Téma: KÜLÜGYI BOTRÁNY!!!
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. június 23. 12:52 | Sorszám: 41 |
Mi nem fogunk csalni, mint ezek: http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=80427 Valamit mondott a rádió, hogy a mi képviselőink díjazása kétszerese lesz a spanyolokénak, és harmada az olaszokénak. Nyilván így kell a GDP alapján lennie. Ezen reménybeli deli jövedelmek ellenére eddig csak azt értük el, hogy a kiadvány rossz képet fest hazánkról. Ki tette, még nem hozták nyilvánosságra. Lenne egy javaslatom a deli 24 képviselőnek: Megtakarított EUROjukból vásárolják fel, és semmisítsék meg. Akkor nem kell felelőst sem keresni. Tiborc
|
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. június 14. 11:03 | Sorszám: 39 |
Immáron van 24 derék, hivatalos képviselőnk. A könyv forgalmazása zavartalanul folyik. Ennyi. Tiborc
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. június 09. 10:50 | Sorszám: 38 |
Ilyen nincs! Téboly, terápia, stigma? (Copyright Bakonyi Péter.) Ilyenek vagyunk! Tiborc
|
|
|
cuvee |
Válasz | 2004. június 09. 10:38 | Sorszám: 37 |
"az Ön levele nyomán az Európai Unió Információs Központja kivonta a forgalomból azt a kiadványt," Vagy mégsem? "Csonkítva terjesztik az EU-s kiadványt Továbbra is beszerezhető az összes európai úniós országot, annak történelmét, kultúráját röviden ismertető, egyes Fidesz vezetők által élesen bírált EU-kiadvány. Az EP brüsszeli információs irodájának dolgozói ugyanakkor hajlamosak lapokat kitépni a tájékoztatóból, ha az érdeklődő Magyarország kronológiájára kiváncsi. Korábban az EP a kifogások miatt felfüggesztette a kiadvány terjesztését. (MTI)"
|
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. június 09. 10:30 | Sorszám: 36 |
Külügyi botrány. Ajánlanám az EU választásokkal küszködő nettársaknak az egész cikket, de rezignáltan jelentem: A Gondolára már csak én figyelek! Szerencsére ez nem igaz, javítom. Csak szeretném a fórumozók figyelmét felhívni egy cikkre:Csorba József 2004. június 8. 00:00 A Medgyessy-rezsim médiadiktatúrája Önzően csak az engem érdeklő részt kopiztam. „Tollal és a szó fegyverével küzd a kormány! Rengeteg figyelemelterelő, píáresemény miatt alig kapnak teret a valós események. Medgyessy elszólása a negyedik hatalmi ágról, vagy a kormányülés nyilvánosságcirkusza új időket jelez. A média másodszor tér vissza a hatalomba. Először 1993-94-ben játszott kormány közeli szerepet, majd 2003-2004-ben még durvábban, megerőszakolva a magyar médiarendszert is (mert az európai normákat 15 év alatt sem sikerült meghonosítani). A rövid távú, mindennapi, belső orientáció mellett ma dolgozik már a nemzetközi médiaorientáció is, amelynek jele, hogy valakik (!), a külügy fedőnév alatt dezinformációs füzeteket jelentetnek meg Magyarországról. Egy ilyen (sajtó)termék szerint Magyarország 1914 novemberében lett köztársaság és független államként, Németország oldalán vívott kitartó harca miatt veszítette el Trianonban területeit. A történelmi áttekintésben nem szerepel az Árpád-ház, a honfoglalás vagy az 1848-as forradalom, kiemelt helyet kapott viszont az az állítás, mely szerint hűséges szövetségesei voltunk a náci Németországnak. Az Európának szánt kiadvány szerint a magyar történelem valamikor 1000 környékén kezdődik, kimarad viszont népünk honfoglalása, keleti eredete és az Árpád-házi királyok említése. Összehasonlításul Románia bemutatkozása a szászok által épített Segesvár képével kezdődik és valamikor az időszámítás kezdete előtti időkre teszi a román nép letelepedését. A magyarokról szóló rész nem tesz említést az aranybulláról a déli harangszóról, vagy a török ellenes küzdelmekről sem és hallgat arról a '48-as forradalomról is, amely még a Csehországról szóló fejezetben is szerepel. Olvashatunk viszont az összefoglalóban arról, hogy az 1914-ben függetlenné vált Magyarország azért vesztette el területei nagy részét, mert a végsőkig kitartott a németek mellett, akikkel 1938-ban újra összeállt és antiszemita politikát folytatott. A magyar vonatkozású részeket állítólag a magyar diplomácia készítette. A kötet szerkesztői így nem vállalnak felelősséget az anyagért. A nyugati országokban egyébként is hiányosak a magyarság történetére vonatkozó ismeretek. Az olvasók a négy nyelven kiadott könyvből azt viszont megtudhatják, hogy a kedvenc ételünk a gulyás és a pörkölt, illetve, hogy Jancsó Miklós híres magyar filmrendező. Világszínvonalú és egyedülálló népművészetünkről, vagy irodalmunkról a kiadványban nem esik szó. A Külügyminisztériumnak semmi köze sincs ahhoz, az Unió polgárai számára készült kiadványhoz, mely a magyarság történelmére vonatkozó hiányos adatokat tartalmaz - jelentette ki a külügyminisztérium szóvivője. Igaz, azt sem mondta, hogy a külügy azonnal utána jár ennek a példátlan kampánynak. „ Semmi baj elvtársak, sikerült Európának bemutatkoznunk. Lehet, pár év múlva mi leszünk Európa vezető fasiszta állama? Kellemes belpolitikai Botrányt! Stílszerűen: BELPOLITIKAI BOTRÁNY!!!!!!!!!!! Kissé sajnálom azt az országot, amely évtizedekig hazám volt, mintha fényévekkel távolodna tőlem, bár ezt már az Index.hu politikai vitafórumán is elmondtam. Mintha a kék horizonton túl lennék – egyedül. Tiborc
|
|
|
|
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. május 11. 09:16 | Sorszám: 31 |
Szerencsére iraki szerepvállalásunk, nem vállalásunk elhomályosít minden baklövést! Tiborc
|
|
|
onogur |
Válasz | 2004. május 07. 11:46 | Sorszám: 29 |
Biztos voltam abban, hogy nem volt szándékos.
|
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. május 07. 11:43 | Sorszám: 28 |
Bocsánat, ez igaz, és valóban nem volt tisztességes tőlem. Ami emlékeimben megmaradt: évekkel ezezlőtt láttam listát vmelyik pártnál, kik azok, akiknek munkáit ismertetni kellene külföldön. Nem lett az ötletből semmi sem. Valban László Gyuláért bocsánatot kérek. Tiborc
|
|
|
onogur |
Válasz | 2004. május 07. 11:26 | Sorszám: 27 |
Szóval egy hat évvel ezelőtt elhunyt professzor nevével nem kellene viccelődni. Én sem írom le Kristó Gyula nevét a listába...
|
|
|
onogur |
Válasz | 2004. május 07. 11:17 | Sorszám: 26 |
László Gyula már régen elhunyt.
|
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. május 07. 11:15 | Sorszám: 25 |
A magyar diplomácia "bemutatja" Magyarországot - szép. Melyik történészünk írhatta a szöveget? Lehet tippelgetni: Bakay Kornél, Gerő András Glatz Ferenc László Gyula Romsics Ignác Zinner Tibor Lehet tovább is tippelni.Azért irigylem a belga iskolásgyerekeket, mert ilyenből tanulhatnak: "Az olvasók a négy nyelven kiadott könyvből azt viszont megtudhatják, hogy a kedvenc ételünk a gulyás és a pörkölt, illetve, hogy Jancsó Miklós híres magyar filmrendező. Világszínvonalú és egyedülálló népművészetünkről, vagy irodalmunkról a kiadványban nem esik szó." Tiborc
|
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. május 07. 08:56 | Sorszám: 24 |
Kérése parancs, Brüsszel az Ön szolgálatában áll! „ Leállították a hibás brüsszeli kiadvány terjesztését 2004. máj. 07., 07:18 „ http://www.hirtv.net/modules.php?op=modload&name=News&file=article&sid=21247&mode=thread&order=0&thold=0 „Az EU Információs Hivatala leállította annak az uniós tájékoztató kiadványnak a terjesztését, melyben számos hiányos vagy téves adat szerepel Magyarországról. A brüsszeli uniós illetékes a hírtv-nek azt mondta: az ottani magyar diplomáciai képviseletek előzetesen jóváhagyták a szöveget. A kérdéses a kiadvány célja az volt, hogy a belga iskolásokat informálják az Európai Unió régi és új tagállamairól, azok történeléméről, művészetéről, kulltúrájáról. Magyarországot négy oldalom mutatták be: a szöveg lábjegyzetében pedig az szerepel, hogy az Európai Parlament nem felel a tartalomért. A kiaványba számos hiba csúszott be: nem szerepel páldául a magyar történelemben a honfoglalás, vagy az 1848-as szabadságharc. Ellenben a dokumentum szerint a Tanácsköztársaság 1914-ben alakult meg, Magyarország pedig önálló államként vett részt az első világháborúban. A HírTv által közzétett információ nyomán több magyar szervezet is tilakozott Brüsszelben. Az EU információs hivatala ennek hatására leállította a brossúra terjesztését. Más országokból eddig nem jeleztek problémát a kiadvánnyal kapcsolatban. A brüsszeli információs iroda vezetője szerint a hibák ellenére is - összességében sikeres brossúráról van szó.”Megjegyzések: Hajrá Magyarország, a seggnyalásban dobogós helyet értünk el! „A brüsszeli uniós illetékes a hírtv-nek azt mondta: az ottani magyar diplomáciai képviseletek előzetesen jóváhagyták a szöveget.” Akkor miért nyavíkolnak? Csak a belga balga iskolásoknak szól a kiadvány, igaz német és angol nyelven stb. „Más országokból eddig nem jeleztek problémát a kiadvánnyal kapcsolatban.” Nem, mert ott olyan emberek élnek, akik szeretik hazájukat. Tiborc
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. április 29. 17:20 | Sorszám: 23 |
Felébredtünk, elvtársak? „Tárgyi hiányosságok a csatlakozókat bemutató kiadványban - A magyar képviselők a terjesztés felfüggesztését kérik 2004. ápr. 29., 11:00 A komoly tárgyi hiányosságokra hivatkozva kérték az Európai Parlament munkájában megfigyelőként részt vevő magyar képviselők egy EU-kiadvány terjesztésének felfüggesztését. Szájer József fideszes képviselő Brüsszelben elmondta: a jelenlegi és a csatlakozó EU-országok történelmét és kultúráját bemutató, az Európai Parlamentben működő belga delegáció által készített kiadvány sérti a magyar nemzeti érzékenységet. Rosszul jöttünk ki a külföldi sajtó bemutató anyagaiból - írja a Magyar Hírlap. Az Európai Unió bővítése miatt a világsajtóban egymást érik az új tagokat bemutató sorozatok. A CNN riportja a fogászati turizmust találta a legérdekesebb látnivalónak Magyarországon. A legnagyobb brit (bulvár)lap, The Sun pedig a tíz új tagállam kapcsán 75 millió éhező kelet-európai áradatával ijesztgette a briteket.” Mikor kezdtünk tiltakozni? Miért ugatott le minket tisztelt külügyminiszterünk?
A belga delegáció által készített kiadvány magyar összeállítói nem vétkesek? Tiborc
|
|
|
Tiborc |
Válasz | 2004. március 09. 11:20 | Sorszám: 22 |
Honnan ered? Innen: "Tiborc 2003. január 22. 13:36 | Sorszám: 0 Kértem drótlevélben segítséget egy régi ügy kapcsán, de még ma sem tudom a választ.Az indexen így jelent meg kérésem, itt: http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9020139&uq=141 /Gépi idő: 2000.07.17 07:25 / Legyen meg a pvcpadlo akarata, írjunk levelet a Demokratába. 1. levél: Tisztelt Bencsik András Főszerkesztő Úr! Szemrehányás egy régi ügyben, amelyre nem válaszoltak. 1995-ben jelent meg a Corvina Kiadó „gondozásában” a Felipe Fernández - Armesto szerkesztette Európa népei című könyv. Kis ismertetés a borítóról azoknak, akik még nem ismernék: „A THE TIMES kézikönyve. Munkatársak Főszerkesztő:Felipe Fernández- Armesto University of Oxford Alan R. H. Baker University of Cambridge Emmanuel College Maria Bennigsen Broxup a Central Asian Survev szerkesztője Ernst Bruckmüller Universitát der Stadt Wien Richard Clogg University of London James Dingley University of London Vladimir Dolezil American College in London Sir Angus Fraser Lesley'Gilbert University College London John Haywood Harry Hearder University of Wales Theo Hermans University College London George Hewitt University of London Michael Hurst University of Oxford P C. Latawski New England College, Arundel G. L. Lewis University of Oxford Anatol Lieven a The Times moszkvai tudósítója Bo Lönnquist Finn Akadémia Jeremy MacClancy University of Oxford Ian Murray The Times Catherine Simpson University of Cambridge Peter Thomas Christ Church College of Higher Education, Canterbury” Tiszteletre méltó szerzői gárda. A folytatás sem mezei summássereg: „A Times Books/a Harper Collins Publishers szekciójának kiadása, London Az eredeti kiadás címe: The times Guide to the Peoples of Europe Fordította: Balabán Péter A kötet a Magyar Könyv Alapítvány támogatásával készült. ISBN 963 13 4238 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Az egyes népekről szóló szócikkek szakértő egyetemi tanárok, illetve különleges képzettségű újságírók munkái. Köszönettel tartozunk továbbá Richard Owennek és a The Times külpolitikai szerkesztőségében dolgozó stábjának, valamint azoknak a konzultáns professzoroknak, akik nagyvonalúan láttak el tanácsokkal egy, az európai népközösségeket áttekintő korábbi vállalkozásunk alkalmából, nevezetesen Georges Duby professzornak, Dr. Robert Evansnek, Ernest Gellner professzornak, Kirsten Hasdrup professzornak, Geoffrey Parker professzornak és Dr. Chris Wickhamnek. Thomas Cussans és Philip Parker kiváló érzékkel és ítélőképességgel végezte az egyeztetés munkáját. A könyv ötlete Berry Winklemantól származik. A tévedésekért és a kötetben olvasható nézetekért egyedül a főszerkesztő, Felipe Fernández- Armesto felel.( Megjegyzésem- én nem őt tartom csalónak, nem őt tartom felelősnek azért, amit a magyar kiadásban elkövettek. - Tiborc) Felelős kiadó Bart István, a Corvina Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója Felelős szerkesztő Barabás András Műszaki vezető Kozma Miklós Műszaki szerkesztő Kállói Judit Készült 36,05 (A/5/ ív terjedelemben, 1995-ben © Times Books, London, 1994 © Hungarian translation, Balabán Péter, 1995 Ára:1950.-Ft” A 410 oldalas könyv 265. oldalán így ismertetik a Magyarokat: „"Mivel könyvünk Európa népeit a teljesség igényével tárgyalja, ám mindegyik népre csupán néhány oldalt szánhat, ezért-reményeink szerint Olvasóinkkal egyetértésben-úgy gondoljuk, hogy, a magyarsággal kapcsolatos munkák óriási száma és könnyű elérhetősége miatt e kötetben az ismertetéstől eltekintünk". Nesze neked demokrácia, szerzői jog, tudásvágy, mit gondol rólad a fejlett nyugat, azt hétpecsétes titok övezi. A hír igaz, a vélemény szabad! No nem, ezt nem szabad a bunkó nép orrára kötni. Történt mindez 1995 táján, nem igazán lényeges, hogy a pvcpadlo által agyonnyálazott „demokratikus ellenzék” melyik terméke volt akkor a kulturális miniszter: adjunktus Fodor Gábor, vagy az igazán mély- Magyar Bálint. Nem tudom, mikor volt a váltás, nem is érdekel. Szégyen, de ilyen felelős kiadói nyilatkozat még Aczél György idejében sem jelenhetett meg! Akkoron én és öreg barátom tiltakoztunk ez ellen. A kiadó kekk /"bezsebeltem a pénzt, mit reklamáltok, húzzatok a sunyiba! így igaz, ÉS – emlőket szophatott a drága / válasza után öreg barátom az Új Magyarországnál, én Önöknél tiltakoztam a népbutító kiadvány ellen. Öreg barátom volt a sikeresebb, talált egy cikket, amelyet el lehetett fogadni válaszként. Idézem, sajnos a dátum nincs rajta, de eredeti: „A magyaroktól eltekintünk. Brit kézikönyv Európa népeiről. A magyar az más, amivel szemben a szlovák identitás meghatározza önmagát - áll a Corvina Kiadó gondozásában -1995-ben megjelent, Európa népei című vaskos tanulmánykötetben. A könyv az 1994-ben a londoni Times Books kiadásában, Felipe Fernández - Armesto szerkesztésében megjelent angol nyelvű válogatás fordítása. A köszönetnyilvánításban ez olvasható: az egyes népekről szóló szócikkek szakértő egyetemi tanárok, illetve különleges képzettségű újságírók munkái. Nos, lássuk, hogyan vélekednek a kelet-közép-európai térségről a brit szakértők és különleges felkészültségű újságírók! A Szlovákiáról szóló szócikk leszögezi: a (Nagy Morva) birodalom bukását követő rövid interregnum után a szlovákokat a magyarok igázták le; a magyar politikai és gazdasági uralom 1918-ig tartott Érdekes megállapítás a következő is: "a szlovák kultúra elmagyarosodásának veszélye valódi volt, de csökkent, amikor Mária Terézia és II. József a 18. század második felében reformokat vezettek be, és vallási türelmet gyakoroltak". A Románia történelmét tárgyaló szócikkben ez olvasható: "a magyar állam 9. `századvégi megalakulása után a magyarok uralkodtak a jelenlegi Románia túlnyomó részében; a 14. század kezdetén egy voltaképpen független román fejedelemség körvonalai kezdtek kirajzolódni. " Végül hasznos szóról szóra idézni, hogy a térség államait bemutató hat-nyolc oldalas szócikkek mellett milyen bő információkat közöl a könyv Magyarországról: "Mivel könyvünk Európa népeit a teljesség igényével tárgyalja, ám mindegyik népre csupán néhány oldalt szánhat, ezért - reményeink szerint Olvasóinkkal egyetértésben-úgy gondoljuk, hogy, a magyarsággal kapcsolatos munkák óriási száma és könnyű elérhetősége miatt e kötetben az ismertetéstől eltekintünk". A kötet nem szándékosan rombol; szerkesztése csupán tájékozatlanságot és felkészületlenséget tükröz. A valaha a legjobbnak tartott brit történésziskola mai tudósai felületesen kezelték a rendelkezésre álló forrásokat. Ezek a források zömében a szlovák, román és más szomszéd népek történészei által készített, politikai koncepciót nem nélkülöző "szakmunkák". A feladat csupán a pontos forráselemzés lett volna. De hát mit tegyünk itt, a Nyugat alkonyán? Kerékgyártó György Öreg barátom megkapta a választ, nekem is tetszett, ezért nem reklamáltam Önnél. Bár én a szándékos rombolást látom, akarattal mocskol - szerintem. Azt hittem naivan a Horn - Kuncze országlás alatt, elég ez is. Tévedtem. Nem lehet ebbe az országba eleget rúgni, hogy felébredjen. „Így gondozd a magyarodat, tartsd minél hülyébbnek, annál kezelhetőbb!” Válasza most aktuálisabb lenne, mint 1995-ben, de viszont minőségit kérnék! Akkor szerettem volna elolvasni a kimaradt részletet, azóta sem találom sehol. Jó lenne, ha kiváló Európa ismerőjük, Lovas István Úr legalább egy cikk keretében ismertetné, hogy annak idején mit titkoltak el előlem, előlünk. A teljes kimaradt rész közlését nem merem kérni, mert nem szeretném, ha kellemetlen helyzetbe kerülnének egy olvasó miatt: A Corvina, és a Balabán Péter levédette a copyrightet! Ennyi lenne a kérésem, gondolom a pvcpadlo is támogatja, esetleg a politikai fórum egyes résztvevőit is érdekelné az olvasókon kívül. Kérésem teljesítését előre is köszönöm. 2000. július 15. Tisztelettel Magyar Tiborc" Eddig a levél.Tudja valaki, mi volt azon a három oldalon? Most már kezdem sejteni. Tiborc
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2004. március 09. 09:36 | Sorszám: 21 |
Natessék! Én meg majd megőszültem, mire begépeltem.
|
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2004. március 09. 09:26 | Sorszám: 19 |
Az emotikonokat természetesen a teknika ördöge rakta be a szövegbe.
|
|
|
Zsíros B. Ödön |
Válasz | 2004. március 09. 09:25 | Sorszám: 18 |
Magyarországot Az Európai Parlament Információs Hivatala kiadott egy “Európa ma és holnap” című nagyalakú, igényes kivitelű brosúrát. A füzet - több nyelven - 28 mai és jövendő EU-tag ország önbemutatkozását tartalmazza. Akik írták - és akik külföldön hozzájutottak (15 euróért, bármely könyvesboltban, vagy akár EU-s munkahelyükön, hivatásszerűen ) és nem emeltek szót: azok a magyarok esküdt ellenségei. Magyarország bemutatkozik Az Európai Parlament Információs Hivatala kiadott egy “Európa ma és holnap” című nagyalakú, igényes kivitelű brosúrát. A füzet - több nyelven - 28 mai és jövendő EU-tag ország önbemutatkozását tartalmazza. Összeismertetésük tökéletesen helyénvaló törekvés: a huszonnyolcak között vannak alapító tagok és idén csatlakozók, sőt három reménybéli várakozó is; akad régi gyarmattartó birodalom és vadonatúj független ország; nyugati keresztény, ortodox és iszlám állam is. Más-más indulás, más-más gazdasági és kulturális helyzet - és a befogadásra várókról bizony nem sokat tud a Művelt Nyugat… Az egyes országok maguk állították össze a szöveg- és képanyagot, az előszóban a kiadó a szövegek tartalmáért nem is vállal felelősséget. Így nyilvánvaló, hogy a még nem tag országok bátran festhettek magukról rokonszenves képet saját jól felfogott érdekükben: az európai közvélemény megnyerése céljából. Az országfejezetek egy rövid, “amerikai típusú” önéletrajzból, és egy valamivel hosszabb “kifejtő” részből állnak Ez utóbbiban nemzeti sajátságok, érdekességek szerepelnek. A 28 ország bemutatkozása három minőségi kategóriába sorolható. A többség reális történelmi és kulturális tényanyaggal szolgál. Néhány, az “Európai Unióba igyekvő” ország nemzeti legendáit is a képbe illeszti, a számukra kínos adatokat, folyamatokat vagy elhallgatja, vagy eufémizmusokba burkolja. (Törökország, Szlovákia, Románia sorolható ebbe a kategóriába.). A harmadik - és egyben döbbenetes - felfogás a magyar. Lássuk először az önéletrajzunkat! Az 1990-ig terjedő időszak 14 pontját szóról szóra leírom, csak utána fogom elemezni - megjegyzem, a románoknak erre az időszakra 34 (!) megemlítendő történelmi eseményük akad! “Fontos dátumok Magyarország történelmében. 1000 - a magyar állam megalapítása az ország első királya, István alatt. 1308 - 1437 - A központi hatalom megerősítése. 1541 - a törökök beveszik Budát. Az ország 3 részre szakad: a Habsburgok elfoglalják (bekebelezik) a nyugati részt, Magyarország középső része a törökök közvetlen ellenőrzése alá kerül, mialatt a Tiszától keletre levő részen az Erdélyi Fejedelemség jön létre. 1711 - 1848 - osztrák uralom. 1867 - a körülbelül fél évszázadig tartó Osztrák-Magyar Monarchia létrehozása. 1914 - Magyarország részt vesz az I. világháborúban a német birodalom oldalán. A Magyar Köztársaság megalapítása november 16-án. 1938 - szövetség Nácinémetországgal. 1941 - hadüzenet a Szovjetúniónak. 1944 - az ország elfoglalása a német csapatok által. Számtalan magyar zsidót deportálnak. Hadüzenet Németországnak decemberben. 1945 - a Vörös Hadsereg elfoglalja Budapestet és elűzi a németeket. 1949 - a Magyar Népköztársaság alkotmányának elfogadása. 1956 - népfelkelés, a szovjetek erőszakosan leverik, az akkori államfőt, Nagyot halálra ítélik. 1989 - Magyarország ismét demokratikus ország lesz. A szovjet csapatok elhagyják az országot. 1990 - az első szabad választások” Első, futó áttekintésre is hiányosnak tűnik. Nézzük csak alaposabban! Feltűnő, hogy 1000 előtt nem volt magyar történelem, sőt a Kárpát-medencében sem történt semmi! Hiszen Szent István (és nem István) csupán a keresztény államot alapította meg, az első Árpádok ugyan mit is csináltak 895-től? A többi 27 ország természetesen élt a lehetőséggel. Lássuk először a fentebb említett “első kategóriát”, a tényszerű adatközlőket. Például Spanyolország a római kor után helyet szorított a vandál és a nyugati gót államnak, majd a mórokénak is; Belgium Caesar galliai hódítását, majd a frank birodalmat is felvette történelmi életrajzába. A második csoportba soroltak alaposan megragadják a rokonszenv-szerzés lehetőségét: ősi európai kultúrnemzetként mutatkoznak be. Törökország Kr. u. 196-tal, Septimius Severussal kezdi a történetét, majd Nagy Konstantin, illetve a bizánci császárság következik. Szlovákia az amúgy egzakt módon soha nem azonosított Nagy-Morva Birodalommal kezd, majd “Bratislava” első nyomaként említi Árpád utolsó csatájának (szintén nem azonosított) helyszínét. Románia tovább megy. Idézem: “Kr. e. VI. sz. - a románok őseinek, a dákoknak első említése Homérosz és a nagy antik mesélők által.” (Finom elszólás: mesélők….) Kr. e. I. sz. - a rómaiak elfoglalják “Dacia területét. A romanizálási folyamat kezdete.” (Apró probléma: mindez Kr. u. 106-ban, tehát csaknem 3 évszázaddal később történik… És így tovább. Mi magyarok miért nem említettük a honfoglalást? Vagy urambocsá: a kettős honfoglalást? A szlovákok használják fel a 907-es braslauespurchi győztes csatánkat önigazolásként? Miért nem említjük meg a frank oklevelekben többszázszor előforduló “Hungarus” nevet? Vagy akár az izlandi sagák Tyrkerét? A Kr. e. VI. századból a “jürkákat” bemutató Hérodotoszt? 527-ből Muagerisz hún királyt említő bizánci krónikát? Gardizit, ibn Rusztát, Dzsajhánit, Bölcs Leót, Bíborbanszületett Konstantint - vagy 889-ből Regino prümi apátot, akik a türkökkel, szkítákkal azonosítanak így vagy úgy? A tordosi és tatárlaki rovásírás-leleteket emlegethetnénk oly joggal, mint a törökök emlegetik civilizációjuk őseiként az asszírokat, hettitákat! Iszonyú kártékony ez a torzító elhallgatás! Lám, a románok tudomást sem vesznek arról, hogy Constantin Daicoviciu, a dákoromán folytonosság (“kontinuitás” elméletének atyja 1973-ban, halála előtt maga fedte fel (a Történeti Intézet, a Történeti Múzeum munkatársainak, és egyetemi kollégáinak, diákjainak) kutatásai hazug voltát. Tételesen sorolta fel saját történelemhamisításait! A Nestor-krónika nem “oláh”-okat, hanem “frank”-okat ír. Anonymus “ac pastores Romanorum” kitétele sem daciai oláhokra, hanem dunántúli, frank fennhatóság alatt élt romanizált pannonokra vonatkozik. Az ősrománnak titulált “Dridu-műveltség” bulgáriai - az egykor a Kárpát-medence déli harmadát birtokló bulgárok hozták fel hazájukból az itt megtalált elemeit…A többit nem sorolom. Mi pedig saját történelmünk elhallgatásával igazoljuk a már dogmává merevült történelmi hazugságokat… No, haladjunk tovább szépen, szerben… Úgy tűnik, hogy az Árpád-kor nem létezett! Nem volt a korszakalkotó politika- és jogtörténeti dokumentum, az Aranybulla, nem volt tatárjárás, nem volt Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Margit, Szent Kinga, Szent Erzsébet… Sorstársaink közül a csehek büszkén emlegetik a Przemysl-, a lengyelek a Piast-házat! Újabb űr: nem találom 1456-ot! Az egész keresztény világban harangoznak a nándorfehérvári diadallal végződő keresztes hadjárat emlékére - mi meg sem említjük. Óvatosan fogalmaztam. III. Callixtus az 1456. június 29.-i “Bulla orationum”-ban III. Mohamed áprilisi hadrakelése hírére, a török megállításáért való imára buzdító harangozást rendelt el - de hát a törököt bizony Nándorfehérvárnál állította meg ez az ima, Hunyadi és Kapisztrán. A törökellenes keresztény összefogás ugyan jellemző módon jellemzően hézagos volt - az ígért 80.000 fős sereg helyett néhány regensburgi diák, párszáz lengyel és horvát fogott fegyvert mindössze - de nagyon szép “európai gondolat”. Élnünk kellett volna vele! Szemezgessünk tovább! Mátyás humanista birodalma (az egyetlen reneszánsz birodalom… említésre sem méltó… Hol marad sok évszázados, a magyarságot őrlő “keresztyénség pajzsa” küzdelmünk? Lám, a török önéletrajzból hiányzik ez a néhány évszázad - ők tudják, miért szégyellik - mi miért nem vagyunk rá büszkék? Mohács viszont elég jelentős csata lehetett - hisz a szlovákok (sic! a szlovákok! Ismétlem: a szlovákok!) felhozzák saját történelmi eseménysorukban! Mi nem… A Habsburgok dehogy “foglalják el” a nyugati részt: kettős királyválasztás történik, s a két királyi ház megosztozik a török által kettészelt országon. Az Erdélyi Fejedelemség voltaképpen a magyar állam menedékhelye lesz, fejedelmei közül tán egyedül Székely Mózes tekinthető törzsökös, kizárólagos erdélyinek! Nem találom a vallásszabadságot világelsőként deklaráló tordai országgyűlést sem! (1568). Ennek a feltűnően “eurokonform”, korát messze megelőző intézkedésnek a mellőzése egyenesen megdöbbentő! Természetes módon tolakodik elő egy lehetőség. A kereszténység felvétele, az Árpád-házi szentek, a nándorfehérvári harangozás, a tordai országgyűlés együttes elhallgatása egy “kereszténység utáni Európá”-nak tett ostoba gesztus volna? Ostoba, mert a katolicizmus , a reformáció - a szlovákoknál a huszitizmus - minden ország önjellemzésében megtalálható! Igen, MINDEN országéban: a muzulmán Törökország büszkén emlegeti Szűz Máriát, Szent Pált, a myrai Szent Miklóst! Szégyen… Egyetlen árva sort sem érdemelt meg tőlünk a török kiűzetése (1686 - Buda, 1697 - Zenta). Mint ahogy Thököly és II. Rákóczi Ferenc sem! Hiányzik a magyar reformkor. Úgy, ahogy van. Mindenestül. 1848/49-es forradalmunkról sincs egy árva szó se. Nem baj, a románok felhozzák biz, mint saját forradalmukat! Az osztrákok is - bár ők meghagyták nekünk… Ezután egy szépen felépített, épületes baromság következik. Magyarország (és nem az Osztrák-Magyar Monarchia!) vesz részt az I. világháborúban. Az 1918-as forradalmat nagyvonalúan 1914 novemberére téve (ezt az ostobaságot a “kifejtő” rész megismétli, megerősíti!) ez annyit jelent, hogy az önálló, köztársasági Magyarország egyedül harcolt Németország oldalán, s Trianont ezért kapta büntetésül. A “kifejtő rész”-ben még toldunk ide egy ostobaságot: állítólag 1/3-nyi területünket vesztettük el… Ha ez az “építmény” nem tudatosította volna a Jámbor Európaiban, hogy micsoda rettenetes erőszakos, mi több: bűnös nép maradtunk még a XX. században is, akkor jöhet a döntő érv: “1938 - Szövetség Nácinémetországgal” A második világháborúban a környékünkön mindenki a “rossz oldalon” vett részt. Ennek elmismásolását zseniális találékonysággal oldották meg a magukra valamennyit is adó szomszédaink: Ausztria: 1938 március: Anschluss. Kész. Nyilván kimaradtak a háborúból, mert utána csupán a köztársaság 1945-ös kikiáltását említik meg. Szlovákia: “1939 - 45 - rövid függetlenség Náciémetország uralma alatt.” Mesteri, szépségdíjas, zseniális meghatározás! Függetlenség egy uralom alatt, amely ráadásul nácinémet elnyomást sejtet - ez bizony elhatárolódás, sőt nyilván szenvedés is - nem pedig rosszízű “szövetség”, mint a mienk… Románia: “1940. nov. 23. - Románia csatlakozik a hármas szövetséghez.” Ez is elegáns: a “hármas szövetség” -et említi. Ilyen volt, valóban: létrejött 1882-ben, résztvevői az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország és Olaszország. Szétbomlott az I. világháború során… De ez a “tévedés” elegánsan kikerüli a II. világháborús részvétel kellemetlen emlegetését… Persze az Antikomintern Paktumnak is három tagja volt eredetileg, ugyan mit is kötözködöm… Persze nem említ néhány apró, echte román találmányt ez időkből: a meghalató-vonatokat, a zsidók jég alá lövetését - vagy akár a favágító tőkén lefejezett szárazajtaiakat, a megtizedelt Köröstárkányt, Gyantát etcetera… Mi pedig 1938-ban szövetséget kötöttünk Nácinémetországgal. Nos, 1938-ban kötöttünk egy adóügyi pótegyezményt a németekkel (december 10.). Ausztria német megszállása tette szükségessé. Merüljünk el most egy kicsit ebbe a gyanús 38-as évbe! Az Anschluss nemcsak adóügyi pótegyezményt hozott ajándékba, hanem páni félelmet is. Politikusaink nem rokonszenveztek a nácikkal - emlékeztetőül két esetet hoznék fel. Az első németországi látogatásáról hazatérő Horthy így jellemezte Hitleréket: “Túl sok bennük a vörös!”. Teleki pedig nemegyszer jelentette ki, hogy a német vereség a mi vereségünk is lesz, de a német győzelem a mi pusztulásunk! Ez az év nem a németbarátság éve. Horthy és Kánya Kálmán már februárban egy németellenes “horizontális tengely”-ről tárgyal Varsóban. A történeti hűség kedvéért: olasz-lengyel-jugoszláv-magyar lett volna ez a tengely. (Hiányzik történelem tankönyveinkből… A németek persze ellenzik a lengyel-magyar együttműködést, visszacsatolási törekvéseink épp közös magyar-lengyel határt eredményeznének! Augusztusban két - németellenes élű - magyar siker: a bledi konferencia a Kisantanttal (jelentős enyhülést hozott), illetve a titkos lengyel-magyar gentlemen’s agreement a szoros együttműködésünkről. November - az első bécsi döntés - voltaképpen Németország engedett! Aztán decemberben Ciano jön Pestre, melegen ajánlja az Antikomintern Paktumba való belépésünket. A tengely kontra horizontális tengely kérdés eldőlt… 1939-ben pedig beléptünk az Antikomintern Paktumba. És ugyanebben az évben megvalósul a magyar-lengyel határ -szeptemberben nem is engedtük át a német csapatokat Lengyelország hátába, - ez közismert -és a németekhez lelkesen csatlakozó szlovák csapatokat sem - ez kevésbé közismert. A szlovák változat persze érthetően elhallgatja, hogy a lengyeleket hadüzenet nélkül, náci módon megtámadták - mi pedig: “1941 - Hadüzenet a Szovjetúniónak.” Hogyan is volt? Üzentünk mi hadat, miután a kassai, rahói, körösmezői stb. bombázások után megállapítottuk: ez bizony hadiállapot. Ennek a kérdésnek hatalmas irodalma van, elégedjünk meg annyival, hogy a nemzetközi jog élesen megkülönbözteti a hadüzenetet és a hadiállapot tudomásul vételét. Románia mindenféle indok nélkül, minket jócskán megelőzve már 1941 június 22-én hadat üzent a Szovjetúniónak - írják? NEM. Más kérdés, hogy a szintén EU-várományos Bulgária sosem üzent hadat a dicső Szovjetúniónak, mégis ugyanazt kapta jutalmul, mint mi büntetésül! Amúgy a hadüzenettel szovjet barátaink nálunk rosszabbul állnak. Elfelejtkeztek erről a jogintézményről Finnország, a balti államok, Lengyelország - de még Bulgária esetében is. Öt országot tiportak le 1941-ig, hadüzenet nélkül - ez nyilván eszébe juthatott a kassai bombázás után minden magyarnak… 1944. - … Számtalan magyar zsidót deportálnak…” Helyes állítás, igaz. Helyesen köti össze az életrajz a német megszállással. Csupán egyetlen bajom van: a zsidóüldözés egy szóval sem szerepel sem a román, sem a szlovák, sem az osztrák, de még a német (ismétlem: a német, még egyszer: a német) anyagban sem! Próbálom kikövetkeztetni a holokauszt (soá) kérdésében írásokból és filmekből igazán járatossá vált átlag EU-s olvasó gondolatmenetét: végülis lehet, hogy a magyarok működtették Auschwitzot? Rendben van, mi gerincesen vállaltuk. De az 1944 nyári csendőrpuccsot (és ezzel magyarországi zsidók teljes kiirtását) megakadályozó) Koszorús ezredesnek vagy urambocsá: magának Horthynak köszönhető, hogy egyáltalán maradt zsidóság Közép-Európában! Így teljes az igazság - s a részigazság egyoldalú közlése súlyosabb bűn a legaljasabb rágalomnál… 1956. Eufemisztikusan, “reformkommunista módra” népfölkelés, valóban. De nekünk, magyaroknak forradalom és szabadságharc. Egy “csillagóra”, amely megvilágosította a félrevezetett Európát, amely előkészítette a kommunista rendszerek bukását - és amely rövid időre visszaadta nemzetünk (tudatosan tönkretett) önbecsülését és megbecsülését. “Nagy” (illendően, európai módon: Nagy Imre) pedig nem államfő volt, hanem miniszterelnök. A “kifejtő” részben, önmagának ellentmondva már helyesen írja a szerző. Az 1990. utáni életrajzból a terjedelemre tekintettel csupán egy érdekességet villantok fel. 1991. jún. 19. - az utolsó szovjet katonák elvonulása. Nos, pillantsunk csak egy kicsit feljebb! A 13. életrajzi dátumnál ez szerepel: “1989 …a szovjet csapatok elhagyják az országot.” Erre már nincs mit mondani… E befejező életrajz-részből tán még hiányolhatnánk, hogy olyan, az Európai Unió koncepciójába szorosan illő esemény, mint a vasfüggöny lebontása, nem szerepel. Nyilván nem véletlen az eset: ugyanígy hiányzik a kötet bevezető, kedvcsináló dekoratív képes bevezetőjéből is - ezt pedig Brüsszelben, az EU Információs Hivatalában írták… Most pedig - záró fejezetként - lássunk néhány gyöngyszemet az általam “kifejtő”-nek nevezett részből. “ Magyarország lakossága Európa legszínesebben kevert népeihez tartozik. 10 millió lakója között számos nemzetiséget találunk: német nyelvűeket, szlovákokat, románokat, délszlávokat (bosnyákokat, horvátokat, szerbeket, szlovénokat és szorbokat). A szintik és romák, akik a népességnek nem jelentéktelen részét alkotják (500.000), nemrégiben etnikai kisebbségként lettek elismerve.” No, kezdjük. Magyarország “sokszínű, kevert népességű”, soknemzetiségű. Érdekes: ezt a kitételt nem alkalmazza önmagára a valóban fele-fele arányban “többnemzetiségű” Belgium, Litvánia, Észtország, Lettország. Csak mi, ahol egyelőre még a magyar etnikum a meghatározó. Bár fogyunk - az egyszerű újságolvasó is ki tudná számítani a határon túli népszámlálások és különböző hazai források alapján, hogy 1985-től máig a Kárpát-medence őshonos magyarsága több, mint 2 millióval fogyott. Nem ez a témánk, de utána lehet nézni - az “önbemutatkozás” írója vélhetőleg nagyon is ismeri ezeket az adatokat… Van itt más baj is - rosszabbak, mint az egyszerű ostobaság. Bosnyákok sosem éltek Magyarországon. A szorbok említése még hajmeresztőbb. Tudálékosan a déli szlávokhoz sorolja a szerző őket. Nos, a szorbok nyugati szlávok, Spreewaldban élnek, a buzgó térképböngészők Lübbenau környékén találhatják meg őket. Népi kultúrájátkultúrájukat büszkén művelő százezres népcsoprt, megtekintésüket ajánlom a szerzőnek, még a helyszín is politikailag korrekt: a néhai NDK területe. A nagy kérdőjel a félmilliós szinti (és roma) kisebbség. A szinti szó nyomára többhetes lázas kutatás után jutottam. Ez a kifejezés egyike azoknak, amellyel Európában a cigányságot megnevezik: cigány, manus, szinti, zingari, roma - és egy kivételesen nevetséges finomkodás: “utazó népesség” - travellers, illetve gens du voyage. Vagyis a szerző a sznob (és műveletlen) “campingtábor”-típusú szamárságot követi el. Voltaképpen azt volt képes leírni, hogy nálunk nemcsak romák, hanem még romák is élnek. Szerintem a félmilliónál többen. És tisztelettel megjegyzem: tán ide lehetett volna írni, hogy egyedül Magyarországon ismerik el etnikai kisebbségként a romákat - óh bocsánat! A romákat és a romákat… “Magyarországot több alkalommal elfoglalták, különösképpen a törökök a XVI. században és az osztrákok a XVIII.-XIX. században, és függetlenségét csak 1914-ben nyerte el. Az I. világháborúban a Német Birodalom szövetségeseként vett részt. A trianoni szerződéssel államának területe 1/3-ával lett redukálva.” Jó, vitatható, hogy a kiegyezés függetlenséget hozott-e. Jómagam függetlennek tekintem azt az országot, amely világelső volt vasútközlekedésében (Baross Gábor előterjesztését fogadta el épp ezért az 1892-es genfi vasútügyi konvenció!), gabonafeldolgozó-iparában (2. helyezett: USA), a maga korában (szintén) világelső oktatási- és nemzetiségi törvényeket alkotott és érvényesített, önállóan vett részt nemcsak az olimpiákon, hanem magának az olimpiai mozgalomnak a megteremtésében is. Nem sorolom. A többi ostobaságról pedig már fentebb írtam. A híres gulyásnál lényegében egy mindennapi ételről, egy levesről van szó, amely a magyarok által pörköltnek nevezett húsragunak felel meg.” Ezt Jókai már leírta: - Úgy elnézem ezt a kulacsot, azt hittem: kenyér, pedig hát sajt… Összegezve: hivatalos szerveink bemutattak Európa (bennünket a térképen meg sem találó) nyugati nemzeteinek, mint egy hol bűnös, hol szánalomra méltó, úgy általában pedig, mint egy semmirekellő országot. Fűszerezve a gonoszságot ostobasággal és szolgalelkűséggel. Nyíltan magyarellenes, divatosan: rasszista förmedvény. Akik írták - és akik külföldön hozzájutottak (15 euróért, bármely könyvesboltban, vagy akár EU-s munkahelyükön, hivatásszerűen ) és nem emeltek szót: azok a magyarok esküdt ellenségei. A hazaárulás minősített esete. Forrás: Magyarok Világszövetsége
|
|
|
|