevezett műszaki-karbantartási irányítási rendszer, az AODB/RMS bevezetése Ferihegyre. Legalábbis erre utal, hogy a BA Rt. márciusban meghirdette, majd visszavonta, de - tudomásunk szerint - még a privatizációs folyamat lezárulta előtt újra meg kívánja hirdetni a vonatkozó pályázatot. Mindezt a nemzetbiztonsági szempontból fontos beszerzések szabályairól szóló 143/2004. számú kormányrendelet hatálya alatt - így ugyanis legálisan, felsőbb érdekekre hivatkozva lehet csökkenteni az ajánlattevők számát. Piaci pletykák szerint a legnagyobb eséllyel az Eclipse cégcsoport valamelyik egysége indulhat. E gyanút csak erősíti, hogy az Eclipse Informatikai Rt. felügyelőbizottságában helyet kapott az a Tuller András, aki a cargobázis ügyében (Heti Válasz, 2005. február 24.) már képviselte a BA Rt.-t. Egy ilyesfajta beszerzésnél az sem lehet mellékes - állítják forrásaink -, hogy a másik Eclipse-érdekeltségben, az Eclipse Assets Management Kft.-ben társtulajdonos Hevesi Tóth Ferenc egyszer már "bizonyított": a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült - titkosszolgálati eszközök beszerzésére irányuló - ügyletet. http://eger.fidesz.hu/index.php?CikkID=41586&FIDESZSESSID=66aef63e78e21200666f90d759f9b223
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2005. január 25. 19:58 | Sorszám: 33 |
KÁROS MELLÉKHATÁSOK A nyomozó hatóság egyelőre nem fedte fel, hogy az egykori VIP-ügyfelek közül ki a valódi károsult, illetve hogy kiknek kellett tudniuk Kulcsár Attila üzelmeiről. A K&H Equities Rt. ennek ellenére sorra fizeti a brókerbotrány "károsultjainak" cechjét. Tudomásunk szerint a választottbíróság gyors ítéletére - vagyis a mielőbbi kártérítésre - várók között számos olyan magánszemély és vállalkozás található, aki vagy amely korábban a brókergaliba VIP-szereplőjeként vált ismertté, de egyelőre nem tisztázódott az érintettségének mértéke. Ilyen a First Capital Invest (FCI) Llc., melynek képviselőjeként általában a Pintér Dezső volt TV2-elnökkel egy háztartásban élő Könnyű Attila járt el. Miként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete kiderítette (Heti Válasz, 2003. július 18.), e cég is részt vállalt a Pannonplast Rt. megszerzésére irányuló, Kulcsár vezényelte tranzakciósorozatban.
A volt alkusz vallomásában rögzítette: a K&H-botrány kirobbanása után Könnyű Attila Ausztriába is utánaeredt. Az FCI számláján jelentkező hiány mibenléte felől érdeklődő Könnyűt - állítólag Pintér utasítására - a Nádor-ügyben elhíresült Szász András kísérte el a határon túlra. (A Nádor 95 Rt. a Horn-kormány idején mobiltelefon-lehallgató berendezéseket szerzett be a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A cég a fejlesztésre 33 millió dollárnyi hitelt vett fel egy állami tulajdonú banktól, ám csak az összeg töredékéért szállított készülékeket. A maradékkal nem tudott elszámolni.) Pintér egyébként jelenleg annál az angliai gyökerű Esplanade Hungary Kft.-nél tart fenn irodát, ahol rajta kívül Szász Andrást is a felügyelőbizottsági tagok közt tisztelik.
|
|
|
suppi |
Válasz | 2005. január 12. 20:55 | Sorszám: 32 |
Falakba ütközik az orosz államadósság utáni nyomozás Újabb három hónapig vizsgálódnának a hatóságok 2005. január 12. 0:05 MNO-összeállítás Míg a Népszabadság szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda a hazánkkal szembeni orosz államadósság lebontása közben eltűnt, napi árfolyamon több mint 12 milliárd forint értékű dollármilliók ügyében folytatott nyomozás azonnali megszüntetését javasolhatja, a Fővárosi Főügyészség a nyomozás háromhónapos meghosszabbításáról szóló rendőrségi kérelemről számolt be az MNO-nak.
A Népszabadságnak a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) név nélkül nyilatkozó munkatársa kifejti: komoly nehézségekbe ütközött már a kezdetektől a tetemes pénzösszeg sorsát kutató, az orosz államadósság lebontása közben eltűnt 62 millió dollár ügyében folytatott nyomozás, és nem sikerült elég bizonyítékot összegyűjteni a felelősség megállapításához vagy a tényállás tisztázásához. A Népszabadság úgy tudja: még ezen a héten egyeztet a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Fővárosi Főügyészség.
A tervezett egyeztetés tényét megerősítette Kissné Seres Csilla, a Nemzeti Nyomozó Iroda helyettes szóvivője, ám nem látta megalapozottnak azt a hírt, miszerint a nyomozás felfüggesztését kérnék. Kérdésünkre nem cáfolta, hogy a nyomozás minduntalan nehézségekbe, falakba ütközik, s „vélelmezhető, hogy vannak összefonódások” a nyomozást nehezítő akadályok mögött. Az MNO érdeklődésére a szóvivő nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy az orosz államadósság lebontásában érdekelt, a Magyar Nemzet információi szerint jórészt MSZP-közeli cégek nem működnek együtt a hatóságokkal, ám jelezte: nehézkes az érintett cégek adatszolgáltatása. – Nem tudom megerősíteni, hogy az eljárás lezárásáról folynának egyeztetések. A Nemzeti Nyomozó Iroda a nyomozati határidő április 23-ig tartó, három hónappal való meghosszabbítását kérte az ügyészségtől, mivel további nyomozati cselekményeket szeretnének foganatosítani – jelentette ki Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az MNO-nak nyilatkozva. (Az előző, októberben kért három hónapos hosszabbítás januárban lejár – a szerk.) Dobos a Nemzeti Nyomozó Irodával sorra kerülő eheti találkozóval kapcsolatos információkról elmondta: tény, hogy folyamatos egyeztetések zajlanak. Előrebocsátva, hogy a nyomozás menetéről nem kíván információkat szolgáltatni, Dobos elmondta: nem tapasztalják, hogy a nyomozás falakba, nehézségekbe ütközne. A cégek esetleges kormányközeli és MSZP-s kapcsolatait illetően határozottan kijelentette: semmiféle politikai jellegű találgatásba nem akar bocsátkozni az ügyet illetően. Az ügyészség álláspontját illetően Dobos aláhúzta: álláspontjuk szerint „ezt a nyomozást még folytatni kell”. De hová tűnt 62 millió dollár? Medgyessy Péter 2002 decemberében, Moszkvában elengedett 62 millió dollárnyi tartozást az akkor 467 millió dolláros orosz államadósságból. A Szovjetunió 1990-ben 1,7 milliárd dollárral tartozott Magyarországnak, 2002-re viszont a még nem törlesztett 467 millió dollár kifizetését attól tette függővé, hogy a magyar fél elismeri 62 millió dollárnyi adósság megtörtént törlesztését. A hiány mögött az orosz államadósság lebontásában részt vevő, a Magyar Nemzet értesülései szerint jórészt MSZP-közeli cégek állnak, amelyek érintettek olajgate-botrányban. Mint arról a Magyar Nemzet korábban beszámolt, az érintett cégek között található többek közt az egykor Máté László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozó Lorry Kft., amely 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Tér és Forma Rt., illetve a Gaz Impex Kft együttesen csaknem 30 millió dollárral tartozik. Ezek a vállalkozások annak a Benza Györgynek a nevéhez köthetőek, aki az Eximbank és a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) közreműködésével a Magyar Nemzet értesülései szerint kétszázmillió dolláros építőipari vállalkozást finanszíroz Oroszországban, Szamara tartomány megrendelésére. 3,3 millió dollár kifizetésével adós a magyar államnak a Petroltank Rt., amelyhez Hujber Ottó, az MSZP vállalkozói tagozatának volt vezetője köthető, a Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Alekók behozatalára köttetett üzletből, amelyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá. Figyelemre méltó, hogy a kormányközeli Népszabadság ezúttal sem jelöl meg konkrét cégeket az orosz államadósságról szóló cikkében. A lap ugyanakkor utal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 2003-as vizsgálatára, amely megerősítette, hogy az adósságrendezésbe bevont cégek a mai napig nem számoltak el szabályosan a magyar állammal.
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. december 29. 02:23 | Sorszám: 31 |
Rejtély, milyen eredménnyel zárult a pótnyomozás a Nádor-ügyben 2004. december 29. 0:02 Magyar Nemzet - Villányi Károly Egyelőre rejtély, hogy milyen eredménnyel végződött a pótnyomozás az úgynevezett Nádor-ügyben. A Fővárosi Főügyészség még 2003 januárjában hatályon kívül helyezte a rendőrség nyomozást megszüntető határozatát.
Mint ismert, a kiváló szocialista kapcsolatokkal rendelkező Szász András ellen csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult az eljárás. Szász ügyvédje, Bárándy György megkeresésünkre közölte: az ügyészség az ünnepek után hirdeti majd ki a végzését, amelynek indokolása titkos lesz. Szerinte az ügyben ismét megszüntetik a nyomozást.
Emlékezetes: a Nádor Rt. még a Horn-kormány idején szerződött titkosszolgálati eszközök beszerzésére. Szász András 1996 nyarán az Erős János vezette Kereskedelmi és Hitelbanktól 33 millió dollár áthidaló devizahitelt vett fel, ami a tervek szerint a fejlesztés egészét fedezte volna. Lapunk úgy tudja, a nyomozás során kiderült, hogy a Nádor Rt. a felvett hitelnek csupán egy részét, hozzávetőlegesen 21 millió dollárt költött a berendezésekre, a többit saját célra használta fel.
|
|
suppi |
Válasz | 2004. november 17. 21:08 | Sorszám: 30 |
Idézet: Szinte az egész kör ugyanaz, az csak a véletlen műve, hogy ez a szál nem kapcsolódik a K&H-botrányhoz.
Vagy mégis??? Lelépéskényszer Miért távozott posztjáról a TV2 alapító elnöke? A hazai médiumok többsége csendes beletörődéssel fogadta, hogy távozott Pintér Dezső, a TV2 - már-már örökösnek hitt - elnöke. A Heti Válasz a lépés hátterét kutatta, és [b]a brókerbotrányba, illetve a valamikori Nádor-ügy egyik kulcsfigurájába ütközött.
Mindazonáltal Pintér nem szakadt le véglegesen az MSZP-ről, illetve a párt holdudvaráról. Jelenleg annál - a papíron angliai gyökerű - Esplanade Hungary Kft.-nél tart fent irodát, ahol júniustól, vagyis a cégalapítás pillanatától felügyelőbizottsági tagságot is vállalt. Rajta kívül egyetlen magyar tag foglal helyet a felügyelők között: bizonyos Szász András, akit egykor a Nádor-ügy főszereplőjeként ismerhettünk meg. Emlékezetes: a Szász nevével fémjelzett Nádor ’95 Rt. a Horn-kormány idején - verseny és értékelhető referencia nélkül - kapott megbízást arra, hogy titkosszolgálati eszközöket, köztük mobiltelefon-lehallgató berendezéseket szerezzen be a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A cég a fejlesztésre 33 millió dollárnyi hitelhez jutott az akkor még száz százalékban állami tulajdonú Kereskedelmi és Hitelbanktól. A Nádor rögtön felvette a pénzt - de csak csekély részéért szállított berendezéseket, a többivel a gyanú szerint nem tudott elszámolni. Az Orbán-időszakban az ügyészség nemzetközi elfogatóparancsot adott ki - a jobbára külföldön tartózkodó - Szász ellen, majd a kormányváltás után megszüntették az eljárást. Később a Fővárosi Főügyészség pótnyomozást rendelt el, de ez az aktus már nem tudta visszatartani Szászt attól, hogy "megtérjen" a hazai üzleti életbe. Most épp Pintér Dezső oldalán.
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. május 18. 22:03 | Sorszám: 29 |
Medgyessy-Pu tyin találkozó 2002.12.20
|
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. május 18. 21:54 | Sorszám: 27 |
(1)Magyarországról folyósított dollármilliók Szamara megyének, Kétszázmillió dolláros oroszországi építőipari beruházást finanszíroz az állami kézben lévő Eximbank a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) közreműködésével – adta hírül a Szamara Ma című orosz lap. Az ügy érdekessége, hogy a Malosz élén az a Benza György áll, akinek korábbi vállalkozásai 27 millió dollárral tartoznak az államkincstárnak (2)Hotel Riviéra Balaton Rt. .oroszországi Atomenergoexport, amelyet egyébként e témában a nagyok között jegyeznek, valamint a Tér és Forma Rt., amelynek jogelődjét még 1987-ben kisszövetkezetként 15 építészmérnök alapította 300 ezer forinttal” - mutatja be Benza György, a Tér és Forma Rt. elnök-igazgatója,
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. május 18. 21:42 | Sorszám: 26 |
Hotel Riviéra Balaton Rt. „Hazai lakásépítkezések kapcsán talált egymásra a paksi atomerőmű építésének fővállalkozójaként ismert oroszországi Atomenergoexport, amelyet egyébként e témában a nagyok között jegyeznek, valamint a Tér és Forma Rt., amelynek jogelődjét még 1987-ben kisszövetkezetként 15 építészmérnök alapította 300 ezer forinttal” - mutatja be Benza György, a Tér és Forma Rt. elnök-igazgatója, a Hotel Riviéra Balaton Vendéglátó Rt. felügyelőbizottságának elnöke azt az 1992 júliusában az Atomenergoexport, s a Tér és Forma Rt. által fele-fele részben, 51 millió forintnyi tőkével alapított Atinwest Befektetési, Ingatlanforgalmazási, Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. (Atinwest) névre keresztelt orosz-magyar vegyes vállalatot, amely újdonsült tulajdonosa lett a balatonföldvári volt MSZMP-pártüdülőnek. Pontosabban a tulajdonosi bejegyzést a siófoki földhivataltól már az 531 millió forintos alaptőkéjű Hotel Riviéra Balaton Rt. kérte, amelynek azonban összes részvénye az Antiwest Kft.-é. A Hotel Riviéra 1993. október 28-án aláírt társasági szerződése szerint a tulajdonosok ugyan 30 napon belül fizethették volna be az alaptőke 30 százalékát, erre azonban már november 1-jén sor került az Inter-Európa Banknál. Egy pénzintézet pedig - Benza György tájékoztatása szerint - rögtön hitelt is nyújtott az új vállalkozásnak, s így a Hotel Riviéra ugyanezen a napon megvásárolhatta a Mezőbanktól a balatonföldvári üdülőt. A hitelező pénzintézet feltehetően magában az üdülőben is kellő biztosítékot látott arra, hogy pénzét jó helyre fektette. A Mezőbank is úgy jutott ugyanis az ingatlanhoz - amely a Miniszterelnöki Hivataltól 1992 júniusában addig lízingelt autók fejében a Horkai család Goldengate Kft.-jének a tulajdonába került-, hogy az üdülőre 256 millió forintnyi tartozásnak, s járulékainak az esetleges nem fizetése fejében júliusban jelzálog-, október pedig elővásárlási jogot jegyzett be. A Mezőbank végül is hosszas huzavona után 1993. szeptember 1-jén élt e jogaival. A balatonföldvári üdülő tervezett üzemeltetési elképzelése is kuriózumnak számít: az orosz Atomenergoexport azt vállalta, hogy szezonon kívüli időszakban, februártól 10 naponként folyamatosan küldi az orosz beutaltakat, akiknek az itteniek programot szerveznek. Legelőbb azonban a hazaiak építenek egy uszodát, s felújítják az üdülőt. A balatonföldvári polgármester, Berkes László szerint még az sem kizárt, hogy az uszodában előbb-utóbb termálvíz folyik majd, az önkormányzat ugyanis két év alatt közel 10 millió forintot költött már a várostól öt kilométerre egy sikerrel kecsegtető melegvíz-kút fúrására.HVG 1994.01.29.
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. május 18. 21:24 | Sorszám: 25 |
MSZP közeli tanúkat hallgatnak ki az ORFK-n Ellentmondásos adatok a hivatalos és a céges nyilvántartásokban az orosz üzletről 2004. május 18. 8:01 Magyar Nemzet Tanúként hallgatja ki az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága azon MSZP közeli vállalkozások vezetőit, akik közreműködtek az orosz államadósság lebontásában – értesült a Magyar Nemzet. Medgyessy Péter kormányfő tavalyelőtt decemberben, moszkvai tárgyalásán 62 millió dolláros (napi árfolyamon több mint 12,7 milliárd forintos) részadósság elengedésére kényszerült, mert néhány MSZP közeli vállalkozás a mai napig nem rendezte tartozását. Az orosz adósság lebontásában szerepet vállalt cégek üzleti nyilvántartásai és a Magyar Államkincstár (MÁK) Rt. adatai annyi ellentmondást tartalmaznak, hogy a vállalkozások vezetőit tanúkihallgatásra hívják a pénzügyi nyomozók – mondta a Magyar Nemzet kérdésére Dobos Gabriella, a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az ügyben továbbra is csak a számvitel rendjének megsértését vizsgáltatja az ügyészség, míg az ügyleteket lehetővé tevő, az állam részéről eljáró személyek esetében felvetődött hűtlen kezelés gyanúja miatt eddig senkit nem hallgattak ki – tette hozzá a szóvivő. Tájékoztatása szerint a nemzetközi jogsegély keretében, az osztrák Meinl Banktól kért dokumentumok még nem érkeztek meg Magyarországra, azokat továbbra is várja az ügyészség. Álmos László, az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságának vezetője közölte: a kihallgatások során még nem minden közreműködő cég vezetője tett vallomást, idézésük sorrendjét a nyomozás aktuális feladatai határozzák meg. – Az ügynek továbbra sincs megállapítható kárértéke, ugyanis vagyon elleni bűncselekmény gyanúja még nem merült fel – tette hozzá az igazgató. Ismeretes: Medgyessy Péter kormányfő tavalyelőtt decemberben, moszkvai tárgyalásán 62 millió dollárnyi (napi árfolyamon több mint 12,7 milliárd forintnyi) részadósság elengedésére kényszerült, mert néhány MSZP közeli vállalkozás a mai napig nem rendezte tartozását a MÁK Rt.-vel. Az orosz fél azonban kifizetettnek tekintette az összeget, és ennek elismeréséhez kötötte a további adósságrendezést. A Magyar Nemzet úgy tudja, az eltűnt milliók több, az olajgate-botrányban is felbukkanó céget érintenek. A Lorry Kft., amely Máté Lászlónak, az MSZP volt pénztárnokának érdekeltségébe tartozott, 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Aleko autók behozatalára köttetett üzletből, melyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá. Több mint 27 millió dollárral nem számolt el a Tér és Forma Rt., illetve a közben egy off-shore cég tulajdonába került Gaz Impex Kft., és 3,3 millió dollárral adós a Petroltank Rt. is, amely Hujber Ottónak, az MSZP vállalkozói tagozata egykori vezetőjének érdekeltségébe tartozott. Az ORFK tavaly július 23-án, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése nyomán ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. Swendt Pál
|
|
|
Andante |
Válasz | 2004. április 01. 19:40 | Sorszám: 24 |
szomorú, h ilyen a vezetés..
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. április 01. 19:38 | Sorszám: 23 |
Szinte az egész kör ugyanaz, az csak a véletlen műve, hogy ez a szál nem kapcsolódik a K&H-botrányhoz. Mehetne az egész a Medgyessy-klánba is.
|
|
|
Andante |
Válasz | 2004. április 01. 18:21 | Sorszám: 22 |
szóval összetartoznak ezek az események
|
|
|
suppi2 |
Válasz | 2004. április 01. 18:03 | Sorszám: 21 |
Magyarországról folyósított dollármilliók Szamara megyének 2004. április 1. 7:32 Magyar Nemzet
Kétszázmillió dolláros oroszországi építőipari beruházást finanszíroz az állami kézben lévő Eximbank a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének (Malosz) közreműködésével – adta hírül a Szamara Ma című orosz lap. Az ügy érdekessége, hogy a Malosz élén az a Benza György áll, akinek korábbi vállalkozásai 27 millió dollárral tartoznak az államkincstárnak.
Az újság hétfői közlése szerint a hatalmas beruházás Szamara tartomány önkormányzatának megrendelésére indul, s részben lakásépítés, részben szociális és egészségügyi intézmények kivitelezése folyna a kedvező kamatozású magyar hitel felhasználásával. A lap a megye helyhatóságának tájékoztatáspolitikai osztályára hivatkozva állítja, hogy még ebben az évben 7-10 másik orosz régióban is hasonló fejlesztés kezdődik magyar részvétellel. Ezek alapja Medgyessy Péter magyar és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnökök tavaly szeptemberi megállapodása a két kormány gazdasági és szociális együttműködéséről. A hazánkból folyósított milliárdok visszafizetését Szamara megye garantálja. A hírnek van valóságalapja, de az első lépcsőben nagyságrendekkel kisebb, mintegy 10-15 millió dolláros együttműködésről van szó – reagált a cikk állításaira Bánki Frigyes, az Eximbank vezérigazgatója. A Magyar Nemzet megkeresésére kifejtette: egyelőre egy szándéknyilatkozatot juttattak el a szamarai vezetésnek, amelyben vállalják, hogy a kért garanciák teljesítése esetén megkezdik a beruházás finanszírozását. Az ajánlat megtételénél az OECD által középtávú hitelekre ajánlott CIR kamatlábat vették figyelembe, amely jelenleg 3,24 százalék. – A Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége az építkezésekben részt vevő magyar cégek összeboronálásában vesz részt – árulta el az állami bank vezérigazgatója, akitől a lap azt is megtudta, hogy a hitelt a Magyar Exporthitel-biztosító (Mehib) Rt. a központi büdzsé terhére garantálná. A 31 tagot számláló Malosz társelnöke Benza György, aki a közelmúltig a Tér és Forma Rt. elnöki posztját, illetve részvényeinek egy részét is birtokolta. A társaság az elmúlt évekig tulajdonosként tűnt fel a Gaz Impex Kft.-ben is. A két vállalkozás közös vonása, hogy nemrég mindkettő off-shore tulajdonosok kezébe került, s kamatok nélkül 27 millió dollárral tartoznak a Magyar Államkincstárnak. Az összeg része annak a körülbelül 40 millió dollárnak, amelyet zömében az MSZP holdudvarába tartozó vállalkozások nem fizettek meg az orosz államadósság lebontása után. Emlékezetes, hogy Magyarország az olajgate-botrányként elhíresült visszaélés-sorozat miatt az államadósság egy részének elengedésére kényszerült. Moszkva ugyanis teljesítettnek tekinti az orosz áruban magyar cégek segítségével letörlesztett tételeket, dacára annak, hogy az érintett vállalkozások az áru értékesítéséből származó adósságcenteket nem fizették be a kincstárnak. Benzát azonban nem „diszkvalifikálták” az Eximbanknál az említett kétes ügyek. Egy másik vállalkozása, a Cranium Kft. például ugyancsak az állami bank finanszírozásában az arhangelszki kórház több tíz millió dolláros felújításában működhet közre. – A kórházberuházás rendben halad, s a jelek szerint idő előtt befejeződik – reagált az utóbbi felvetésre Bánki Frigyes, a bank vezetője. A Magyar Nemzet Benza Györgyöt is elérte. A vállalkozó fontosnak tartotta leszögezni, hogy a lakásépítők szövetsége hivatalosan nem vesz részt a Szamara megyei építkezésekben, bár természetesen tud az ügyről. – Azért dolgozunk, hogy minden felkészült magyar építőipari vállalkozás számára nyitott legyen az orosz piac. A részt vevő vállalkozók köre ugyanis még nem alakult ki – fogalmazott. Hozzátette azonban, hogy hoszszadalmas procedúra az előírt oroszországi licenc megszerzése, amellyel jelenleg csak néhány magyar cég rendelkezik. Benza rámutatott: az orosz lapban említett 200 millió dolláros terv meglehetősen eltúlzott, vélhetőleg annál kisebb volumenű építkezéssorozat valósulhat majd meg. Huth Gergely
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. január 31. 14:10 | Sorszám: 20 |
Orosz államadósság: meghosszabbított nyomozás 2004. január 31. 7:56 Magyar Nemzet A számviteli rend megsértése és hűtlen kezelés gyanúja is felvetődött a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság lebontása kapcsán indított nyomozásban – értesült a Magyar Nemzet. Az ügyletekben szereplő MSZP közeli vállalkozások mellett egyes állami tisztségviselők tevékenységét is vizsgálja az ügyészség.
Újabb két hónappal hosszabbította meg a Fővárosi Főügyészség az orosz államadósság lebontásakor eltűnt mintegy 62 millió dollár miatt indított nyomozást, mert az eddig megismert adatok alapján bűncselekmények gyanúja merült fel – tudta meg a Magyar Nemzet. A vizsgálatok alapján – a nyomozás felügyeletét ellátó ügyészséggel egyeztetve – felmerült a vagyon elleni bűncselekmény gyanúja is, ezért az adósságlebontáskor nem teljesült szerződéseket ebből a szempontból is tovább vizsgálja a rendőrség – mondta el a lapnak Szabó Mihály ezredes, az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságának helyettes vezetője. A felmerült kárértékről és a vizsgált cégekről az ezredes – a nyomozás érdekeire hivatkozva – egyelőre nem kívánt felvilágosítást adni. Ügyészségi információink szerint az adósságügyletekben szereplő cégek a gyanú szerint megsértették a számvitel rendjére vonatkozó előírásokat, és a szerződésekben az állam részéről eljáró személyek esetében felvetődött a hűtlen kezelés gyanúja az eltűnt öszszegből mintegy negyvenmillió dollárral kapcsolatban. Ismeretes: Medgyessy Péter kormányfő tavaly decemberi moszkvai tárgyalásán 62 millió dolláros (14 milliárd forint) államadósság elengedésére kényszerült, mert néhány MSZP közeli vállalkozás a mai napig nem rendezte tartozását a Magyar Államkincstár felé. Az orosz fél azonban kifizetettnek tekintette az összeget, és ennek elismeréséhez kötötte a további adósságrendezést. A lap úgy tudja: az eltűnt milliók több, az olajgate-botrányban is felbukkanó céget érintenek. A Lorry Kft., amely Máté Lászlónak, az MSZP volt pénztárnokának érdekeltségébe tartozott, 2,7 millió dollárral és kamataival tartozik. A Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral adós egy Aleko autók behozatalára köttetett üzletből, melyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá. Több mint 27 millió dollárral nem számolt el a Tér és Forma Rt., illetve a közben egy off-shore cég tulajdonába került Gaz Impex Kft., és 3,3 millió dollárral adós a Petroltank Rt. is, amely Hujber Ottónak, az MSZP vállalkozói tagozata egykori vezetőjének érdekeltségébe tartozott. Az ORFK július 23-án – a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése nyomán – a számvitel rendjének megsértése bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást. Swendt Pál
|
|
|
terra |
Válasz | 2003. december 17. 17:51 | Sorszám: 19 |
Ha sokat vakargatják ezt az ügyet, még sok minden kisülhet belőle.
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. december 17. 17:49 | Sorszám: 18 |
Szintén mai hír, hogy SZBEI mára gyanusítotti kihallgatásra berendelte Szász Andrást a Nádor-ügyben.
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. december 17. 17:43 | Sorszám: 17 |
Meghosszabbították a vizsgálatot az olajgate ügyben 2003. december 17. 6:27 Magyar Nemzet Továbbra sem állapítható meg személyre szóló gyanú a hazánkkal szemben fennálló orosz államadósság lebontása során MSZP közeli cégek közreműködésével eltüntetett dollármilliók ügyében indított nyomozásban. Az ügyészség november 23-án újabb két hónappal hosszabbította meg a vizsgálatot, amelyet várhatóan azután is folytatnak.
Szabó Mihály ezredes, az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságának helyettes vezetője a Magyar Nemzet kérdésére kifejtette: az ügy bonyolultsága, valamint a rendőrségre érkezett többdoboznyi dokumentum átvizsgálása indokolta a július 23-án indított nyomozás ismételt meghosszabbítását. Jelenleg is azt vizsgáljuk, hogy az adósságlebontásban szerepet vállaló cégek milyen módon sértették meg a számvitel rendjére vonatkozó előírásokat, mert csak ennek ismeretében állapítható meg személyre szóló gyanú – tette hozzá az ezredes. A Fővárosi Főügyészség kiemelt felügyeletével folytatott vizsgálat során nincs lehetőség az iratokban szereplő vállalkozások nevesítésére, jelenleg vagyon elleni bűncselekmény gyanújával nem nyomoznak, erre vonatkozó adat nem szerepelt a feljelentésben – hangsúlyozta Szabó. Ismeretes: Medgyessy Péter kormányfő tavaly decemberi, moszkvai tárgyalása során 62 millió dollár (14 milliárd forint) összegű államadósság elengedésére kényszerült, mert néhány MSZP közeli vállalkozás a mai napig nem rendezte tartozását a Magyar Államkincstárral. Az orosz fél azonban kifizetettnek tekintette az összeget, és ennek elismeréséhez kötötte a további adósságrendezést. Az eltűnt milliók több, az olajgate-botrányban is felbukkanó céget érintenek. A Lorry Kft., amely Máté Lászlónak, az MSZP volt pénztárnokának érdekeltségébe tartozott, 2,7 millió dollárral és kamataival adós. A Bertinus Kft. – kamatok nélkül – 4,8 millió dollárral tartozik egy Aleko autók behozatalára köttetett üzletben, amelyet Máté egykori üzlettársa, Szász András, a Nádor Rt. vezetője hozott tető alá. Több mint 27 millió dollárral nem számolt el a Tér és Forma Rt., illetve a közben egy off-shore cég tulajdonába került Gaz Impex Kft., 3,3 millió dollárral adós a Petroltank Rt. is, amely Hujber Ottónak, az MSZP vállalkozói tagozata egykori vezetőjének érdekeltségébe tartozott. Swendt Pál
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. december 05. 23:50 | Sorszám: 16 |
Az S-Komplex felbukkan a Söjtöri rablóhús c. MN cikkben is. Így kapcsolódik a Mágnás/Hargitai György topichoz: Idézet: Csatári ugyanakkor kisrészvényese az 1991. április 25-én alakult 17,2 millió forintos alaptőkéjű S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Rt.-nek, amely cégben az elmúlt 8 évben - úgy tűnik - a hazai nemzetbiztonságiak színe-java megfordult, például a 30 évig a titkosszolgálatnál dolgozó Nagy Lajos, az említett Nagy Károly, valamint Vajda József dandártábornok, aki 1994-től az NBH második embere volt. Az S-Komplex alapítója volt 1991-ben Apró Piroska, aki 1994-től egy ideig Horn Gyula kabinetfőnökeként működött, valamint a Holland Antillákon bejegyzett ICTS, amelyet a cégbírósági iratok szerint négy izraeli társaság jegyzett azért, hogy „tanácsadást és további szolgáltatást végezzen személyek és áruk biztonsága érdekében, bűncselekmények, terrortámadások leküzdésére”
Idézet: Csobolya és Seres 1991-ben együtt alapították a Fantom Személy- és Vagyonvédelmi Kft.-t, ahol mások mellett Barabás Gábor is alapító résztulajdonos volt. Barabás 1995-ben napra azonos ideig birtokolt tulajdonrészt a Poliscope Információ-ellenőrzési és Adatszolgáltató Kft.-ben azzal a Nagy Sándorral, aki az S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Rt. igazgatótanácsi tagja. Az S-Komplex Rt. pedig a jelek szerint nem hétköznapi vagyonvédelmi cég; elnök-vezérigazgatója, Nagy Lajos több évtizedes titkosszolgálati múlttal dicsekedhet
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. december 05. 23:38 | Sorszám: 15 |
Idézet: Csatári ugyanakkor kisrészvényese az 1991. április 25-én alakult 17,2 millió forintos alaptőkéjű S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Rt.-nek, amely cégben az elmúlt 8 évben - úgy tűnik - a hazai nemzetbiztonságiak színe-java megfordult, például a 30 évig a titkosszolgálatnál dolgozó Nagy Lajos, az említett Nagy Károly, valamint Vajda József dandártábornok, aki 1994-től az NBH második embere volt. Az S-Komplex alapítója volt 1991-ben Apró Piroska, aki 1994-től egy ideig Horn Gyula kabinetfőnökeként működött, valamint a Holland Antillákon bejegyzett ICTS, amelyet a cégbírósági iratok szerint négy izraeli társaság jegyzett azért, hogy „tanácsadást és további szolgáltatást végezzen személyek és áruk biztonsága érdekében, bűncselekmények, terrortámadások leküzdésére”
Folytatódó leszámolások • Ítéletek napja A páncélozott Bentley gépkocsi sem tudta megvédeni hétfő délután a géppisztolylövésektől Seres Zoltán vállalkozót, akinek a neve korábban több nagy jelentőségű bűnügy kapcsán is felmerült, például annál a kézigránátos robbantásnál is, amelynek a megrendelésével Tanyi Györgyöt vádolják. Őt jogerősen felmentették abban az ügyben, amelyben első fokon négy év börtönre ítélték Gál Antal volt rendőr főhadnagyot a Fővárosi Bíróságon azért, mert a robbantásokkal kapcsolatos nyomozások államtitoknak minősülő irataiból megrendelésre másolatokat készített. Seres Zoltánt április 12-én ugyanolyan hidegvérű precizitással lőtték agyon, mint februárban Döcher Györgyöt, korábban Prisztás Józsefet vagy Fenyő Jánost. Az egyetlen különbség, hogy immár nemcsak a főváros utcáin, hanem a csendes, békés Szentendrei-szigeten is megjelentek a géppisztolyos merénylők. Szemtanúktól származó információk szerint a Tahitótfaluról Kisoroszi felé vezető út legelején, egy meglehetősen szűk részen két bukósisakos férfi állt lesben, s a bekanyarodó - és emiatt feltehetőleg alaposan lelassító - zöld Bentley gépkocsit gyilkos géppisztolytűz fogadta. Noha a járműnek biztonsági üvege volt, a katonai fegyverből származó acélmagvas lövedékeknek nem tudott ellenállni, Seres azonnal, a társaságában lévő olasz üzletember pedig a kórházban meghalt. A súlyos kocsi egy derékvastagságú vasbeton kapuoszlopot is kidöntött, és csak méterekkel arrébb, házfalnak ütközve állt meg. A támadók motorkerékpárral menekültek el, egy géppisztolyt és egy bukósisakot a helyszínen hagytak. Seres valószínűleg egy, a kisoroszi golfpálya közelében lévő lovardához tartott, ahol a tulajdonosnő szerint mintegy másfél hónapja bértartásban hátaslova volt. Lovagolni főként hétvégén járt, nem rendszeres időpontokban, így „napirendje” alapján nem lehetett előre számítani felbukkanására a csapda helyszínén. A 45 éves Seres Zoltán az éjszakai élet tekintélyes és jól informált szereplőjének számított, akit a jelek szerint az elmúlt években háromszor is megpróbáltak eltenni láb alól. Először az M0-ás autópályán tisztázatlan körülmények között gyulladt ki a BMW-je, majd a mostani Bentley gépkocsijára erősítettek pokolgépet, ám az menet közben leesett, ezt követően pedig állítólag egy neki szánt Molotov-koktél tévesztett célt. A pesti Aranykéz utcában tavaly július 2-án felrobbantott Boross József Károly - maga inkább a Boros Tamás nevet használta - egy mindmáig nyomozati szakban lévő olajhamisítási ügy kapcsán azt vallotta: azért kellett tízfős őrséget biztosítania az Energol Rt. szőregi telephelyére, mivel tartottak „Seres Zolitól”. Pontosabban attól, hogy a tulajdonosokon próbálná behajtani azt az állítólag több tízmillió forintos összeget, amit elmondása szerint az alvilág egykori bankárának tartott Lakatos András, becenevén Kis Bandika lopott el tőle. A Döcher Györggyel és társaival szemben hozott váci büntetőítéletben (HVG, 1999. február 13.) is felmerült Seres neve, a bíró szerint jó ismerőse volt a negyedrendű vádlott Csobolya Attilának, akinek enyhített végrehajtási szabályok alá helyezése - és az, hogy felügyelet nélkül lakóhelye közvetlen közelébe kiengedték munkavégzésre - a tököli börtönparancsnok állásába került (mindez jócskán hozzájárult a büntetés-végrehajtás nagy szakmai tekintélynek örvendő országos parancsnokának, Tari Ferencnek a menesztéséhez is). Tanyi György állítólagos kézigránátos ügyével kapcsolatban (HVG, 1999. április 10.) tanúként hallgatta ki Serest a rendőrség, amikor is elmondta, hogy az Erzsébet téren felrobbantott Mercedes tulajdonosát tíz-tizenöt éve ismeri, nem tud róla, hogy bárkivel olyan problémája lenne, ami a „figyelmeztetést” indokolta volna. Seres akkor azt is elmondta, hogy egy korábbi, Kiss József utcai robbantás esetleg az Energol-ügy vádlottjai közt szereplő „Portik Tomi” ellen irányult (HVG, 1998. július 1.). Csobolya Attila és Seres Zoltán kapcsolata a jelek szerint több volt egyszerű jó viszonynál, és közös üzleti érdekeltségük személyek áttételén keresztül meglehetősen messzire vezet. Csobolya és Seres 1991-ben együtt alapították a Fantom Személy- és Vagyonvédelmi Kft.-t, ahol mások mellett Barabás Gábor is alapító résztulajdonos volt. Barabás 1995-ben napra azonos ideig birtokolt tulajdonrészt a Poliscope Információ-ellenőrzési és Adatszolgáltató Kft.-ben azzal a Nagy Sándorral, aki az S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Rt. igazgatótanácsi tagja. Az S-Komplex Rt. pedig a jelek szerint nem hétköznapi vagyonvédelmi cég; elnök-vezérigazgatója, Nagy Lajos több évtizedes titkosszolgálati múlttal dicsekedhet (HVG, 1998. szeptember 5.). A robbantásos ügyek felderítése már 1996-ra a különböző rendőri szervek egyik legfontosabb presztízskérdésévé vált, tavaly pedig egyértelműen a szervezett bűnözésnek a közbiztonságot leginkább csorbító akciói voltak a nyílt utcán is végrehajtott merényletek. Az egymással is sokszor rivalizáló egységek, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI), valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azonban mindmáig adós maradt a nagy leleplezésekkel, a komoly bérgyilkosságoknak egyelőre csak az áldozatai szaporodnak, elítéltjeik annál kevésbé. A kudarc oka lehet a belső korrupció, árulás is, mint arra múlt heti ítéletében közvetve a Fővárosi Bíróság is rámutatott. „Gál Antal szégyent hozott az egész apparátusra, tette megrendítheti a rendőrségbe vetett bizalmat (...) erkölcsileg is különösen súlyosan elítélendő” - mondta Varga Zoltán, az első fokon ítélkező tanács elnöke múlt pénteken egy államtitoksértést elkövetett volt rendőrtiszt és társai ügyében kiszabott verdiktje indoklásában. Gál Antal a BRFK szervezett bűnözés elleni osztályának számítógépéből szigorúan titkos minősítésű iratokat másolt ki s adott el 50 ezer forintért a másodrendű vádlott Horváth Szabolcsnak. Az államtitoksértés mellett mindketten hivatali vesztegetést is elkövettek, amiért Gált most első fokon négy év börtönre és nyolc év közügyektől való eltiltásra ítélték, míg Horváth Szabolcsra három év szabadságvesztést és ötéves közügyektől eltiltást rótt ki a bíróság. További két vádlott - aki látta, illetve birtokolta az iratokat, de más visszaélést nem követett el - megúszta két-két év felfüggesztett börtönnel. A bírói indoklás szerint Gál 1993-ban lépett rendőri szolgálatba, hamarosan kiemelt nyomozó, majd a szervezett bűnözés elleni osztály (szbo) számítógépes rendszergazdája lett. Felesége révén ismerkedett meg Horváth Szabolcs ingatlanügynökkel, aki 1996 novemberében megkérte, szerezzen információkat a robbantásos ügyek nyomozásáról, mivel úgy tudja, egy üzleti partnere iránt is „érdeklődik” a hatóság. Második találkozásukkor a „megrendelő” valószínűleg már nevet is mondott: azt, hogy Tanyi György lenne az érintett barát. A rendőrtiszt, mint a bíróságon elhangzott, elsőre nem járt teljes sikerrel, a nyomtatóból ugyanis kifogyott a festék, ezért két alkalommal készített másolatot három, összesen mintegy 25 oldalnyi iratcsomagról. Ezeket átadta Horváth Szabolcsnak, aki 50 ezer forintot fizetett neki. A másodrendű vádlott az iratokat Farkasné dr. Harka Erzsébetnek és Havas Endrének is megmutatta - ők kapták a felfüggesztett büntetést -, akik a bírói indoklás szerint „belecsöppentek” a bűncselekménybe, és egyszerűen csak rossz döntést hoztak: a BRFK ingatlanával egy utcában lévő irodájukban tárolták az iratokat, és azt fontolgatták, hogy egy kormánytanácsos ismerősüknek adják át azokat. Mielőtt ez megtörténhetett volna, már nyakukon volt a rendőrség, és végül náluk találták meg a dokumentumokat. Az egyik akta a „Hajnal” fedőnevű operatív akció terve, amelyből név, beosztás, rendfokozat szerint azonosíthatóak a titkosszolgálati eszközöket is alkalmazó megfigyelés résztvevői, a beépülés és az információszerzés módja; a másik, az szbo felderítő alosztálya által készített jelentés a nemzetbiztonsági szakszolgálat munkatársainak, míg a harmadik a robbantásos ügyek felderítésében a hatósággal együttműködő informátoroknak az azonosítását tette volna lehetővé. A legveszélyesebb területen dolgozó rendőrök és informátorok elárulása Garamvölgyi László szóvivő szerint országosan is teljesen példátlan esemény volt, ami azonban - talán a viszonylag gyors felderítés miatt - nem járt végzetes károkkal, például a „leleplezettek” közül bárkinek a megölésével. Némileg kapóra jöhetett viszont a robbantók elfogásában sorozatosan kudarcot valló rendőröknek, különösen miután Horváth beszélni kezdett az állítólagos megbízóról, az akkor ismeretlen helyen lévő Tanyiról (HVG, 1999. április 10.). Ám amikor „megkerült” Tanyi - őt 1998 januárjában adták át az osztrák hatóságok -, visszavonta a rá vonatkozó információkat, és a szembesítést sem vállalta. „Az ügyészség kiemelte Tanyi szerepét, csak ő lehet az ügy mozgatója, az információ megszerzésében érdekelt személy. Teljesen logikus következtetés, csak éppen semmilyen tény nem támasztja alá” - áll az ítéletben. Tanyi György ebben az ügyben is következetesen ártatlannak vallotta magát, akárcsak abban a két másik vádpontban, amelyek miatt április 16-án áll bíróság elé (lásd keretes írásunkat). Azt természetesen nem tagadta, hogy ismeri Horváthot (Gállal a bíróság szerint nem is ismerték egymást), és - mint mondta - még az is lehet, hogy az ingatlanügynök különféle iratok megvásárlására próbálta rávenni, de nem kérte ilyenek megszerzésére, és nem is látta a lemásolt jelentéseket. A bírói érvelés a jelek szerint az ügyészt is teljes mértékben meggyőzte Tanyi ártatlanságáról: miközben mind a négy elítélt esetében fellebbezést jelentett be büntetésük súlyosbításáért - a védők pedig a felmentésért -, Tanyi ártatlanná nyilvánítását elfogadta, így az jogerőre emelkedett. FAHIDI GERGELY
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. november 30. 02:43 | Sorszám: 14 |
Spanyol vigasz Régi trükköt alkalmazott a választások táján a Postabank s az 1998. március 3-án Spanyolországban alakult Telnan Invest S. A. Nem kis képzelőerőre valló módon felértékeltették befektetéseiket, ingatlanaikat, majd a két lufit elcserélték egymással. A Postabank és a Telnan Invest S. A. június 9-én előszerződést kötött ugyanis, hogy a Telnan Invest három nap alatt felvásárol hét spanyol társaságot (a Hoteles Ibicencos S. A.-t, a Soldor Ibiza S. A.-t, a Vista Torida S. A.-t, a Binat Tradin S. L.-t, a Proyectos Playa Palmera S. A.-t, a Frectosit S. L.-t s a Parqué de la Hidalga S. L.-t, amelyek összes tőkéje 25 millió peseta, azaz 30 millió forint körül alakult), valamint a 76 millió korona névértékű cseh sörgyárat, a Pivovar Eggenberg A. S.-t, majd azokat június 15-éig öt, addig 1-2 millió forintos törzstőkéjű, postabanki alapítású társaságba apportálja. Az értékelést követően a Postabank a tulajdonában lévő Modus cégeket, a Telnan pedig az ominózus öt társaságot elcseréli egymással. Az értékelők nem voltak szívbajosak, legfeljebb az értékelést olvasók lesznek azok, azt látva például, hogy a Hiteles Ibicencos S. A. 2,4 millió pesetás névértékű társaságot 2284 millióra értékelték, abból kiindulva, hogy jelenleg csak a homokos tengerpart látszik ugyan, ám tíz év múlva napernyők ezrei alatt, a felépült ötcsillagos szálloda tövében a tulajdonosok nyugodtan vagdoshatják majd osztalékszelvényeiket. A spanyolok az ingatlanokat már felértékelten apportálták június 15-e helyett 19-én a társaságokba, azaz az öt postabanki cég tőkéje e napon 44,5 milliárd forinttal megnőtt. Az ügyletre feltehetően azért került késve sor, mert a Postabank által ez idő tájt a Parqué de la Hidalga S. L.-nek folyósított 9 milliárd forintnyi hitelből vásárolta fel az ingatlanokat a Telnan Invest S. A. (mindenesetre a társaságok névértékéből kiindulva bőven maradt a hitelből „építkezésre” . A postabanki tulajdonban lévő Modusok értéke ugyanakkor júniusban nem változott. Ám a cseréhez kért auditori véleményben a könyvvizsgáló a Modusokat 194 százalékra értékelte, s így a Postabank a társaságok cseréjekor 94 százalékos, 21 milliárd forintnyi „lufi”-nyereséget könyvelhetett el. Nagy valószínűséggel azonban a spanyol cég is kötődik valamilyen módon a Postabankhoz, máskülönben nehezen etették volna meg egymással a lufikat. Ennek ellentmondani látszik ugyan, hogy ez év február 18-án Czeglédi László ügyvéd, a Telnan Invest S. L. hazai képviselője levélben fordul a Fővárosi Cégbírósághoz, hogy a Reorg-Apport Rt. tulajdonszerzését abban az öt társaságban, amelyben a Telnan Invest június 19-én tulajdont szerzett, ne jegyezzék be, mondván, a csereszerződést ügyfele érvénytelennek tartja, s ezért ő a Postabankhoz fordult.
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. november 30. 01:45 | Sorszám: 13 |
Nagyon úgy tűnik, hogy a sztoriban a külföldiek csak strómanok. Valójában a Princz-Szász(-Máté) vagyonszerzési akció lehettek.
|
|
|
suppi |
Válasz | 2003. november 30. 01:43 | Sorszám: 12 |
Dollármilliók legelőért Jogerős ítélet Londonban egy Postabankhoz kapcsolódó perben 2002. január 16. (1. oldal)Torkos Matild Miközben a magyar rendőrség csúcsszerve, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság három éve nagy erőkkel nyomoz Postabank-ügyben a magyar ismeretlen tettesek ellen, egy angol bíróság egy hónapja jogerősen elmarasztalta annak a brit cégnek az ügyvezetőjét, amely a Postabank egyik spanyol ingatlanügyében járt el. A cég ötmillió dollár hitelből 300 ezer dollár értékű ingatlant vásárolt, golfpálya céljára. A nagy befektetésről kiderült: az ingatlan golfpályának alkalmatlan, új tulajdonosa kecskelegelőnek használja. Tavaly december 13-án megszületett az első jogerős bírói ítélet, amelynek indokolásában az angol bíróság lényegében kimondta: csalás történt abban a postabankos spanyol ingatlanüzletben, amelynek eredményeként az angliai BST Properties Ltd. a Postabank ötmillió dolláros hiteléből egy német állampolgártól megvásárolt egy spanyol céget, amelynek összes vagyona a fent említett kecskelegelőket tartalmazó spanyol ingatlanportfólióból állt – tudtuk meg egy magát megnevezni nem kívánó, a Reorg-Apport Rt.-hez közel álló informátorunktól. Az ingatlanüzletet még 1998. június 9-én ütötték nyélbe. A céget vélhetően kifejezetten erre a célra alapította Patrick Malcolm Reynolds 1998 márciusában. A vállalkozásnak számottevő vagyona nem volt, tényleges tevékenységet nem végzett, Reynolds mindössze két egyfontos részvény birtokában jegyezte a társaságot. A BST meglepő módon mégis igen könnyedén jutott hitelhez a Princz Gábor vezette Postabanknál. Mindössze egy féloldalas hitelkérelmet kellett megírnia a cégvezetőnek, és soron kívül ötmillió dollárt hitelezett számára ingatlanportfólió-fejlesztés céljára a Princz-féle bank. Különös, hogy a szerződő felek, vagyis az angol cég és a magyar bank német nyelven kötöttek hitelszerződést, amelyet nem foglaltak közjegyzői okiratba és a magyar bank még csak a jelzálogjog bejegyzését sem kérte fedezetként. Az ötmillió dolláros hitel futamideje egy év volt. Az ingatlan egyébként száz kilométerre fekszik a tengerparttól, egy Ronda nevű, ám festői szépségű spanyol város közelében, egy kopár hegy tetején. A hegyre csak gyalog lehet feljutni, az ingatlanon bajosan lehetett volna golfpályát építeni. A Reorg 1999 elején kezdte meg a Postabank kétes követeléseit és befektetéseit tartalmazó, negyvenmilliárdos csomag rejtelmeinek feltárását. Mint kiderült, a volt tulajdonos, a német Alfred Reckert 50 millió pesetáért (300 ezer dollárért) jutott hozzá a fenti ingatlanhoz, és igen rossz üzletnek tartotta utóbb a vételt. A Postabank ötmillió dolláros hiteléből Reynolds 4,9 millió dollárt fizetett az ingatlanokat tulajdonló két gibraltári cégért, és százezer dollárt az angol a saját költségeire fordított. Alfred Reckert állítólag úgy mesélte el az ügyletet, hogy valamikor rossz vásárt csinált, ám megjelent „egy őrült magyar bank”, és ő boldogan kötött velük üzletet. Úgy tűnik, ő is tisztában volt a Postabank szerepével. A Reorg-Apport egy angol ügyvédi irodát bízott meg azzal még 1999-ben, hogy kezdeményezzen felszámolási eljárást a BST Ltd. ellen. Úgy ítélték meg, hogy a spanyol ingatlanügyben Reynoldson lehet a leggyorsabban behajtani az okozott kárt. Reynolds azzal védekezett, hogy ő nem is tartozik a Postabanknak, mert nem hitelszerződést kötött. Később azt állította, hogy Princz Gábor elengedte a tartozását. Erről bizonyíték gyanánt egy faxot mutatott be, amelyen Princz vélhetőleg filctollal írt alá egy tartozáselengedésről szóló megállapodást. Csakhogy az aláírásról szakértők megállapították, hogy nem Princz Gáboré. Reynolds azt is előadta, hogy ő csupán a bank nevében járt el, és később az ingatlan átkerült a bank érdekkörébe. Továbbá utalt arra, hogy az ingatlant a megvásárlását követően nem sokkal, még 1998 júniusában bevonták a Postabank által a spanyol Telnan Invest SA-val kötött csereszerződésébe. Az első fokon eljáró angol bíróság – tekintettel arra, hogy Reynolds tanúvallomásaiban ellentmondásba keveredett az általa korábban elmondottakkal – arra a megállapításra jutott, hogy „vélhetően nem mond igazat”, és a felperes Reorg-Apport javára döntött. A fellebbviteli bíróság ugyanilyen indoklással helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését, az ítéletben csalásnak minősítette az angol üzletember ténykedését a Postabankkal kötött üzletben, és még azt is hozzáfűzte: az angol bíróság nem nyújt segítséget Reynoldsnak ahhoz, hogy a csalásból kimásszon. Reynoldsot ötezer font perköltség megfizetésére is kötelezték. A felszámoló jelenleg igyekszik kideríteni a BST Ltd.-nél, hogy a cég számláján milyen pénzmozgások történtek az ingatlanüggyel összefüggésben. Reynolds egyébként igen figyelemreméltó e-mailt küldött a Reorg-Apport ügyvédjének 2001. július 6-án. Eszerint őt elszomorította, hogy a per során a Reorg-Apport angol ügyvédje „úgy tesz, mintha az ellene – a BST ellen – lefolytatott akció nem lenne összefüggésben a magyarországi botránnyal”. „Biztosan tetszéssel hallja, hogy a jövő hét pénteken a 13 éves lányom utoljára megy az iskolájába. Biztosan tetszéssel hallja, hogy eladó a házam, és bérlakásba költözöm, nem tudván vállalni a költségeket” – panaszolja levelében a Princz Gábor vezette bank angol „ügyfele”. Reynolds ártatlannak vallja magát ebben az ügyben, és a Reorg-Apport angol ügyvédjének eljárását „erkölcstelennek, igazságtalannak és aljasnak” minősíti. „Ezalatt azok az emberek, akik hozzávetőlegesen 180 millió dolláros »fekete lyukat« csináltak a Postabankban az 1998-ig terjedő időszakban, gondtalanul járnak-kelnek a világban. Sajnálom azt a napot, amikor Princz Gábornak és társainak bemutattak, és kihasználták ártatlanságomat és naivságomat” – írja Princz Gábor volt ügyfele. Reynolds megígérte: folytatni fogja harcát az igazságért. „Van egy csomó bizonyíték és tanú, akiket bíróságra idéznek Budapesten. Magyarországon nagyon jól értik a kétes hátterét ennek az ügynek” – véli. „A legrosszabb az egészben a csalás dokumentált bizonyítéka a Modus cégek körül és a Postabank tisztségviselőinek az a törekvése, hogy ezt feltárják, ami végül is az oka volt ennek az egész tranzakciónak (amit most már tudunk)” – állítja. Reynolds az e-mail tanúsága szerint budapesti tárgyalást akar. Ettől azt reméli, hogy „a BST ügye tisztázódik, és végre az igazi, a magyar – és nem spanyol vagy angol – szereplők is lelepleződnek a darabban”. A Reorg-Apport időközben értékesítette a Ronda város környéki, golfpályának szánt, több mint egymilliárd forintért megszerzett kecskelegelőt, összesen 120 millió pesetát (180 millió forintot) fizetett érte egy környékbeli vállalkozó. A spanyol ingatlanüzlet miatt jelenleg több mint húsz polgári per, illetve büntetőeljárás folyik Magyarországon, illetve Spanyolországban, és várhatóan Angliában szintén megvizsgálják a büntetőjog szempontjából is az ügyet. Spanyolországban például a Telnan Invest vezetője, Ignatio Pales ellen peres eljárásokat folytat a Reorg-Apport által megbízott ügyvédi iroda. A Telnan Invest az a cég, amelynek tulajdonában van a Parque de la Hidalga nevű társaság. A vállalkozás 41 millió dolláros hitelt kapott a Postabanktól arra, hogy a már említett BST által 4,9 milliárd forintért megvásárolt kecskelegelőre golfpályát építsen. A csaknem kilencmilliárd forintnyi dollárt a Princz-féle Postabank-vezetés a menesztése előtti napon utalta át a Telnan Invest cég számlájára. A Telnan Invest a tulajdonában lévő ingatlanportfóliót – köztük egy szerkezetkész szállodát és egy cseh sörgyárat – 1998 májusa végén – felértékelték 44 milliárd forintra, és bevitték öt magyar cégbe: a Tér 1, a Tér 2, a Kenox, a Van és az Üdülő Kft.-be. Ezzel párhuzamosan a Postabank különféle követelésekből és befektetésekből összeállított egy ugyancsak 44 milliárd forintra taksált követeléscsomagot adósaival szemben, és azt elcserélte a Telnan Investtel a spanyol ingatlanokért. A csere szépséghibája, hogy az ingatlanok csupán a vételárnak a töredékét, egy könyvvizsgáló cég szerint nyolc-kilenc milliárd forintot érnek. * Patrick Malcolm Reynolds neve a magyar sajtóban a Trigon bank körüli botrányok kapcsán már többször felmerült. Az üzletember a Postabank bécsi leánybankjának felügyelőbizottságában foglalt helyet. A BST Ltd. a Trigon banktól 35 millió schillinges hitelt vett fel, miközben a cég ügyvezetője tagja volt a bank felügyelőbizottságának. A testületet egyébként egy brit lord, Malcolm McEacharn Mitchell-Thomson vezette, míg helyettese Szász András, a titkosszolgálati beruházásról elhíresült Nádor Rt. tulajdonosa volt. Egyes lapértesülések szerint Reynolds off-shore cégek igazgatójaként tűnt fel, de vezető tisztviselő két olyan brit cégben is – a Tri-Euróban és az Atlantic-Euróban –, amely állítólag Szász András MSZP közeli vállalkozó érdekeltsége. SzeMElvények Reynolds bírósági vallomásából. „Mr. Wheldon (a Reorg-Apport Rt. londoni jogi képviselője – a szerk.) vallomásához van csatolva egy levélnek a másolata, amit én írtam alá a cég (BST Properties Limited) nevében. Ezt a levelet a Postabank kérésére, nevezetesen Horváth Géza igazgató úr utasításai szerint írtam. Erre a levélre azért volt szükség, hogy a Postabank megfelelő belső bizonyítékkal rendelkezzen a kölcsönszerződéssel kapcsolatban. E nélkül a levél nélkül a Postabank soha nem lett volna képes az ötmillió dollár kölcsön folyósítására, valamint a céget sem tudta volna megbízni, hogy beszerzéseket végezzen a Postabank nevében. Az teljesen bizonyos, hogy ez a levél és még más dokumentumok a Postabank kérésére vagy a Postabank által születtek, pusztán csak azért, hogy megfelelő belső dokumentumokkal rendelkezzen. (… Az ötmillió dolláros összeg, amit a cég a Postabanktól kapott és a Postabank felhatalmazásával használt, arra szolgált, hogy megvásárolja az Abbett Investments Limitedet és a Benavelle Limitedet. (… A gibraltári cégek összes vagyonát a Postabank felügyelete alatt a cég odaadta a Telnan SL-nek, majd egy 1998. június 20-án kelt csereszerződés keretében a Telnan ezeket a vagyontárgyakat a Postabanknak adta el.”
|
|
|
|