Olvasmányos, fordulatos, jól tagolt, az elmúlt fél évszázad sajátosan feldolgozott része: család, egyház, kisebbségi lét, háború, ´56, falu, város, Budapest.

Magánélet, hitélet és politikai események sajátos ötvözete. Mi kell még?

A reformáció 490. évfordulóján szerdán helyezte el Erzsébetváros Önkormányzata a kerület protestáns gyülekezeteinek részvételével a „Reformáció parkja” alapkövét a budapesti Bajza utca és Városligeti fasor sarkán, majd közös protestáns istentiszteletet tartottak a fasori templomban.

A protestáns világ ünnepnapján, október 31-én tették le a budapesti „Reformáció parkja” alapkövét. A parkban jövő év elején egy szobrot és egy emlékművet is felállítanak, mondta el Erzsébetváros Önkormányzatának kommunikációs titkára, Hajmási Zsuzsa. A fasori evangélikus templomban, Gáncs Péter, evangélikus püspök, Mészáros Kálmán a magyarországi Baptista Egyház elnöke, és Nagy Tibor nyugalmazott református püspök-helyettes tartott közös istentiszteletet este hat órától.

Október 31-én ünneplik a protestáns egyházak a reformációt. 1517-ben ezen a napon küldte el Luther Márton a Wittenbergbe 95 pontba foglalt téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Luther nézetei vezettek el az evangélikus vallás létrejöttéhez. A Kálvin János genfi reformátor vezette másik irányzat pedig a református vallás alapját tette le.

FH/HírTV

A lelkész az igaz hitre nem mert hivatkozni, helyette a fenti szófordulattal a saját hitetlenségét ködösítette. Sematizálva, általánosítva kivetítette másokra is - a semmitmondó szöveget.

A templomban ülôk, az igehirdetést hallgatók (feltételezett) hitével hogy vállalhat hitközösséget egy elhivatott igehirdetô? Sehogy, mert nem ismeri minden ott ülônek a hitbeli meggyôzôdését.

Tegnap a Tiszteletes úr az Isten előtti leborulás szükségességéről beszélt.

Erőnk magában mit sem ér, / Mi csakhamar elesnénk;
De küzd értünk a hős vezér, / Kit Isten rendelt mellénk.
Kérdezed: ki az? / Jézus Krisztus az,
Isten szent Fia, / Az ég és föld Ura,
Ő a mi diadalmunk.

E világ minden ördöge / Ha elnyelni akarna,
Minket meg nem rémítene, / Mirajtunk nincs hatalma.
E világ ura / Gyúljon bosszúra:
Nincs ereje már, / Reá ítélet vár,
Az ige porba dönti.

igaz hit nincs csak erős vak vagy gyenge óvatos szkeptikus

"Egy Isten van, és ez az Isten jó !"

Megkockáztatom, hogy erre az egy kijelentésre érdemes erősen, vakon ráalapozni az életünket ... És akkor az "ökumené mögött rejlő azon törekvés, hogy feltaláljuk az egyetlen igaz hitet" nem "hiábavaló emberi törekvés" ...

De nem is kell nekünk a mindentudás, hisz elég mindig annyi is amennyit megértünk belőle, vagyis a veleje.

"Egy az Isten !"

Ez a hit lehet a világ-ökumené alapja. Ebbe az is belefér szerintem, hogy mi az 1-ségbe szent 3-ságot sejtsünk bele, egy hindu pedig szent sok-ságot ...

Én is épp azt akartam javasolni Ödönnek, hogy a közeledésben a tudás helyett a nem-tudás legyen a kiindulási alap.

Idézet:

---

„Egyszer öregek jöttek Antal abbához, amikor József abba is vele volt. Az öreg próbára akarta tenni őket. Idézett egy szentírási verset, s kérdezni kezdte őket, kezdve a legfiatalabbon, hogy mit jelent. És mindegyikük megmagyarázta, tőle telhetően. Az öreg azonban mindegyiknek ezt mondta: „Még nem találtad el.” Végül József abbához fordult: „Véleményed szerint mit jelent ez a mondat.” József atya így válaszolt: „Nem tudom.” Erre így szólt Antal abba: „József abba találta el a megoldást.”

---

Az igazság csak utólag derül ki ("gyümölcseikről ismeritek fel ...").

A hit megelőlegzés.

a hit a "személyiség gyökerében van" ... természeténél fogva kizárólagos(ságra törekszik)

Mivel teljes súlyunkkal rajta támaszkodunk, ezért nagyon rossz néven vesszük, ha meg akarnak benne ingatni. Aki "rész szerint való igazság"-ot abszolútnak hisz, az homokba mélyeszti a gyökerét.