|
Téma: Kovács, Kulcsár: simlis a simlisnek...
|
|
Mercurius |
Válasz | 2004. július 04. 05:10 | Sorszám: 19 |
|
Milyen ösztűz is zódult már jó előre az adórendörségre. Nem ok nélkül. Más, ne sikkadjon el ez a mondat se: Kovács Tibor viszont Rózsa május 28-i kizárásakor e tisztekre például a volt MSZMP kb-titkárt, Berecz Jánost és Lakatos Ernő egykori kb-osztályvezetőt kérte fel (egyik ügyvédje egyébként az exminiszterelnök lánya, Boross Ildikó). Ma pedig Boross irányítja az mdf szétverését. A nevéhez fűződik a legerősebb MDF alapszervezet, a II. kerületi alapszervezet felszámolása.
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. július 04. 05:02 | Sorszám: 18 |
Lakkozás nélkül
A Budalakk-birodalom második frontemberét tartóztatta le a múlt héten az APEH Bűnügyi Igazgatósága. Előbb, június 28-án Rózsa Ferenc tulajdonost vették csődbűntett alapos gyanúja miatt őrizetbe, majd július 6-án ugyanezzel az indokkal Nemény Vilmost kasztlizták be. Az adózsaruk feltételezése szerint a birodalom két különböző, felszámolás alatt álló cégében - a Dunalakk Kft.-ben és a Budalakk Éta Kft.-ben - ugyanazon módszerrel, összesen közel 700 millió forinttal rövidítették meg 1998-ban a hitelezőket. Rózsa Ferencnek, a Dunalakk ügyvezetőjének, illetve a Budalakk Éta Kft. nevében eljáró Nemény Vilmosnak - állítja az adórendőrség - tudnia kellett, hogy a társaságok felszámolását a bíróság elrendelte, ám erről ők a végrehajtókat mégsem értesítették. Végül is az árveréseken mindkét esetben Rózsa megbízásából vásárolják meg a társaságok vagyonát, s vitte azt be Rózsa a saját - R+ÖKÖ+Bau, illetve Tóvilág névre hallgató - cégeibe, majd a társaságok bérbe adták azt a felszámolóknak. Így a haszon - ha egyáltalán van - valamelyik Rózsa-cégben keletkezik, nem pedig a felszámolásra ítélt vállalkozásoknál. Az adózsaruk ráadásul azt gyanítják, hogy mindkét esetben a vételár részben a felszámolás alatt lévő cégek kasszájából származhatott.
Kelemen Tamás, Rózsa Ferenc ügyvédje mindezt visszautasítja, s leginkább azt kifogásolja, hogy az adórendőrség feltehetően „hozott anyagból dolgozott”, vagyis Rózsa őrizetbe vétele mögött a Budalakkot, illetve a FIK Rt.-t a privatizáláskor megszerző két fő tulajdonos, Kovács Tibor és Rózsa Ferenc háborúja húzódik meg. A két „vezér” ugyanis 1996 decemberében hajba kapott, s azóta ezernyi cégbírósági, polgári peres és büntetőfeljelentést tettek kölcsönösen egymás ellen, s mindketten nagyágyúkat próbáltak maguk mögé állítani. Rózsa például Simon Sándor vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját, Nagy Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság exelnökhelyettesét, továbbá Valenta László nyugalmazott dandártábornokot választotta meg a FIK Rt. tisztségviselői közé 1997. május 23-án, amikor társát kizárta a cégből. Kovács Tibor viszont Rózsa május 28-i kizárásakor e tisztekre például a volt MSZMP kb-titkárt, Berecz Jánost és Lakatos Ernő egykori kb-osztályvezetőt kérte fel (egyik ügyvédje egyébként az exminiszterelnök lánya, Boross Ildikó). Ahogy Valenta László - ő ma a belügyminiszter kabinetfőnöke - írta 1997. november 7-i, a FIK Rt. felügyelőbizottsági tagságáról lemondó levelében: „Viszonylag gyorsan kiderült, hogy személyemben lobbistát kerestek a rendőrségen éppen folyamatban lévő ügyek gondozására és katalizálására. Jómagam viszont azt a véleményt képviseltem, hogy ne a múlt hibáit keressék, hanem egyezzenek ki és tegyék működőképessé az rt-t.”
Ebből azonban láthatóan mindmáig semmi nem lett. Legutóbb Kovács Tibor „aljas indokból jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazásért” jelentette fel Rózsát, mivel Rózsa korábbi feljelentése nyomán a BRFK vizsgálati főosztálya eljárást indított ellene emberölés előkészületéért - adta hírül július 3-án a Népszabadság. Rózsa feljelentése azon az állításon alapult, amelyet az a Kőrösi Imre volt MDF-es képviselő tett erről a rendőrségen, aki egyébként évekig a FIK Rt. igazgatósági elnöke volt.
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. július 04. 04:54 | Sorszám: 17 |
|
HVG 1996/39. Ezotrade Rt.: zűr a Berecz-féle struccvállalkozásnál.
Néhány társtulajdonos (Vegyépszer Rt., Multisafe Kft., Sáfár István) „kizárása” érdekében rendkívüli közgyűlést tart a jövő héten a strucctenyésztéssel foglalkozó Ezotrade Gazdasági Szolgáltató Rt., amelynek társtulajdonos-elnöke Berecz János, a volt MSZMP egykori ideológiai kb-titkára. A céget Gábor Áron Rt. néven 1994. október 20-án alapították 12 millió forint jegyzett tőkével (azóta kiszállt létrehozói között volt például a Technika Külkereskedelmi Vállalat is), 1996-ban azonban a cégbíróság döntésére átkeresztelték Ezotrade Rt.-re, mert a Gábor Áron cégnév már foglalt volt. A fővárosban indult, jelenleg Kiskunlacházán bejegyzett, eredetileg többek között olajipari építésre-szerelésre, kereskedelemre szervezett vállalkozás újabban nagy üzletet remél a strucctenyésztés magyarországi meghonosításából: egy dél-afrikai cégtől érkeznek az állatok és a tojások, az üzletet pedig az OTP Bank Rt. hiteléből kívánják felfuttatni. A tavaly alig 1 millió forint árbevételű cég az idén még veszteséggel számol, ám 1997-re már nyereséget tervez. A tulajdonosok közötti vita, s a tervezett (ám a társasági jogszabályok által lehetővé nem tett) részvényeskizárás, a HVG információi szerint azzal függ össze, hogy az Ezotrade Rt. tavasszal tervbe vett egy körülbelül 200 millió forintos alaptőke-emelést, a részletekben azonban nem sikerült megegyezni, s a tulajdonosok egy része – például a Vegyépszer Rt. – ki szeretne szállni a cégből.
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. július 04. 04:47 | Sorszám: 16 |
A FIK- és a Budalakk-birodalom hanyatlása •
Ha nem szóltak volna...
Addig-addig jelentgette fel egymást, míg fél lábbal a börtönben van a Fővárosi Ingatlankezelő Rt. - egyszersmind a Budalakk-birodalom - két fő tulajdonosa. A két és fél év óta már csak vegetáló, egykoron legnagyobb fővárosi ingatlancég kétes üzletekkel tarkított történetének egyik szála kapcsolódik a London Bróker Rt.-hez is, amelynek a tulajdonosa a múlt héten brutális gyilkosság áldozata lett.
A múlt pénteken feltehetően egy bérgyilkos lelőtte Reichardt Ignácot, a London Bróker Rt. tulajdonosát, pontosabban extulajdonosát, hiszen - mint arról épp az előző nap tájékoztatta a HVG-t Gulácsi Ferenc, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) sajtószóvivője - „a London Bróker Rt.-t az ÁPTF bábáskodásával decemberben eladták”. Reichardt családi vállalkozásán, a Portofino Építő és Szolgáltató Kft.-n keresztül birtokolta a tavaly augusztusban felfüggesztett London Brókert, s e cég ügyvezetőjeként értékesítette azt állítólag egy svájci-izraeli tulajdonú befektetőcsoportnak, miután a korábbi vevőjelölt, az Epsom Investment Kft. tőkeemelése novemberben kudarcba fulladt. A vevő - a hírek szerint - közel 1 milliárd forintnyi tőkét invesztál a brókercégbe, vállalta ugyanis, hogy a bajba jutott társaság minden tartozását kifizeti. Ám az értékesítési szerződés - az értékpapírtörvény előírásai szerint - csak akkor léphet életbe, ha arra az ÁPTF is áldását adja, márpedig ahhoz néhány igazolást az új tulajnak még össze kell szednie. „Egyelőre a cég működőképességének helyreállításán munkálkodunk, büntetőfeljelentést eddig nem tettünk senki ellen, ám ez a jövőben nem kizárt” - mondta kissé titokzatoskodva a HVG-nek Gulácsi.
A London Bróker Rt.-nél egy névtelen feljelentés alapján kezdett vizsgálódni 1999 nyarán a felügyelet, s kiderült, hogy a cégnél tényleg semmi nincs a helyén: hiányos a társaság információs rendszere, hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez, az orosz tőzsdeválságot követő hazai krach után ugyanis a cég nem igazán tudott talpra állni. Bennfentesek tudni vélik, hogy a cég válságához nagyban hozzájárultak ügyfelei is. A tulajdonoshoz, illetve az ügyvezetéshez is közel álló, a határidős tőzsdei piacokon hazardírozó s ott sokat vesztő „nagybefektetők” tartozásaikat nem fizették meg, ám azokat a London Bróker nem tudta vagy nem akarta behajtani. Az ingatlanvállalkozóként is ismert Reichardtról például elterjedt: a London Bróker Rt. egyik bizalmi ügyfelének, Kovács Tibornak, a Fővárosi Ingatlankezelő Rt. (FIK) és a Budalakk-birodalom egyik tulajdonosának a strómanja volt.
Jóllehet az ilyen kapcsolat nehezen dokumentálható, mindazonáltal lehet benne valami. A London Bróker Andrássy úti székhelyéül is szolgáló épületet birtokló Körúti Irodaház Hasznosító és Beruházó Kft.-t például 1997. június 19-én vásárolta meg az értékpapír-kereskedő cég előző gazdáitól: a pécsi birkózó-ingatlanvállalkozó Kuller Józseftől, valamint Kovács Tibortól. A Kovács és a Reichardt családnak ma is vannak közös vállalkozásai, például a siófoki Albatrosz Hotel Kft. A cégről keringő híresztelések hátterében az a Rózsa Ferenc állt, aki Kovács tulajdonostársa a FIK- és a Budalakk-vállalkozásokban. Rózsa két éve azért jelentette fel Kovácsot, mert szerinte üzlettársa tüntette el az ő London Brókernél letétbe helyezett FIK-részvényeit, miközben a közös tulajdonukban lévő Budalakk Éta Kft.-ből 120 millió forintnyi készpénzt az ő tudta és beleegyezése nélkül a London Brókerhez utalt át (HVG, 1999. szeptember 4.).
Kovács egyébként sem ismeretlen a brókervilágban, egyik alapító tulajdonosa, sőt 1998 áprilisáig igazgatósági elnöke volt a Buda-Cash Brókerház Rt.-nek (HVG, 1999. július 31.). A Buda-Casht hivatalosan akkor hagyta el - ha egyáltalán elhagyta -, amikor egyes budapesti kerületi önkormányzatok a FIK bejegyzett vezérigazgatójaként perbe fogták őt (HVG, 1998. augusztus 29.). Az értékpapírtörvény előírásai szerint ugyanis brókercégben nem lehet vezető tisztségviselő az, aki ellen eljárás folyik. A rendőrség egy ideig a Buda-Cashnél is nyomozott, miután valaki feljelentést tett, hogy hamis kárpótlási jegyekkel alapították a céget, ám e nyomozást megszüntették. Mindazonáltal annak a 35 millió forintnyi kárpótlási jegynek a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. által kiállított letéti igazolása, amellyel három magánszemély - közöttük Kovács - 1995-ben a Buda-Casht alapította, a cégbíróságon fellelhető igazolás szerint a FIK Rt. nevére szólt. Rózsa egyébként azzal is meggyanúsította Kovácsot, hogy egy bizonyos Cota Kft. ügyvezetőjeként a társaság tulajdonosainak tudta nélkül pénzt utalt át a Buda Cashnek.
A vádaskodás a tulajdonostársak között kölcsönös, s a Fővárosi Cégbíróságon fellelhető dokumentumokból kiderül, hogy Kovács Tibor vádjai sem kevésbé súlyosak. Szerinte a FIK Oktogon 4.-ben lévő székházát 1997 májusában az In-Kal Biztonsági Kft. segítségével elfoglaló, általa csak birtokháborítónak nevezett Rózsa Ferenc, Deák Gábor és Kelemen Gábor (az utóbbi kettő Rózsa felhatalmazásával igazgatósági elnökként, illetve vezérigazgatóként járt el, ám a cégbíróság e tisztüket nem jegyezte be) 500-550 millió forintot sikkasztottak el. Fiktív adásvételi szerződésekkel értékesítettek 16-17 ingatlant, amelyek forgalmi értéke 300 millió forint, a vételár azonban a FIK-nek sem az OTP Banknál, sem az ING Banknál vezetett számlájára nem folyt be. További 335,1 millió forint veszteség érte a FIK-et Kovács szerint oly módon, hogy a Dunalakk Kft.-nek folyósított hitelét nem fizették vissza, a Pannonlakk Kft.-ben volt FIK-részesedés eladásából pedig 52,4 millió forintnyi nem folyt be a FIK-hez.
Nem véletlenül érdeklődött tehát Mádai Péter SZDSZ-es képviselő tavaly novemberben „a FIK Rt. körüli gyanús pénzügyekről” Györgyi Kálmán legfőbb ügyésztől. Györgyi december 2-ai levelében arról tájékoztatta a képviselőt: „A FIK Rt. vezetői ellen részben fiktív lakásértékesítések, részben az önkormányzatok irányába történő elszámolások elmulasztása miatt az elmúlt években négy büntetőügy indult.” Közülük azonban csak egy jutott el eddig a bíróságra (HVG, 1998. augusztus 29.), az, amelyben a budapesti VI-VII. kerületi ügyészség „a VI., XIII. és XVIII. kerületi önkormányzatok sérelmére 32,4 millió forint értékre elkövetetett sikkasztással” vádolta Kovács Tibort, a FIK Rt. vezérigazgatóját. Csalás bűntettének alapos gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) gazdaságvédelmi osztálya két nyomozást is folytatott decemberben, egyrészt „12 darab nagy értékű önkormányzati lakás”, másrészt „más lakások fiktív értékesítése okán” - áll Györgyi levelében. Csobai József, a BRFK gazdaságvédelmiosztály-vezetője viszont a minap arról tájékoztatta a HVG-t, hogy az utóbbi ügyben a nyomozást megszüntették, nem sikerült ugyanis azonosítaniuk a hamis igazolványokkal szerződő ismeretlen tettest. Ami pedig a FIK-et szintén hamis igazolványokkal megkárosító, „12 ingatlanos” ismeretlen tettes ellen folytatott másik nyomozásukat illeti, ő egyelőre azt sem tudja, hogy hány, kis vagy nagy értékű ingatlanról lehet szó. Végül a legfőbb ügyész által felsorolt negyedik, a „10 darab önkormányzati lakás fiktív értékesítése okán csalás alapos gyanúja miatt” indított nyomozás tavaly november 5-én befejeződött, s Deák ellen 100 millió forintos károkozás miatt vádemelési javaslattal az I-XII. kerületi ügyészségre került. Úgy látszik azonban, a rendőrségi muníció kevésnek bizonyult, az ügyészségen ugyanis arról tájékoztatták a HVG-t, hogy nyomozáskiegészítést rendeltek el (Deák egyébként a FIK-ügytől függetlenül 1998 ősze óta több mint egy évig előzetes letartóztatásban volt nagy értékű XII. kerületi ingatlanokkal kapcsolatos csalás gyanúja miatt).
Kovács és Rózsa az egymás elleni harcban bevetették rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolataikat is. 1997-ben, amikor a két barát összeveszett, s kölcsönösen megpróbálta egymást a közösen összehordott vagyonból kiakolbólítani, mindketten több „nagyágyút” is felkértek a FIK tisztségviselőinek. Rózsa például Nagy Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság exelnökhelyettesét, Simon Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját, Székely Gábort, a fővárosi önkormányzat főpolgármester-helyettesét, valamint Valenta Lászlót, az Országos Rendőr-főkapitányság volt gazdasági igazgatóját, Kovács pedig Berecz Jánost, az MSZMP egykori központi bizottsági titkárát, Lakatos Ernő hajdani agitproposztály-vezetőt, illetve Várhelyi Istvánt, a Honvédelmi Minisztérium egykori védelemgazdaságifőosztályvezetőjét. Hogy honnan datálódhattak e barátságok, arról sok pletyka kering, az egyik feltételezés szerint az 1992-ben felszámolásra ítélt Sprint Börze Kisszövetkezet, amelynek Rózsa 1987-től elnöke, Kovács pedig szövetkezeti tagja, munkatársa volt, valójában valamiféle fedőszervként működött, Rózsa és Kovács pedig ügynökök voltak - ezt azonban Rózsa ügyvédje határozottan visszautasítja (a nemzetbiztonsági megbízatásra egyébként maga Kovács Tibor is célozgatott a HVG újságírójának 1998-ban). A FIK egyébként nemzetbiztonsági szempontból mindig kiemelten fontos cég volt, s feltehetően akárkik nem vehették volna meg 1994-ben, hiszen a társaság értékes dokumentumokkal rendelkezett a tanácsi, majd önkormányzati lakások tulajdonosairól, beleértve a „cégek” fedett lakásait is.
Az egymás lejáratására szervezett Kovács-Rózsa-akcióknak végül az lett az eredménye, hogy a saját nyakukra hozták a zsarukat. Tavaly június 28-án csődbűntett alapos gyanúja miatt 120 napra előzetesbe bekasztnizták Rózsa Ferencet, decemberben pedig a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) már mindkettőjüket adócsalással gyanúsította. Az adórendőrség szerint Rózsa a Dunalakk Kft. ügyvezetőjeként követett el csődbűntettet, mert bár tudta, hogy a bíróság elrendelte a cég felszámolását, erről a végrehajtókat nem értesítette, viszont a végrehajtás során az általa megbízott személy az ő számára vásárolta fel a Dunalakk vagyonát. E vagyon végül egy Rózsa tulajdonában lévő cégben kötött ki, amely bérbe adta a termeléshez szükséges eszközöket a felszámolónak. Így a haszon elsősorban az ő zsebébe vándorolt, és nem a hitelezőkébe.
Kelemen Tamás, Rózsa Ferenc ügyvédje azt gondolja: a rendőrségi vizsgálat során sikerült okmányokkal s tanúkkal bizonyítania, hogy védence senkit nem tévesztett meg, a végrehajtás idején a felszámolás elrendeléséről nem tudott, azt pedig - mint mondta - egyetlen jogszabály sem tiltja, hogy vállalkozók magánszemélyként olyan cégek vagyonából vásároljanak, amelyekben cégük révén ők maguk is tulajdonosok. Ráadásul, miután a Dunalakk egyik legnagyobb hitelezője maga Rózsa Ferenc volt, nem állt érdekében, hogy a céget megrövidítse. Kelemen szerint az ügy feltehetően nem is jut majd el a vádemelésig, amire abból következtetett, hogy az adórendőrség az iratokat a minap a székesfehérvári városi ügyészségnek küldte meg, márpedig a Dunalakk budapesti székhelyű. Mindez amiatt történhetett, mert az adórendőrség a Rózsa elleni nyomozást összevonta Nemény Vilmoséval - őt a pusztavámi székhelyű Budalakk Éta Kft. ügyvezetőjeként vádolták a Rózsáéval azonos módon elkövetett csődbűntettel -, az utóbbi ügyben pedig a székesfehérvári városi ügyészség az illetékes. A fehérvári ügyészségre a napokban valóban megérkezett több mint tízkötetnyi dokumentum, már az eljáró ügyészt is kijelölték, érdemi információt azonban egyelőre nem tudnak adni - válaszolták a HVG érdeklődésére.
Ami pedig a vámosok által feltárt adócsalás gyanúját illeti: Bencze József tábornok, a VPOP főigazgatója megerősítette a HVG ama információját, hogy a Pest megyei vám-nyomozóhivatal egy bejelentés nyomán kezdett el vizsgálódni 1998. július 30-án. A pusztavámi Budalakk Éta Kft. a vámosok szerint 1996-ban nemcsak a saját előállítású termékeihez felhasznált lakkbenzint szerezte be fogyasztásiadó-mentesen - amire engedélye volt -, hanem azt az 1 millió liternyit is, amit a birodalom egy másik cégének, a Budalakk Konzorcium Kft.-nek értékesített. Ez utóbbi cég mégsem fizette meg az „elmaradt” fogyasztási adót. Emiatt Rózsát - a Budalakk Konzorcium Kft. ügyvezetőjeként -, valamint a cég kereskedelmi igazgatóját 113,1 millió forintnyi, a Budalakk Éta nevében eljáró Kovácsot pedig 87 millió forintnyi adócsalással vádolják. Kelemen ügyvéd viszont december 20-án panasszal élt a Fővárosi Főügyészségnél, mondván, a Budalakk Konzorciumnak is volt engedélye saját előállítású termékek alapanyagának adómentes vásárlására, külsőknek pedig egy cseppnyi lakkbenzint sem értékesítettek, így semmi alapja sincs a vámosok vádjának. Ráadásul a Budalakk Éta és a Budalakk Konzorcium egyaránt megküldte a vámhivatalnak a havi elszámolást, amit a vámosok sosem kifogásoltak (Kelemen mind a mai napig nem kapott választ, jóllehet a törvényes határidő erre nyolc nap lett volna).
Úgy tűnik, a megkárosított önkormányzatok is felébredtek átmeneti álmukból. 1997 májusa előtt is előfordult, hogy több önkormányzat elszámolási vitába keveredett a FIK Rt.-vel, ám addig - mint Dunai Ágnes, a XII. kerületi önkormányzat szóvivője fogalmazott - legalább az elszámolásokat megkapták, azóta már azt sem. A tartozások összegének a megállapítása ily módon szinte lehetetlen. Timár Béla kispesti polgármester viszont arról tájékoztatta a HVG-t, hogy még 1994-ből is részben hiányoznak az elszámolásaik. Mindazonáltal Dunai szerint a FIK 30 millió forinttal tartozik nekik, amiért ők feljelentést is tettek. A III. kerületnek ennél nagyobb összeggel - a december 31-ei nyilvántartás szerint 41,3 millió forinttal - adósa ugyan a FIK, ám ők más stratégiát választottak - tájékoztatta a HVG-t Tarlós István polgármester. „Tavaly felkértem a jegyzőt, hogy 2000. március 31-éig egyezzen meg a FIK-kel.” A XVI. kerületiek és a soroksáriak is egyezkednek, 4,9 millió, illetve 1,5 millió forintról. A XXII. kerület viszont bírósághoz fordult a FIK Rt. 1996. évi 10 millió forintos tartozásának elismertetése érdekében. Lászai János, a VI. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodási bizottsági elnöke (1990 és 1994 között alpolgármester) tájékoztatta a HVG-t a legnagyobb, 100 millió forintos FIK-tartozásról, jóllehet egyes hírek szerint olyan önkormányzat is van, amely 400 millió forintot követel a FIK-től. Lászai egyébként azt is elmondta, az előző ciklus vezetői mindössze 20 millió forintról alkudoztak a FIK-kel, s nem utasította vissza azt a feltételezést, hogy ennek egyik oka az lehet, amiről Kőrösi Imre, a FIK Rt. elnöke az utóbbi időben nap mint nap nyilatkozik: az ő kerületükben is megvett néhány embert a FIK. Neki - mint mondta - dokumentuma is van az előző ciklusban egy képviselő-testületi ülésen elhangzott kijelentésről, mely szerint a kerület nem a FIK-et, csak annak vezérigazgatóját, Kovács Tibort támadja.
Kovács és Rózsa, megrettenve a dutyi közelségétől és attól, hogy elveszíthetik minden vagyonukat, úgy tűnik, átmeneti fegyverszünetet kötöttek. Sőt a sorba az igazgatóság elnöke, a volt MDF-es képviselő Kőrösi Imre is beállt. Január 24-ére az igazgatóság - Kovács, Rózsa és az elnök Kőrösi - összehívták a FIK Rt. rendkívüli közgyűlését. Pedig Kőrösinek igencsak megromlott a viszonya Kovács Tiborral, olyannyira, hogy Kőrösit, aki már novemberben igazgatósági ülést akart összehívni egy rendkívüli közgyűlés meghirdetése érdekében, egyenesen arra szólította fel Kovács: „Ne tetszelegjen az ítélőbíró szerepében olyan ügyekben, amelyek a hatóságok előtt folyamatban vannak... A társaság nevében törvényesen megbízott képviselő munkáját ...ne akadályozza, ha már az ön által birtokolt helyiségek bérleti díjait és közüzemi számláit évek óta nem fizeti. Három napon belül kérjük arra vonatkozó beszámolóját - írta Kovács Kőrösinek -, hogy 1998 szeptemberében milyen alapon hagyta jóvá törvénytelenül Rózsa Ferenccel együtt a társaság tulajdonát képező ingatlanok Deák Gábor és Kelemen Gábor álképviselők általi törvénytelen, jogellenes eladását, ...amivel a társaságnak és ezen keresztül esetlegesen az önkormányzatoknak 100 millió nagyságrendű károkat okoztak. A cégtől felvett 3 millió forint tőkét és járulékait (8 millió forint), továbbá a nyomozó hatóságok által is vizsgált éttermi és vendéglátó-ipari hamis számlákkal igazolt kisebb összegeket (mintegy 5 millió forint) három napon belül fizesse be.”
A decemberi igazgatósági ülésen Kovács, Rózsa és Kőrösi vállalták, hogy a vádaskodásoknak a közgyűlésig mindenképp véget vetnek, helyre akarják állítani a cég törvényes működését. Ezért megbíztak egy könyvszakértő társaságot, hogy az 1997 májusa óta Rózsa és Kovács által külön-külön dirigált, valójában két FIK-ként, két különböző helyen működő társaság iratait rendszerezzék, leltározzanak, állapítsák meg a hiányt, ha van, s azt, hogy az kinek róható fel: kettőjüknek, netán egyes zavarosban halászó más vezetőknek, például Deáknak és Kelemen Gábornak. A rendcsinálás a FIK-ben azonban nem lesz egyszerű. Ehhez ugyanis annál több kellene, mint hogy a cég tulajdonosai a közgyűlési napirendben meghirdetett ügyekben - „személyi kérdések, önrevízió, az új vezetőség feladatainak meghatározása, ezen belül a korábbi vezetőség elszámoltatása” - közös nevezőre jussanak. Határozataik törvényes voltáról ugyanis a Fővárosi Cégbíróságnak is meg kell majd győződnie.
Tavaly a Legfelsőbb Bíróság (LB) a cég egyik vitáját eldöntötte ugyan, s kimondta: az igazgatóság elnöke Kőrösi Imre, tagjai Kovács Tibor vezérigazgató és Rózsa Ferenc. Ám az LB által jogszerűnek elfogadott 1997. májusi közgyűlés óta több közgyűlést is tartottak, az ott választott igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok bejegyzését azonban a Fővárosi Cégbíróság felfüggesztette. A FIK cégbírósági aktája emiatt most megint az LB-n leledzik (a tisztségviselők bejegyzésének felfüggesztése miatt egyébként Rózsa Ferenc és Kovács Tibor is megtámadta Vezér Ágnes bírónőt). Mindazonáltal egyelőre még az sem biztos, hogy a rendkívüli közgyűlés január 24-én határozatképes lesz-e, hiszen a Magyar Hírlapban meghirdetett közlemény szerint a közgyűlés előtt három nappal be kell mutatni a közjegyzőnek vagy a részvényeket, vagy az annak meglétét bizonyító pénzintézeti letéti igazolást. Ám a Rózsa által magáénak mondott, a FIK 49 százaléknyi tulajdonhányadát megtestesítő bemutatóra szóló részvényeiket az egyik feljelentést követően a VI-VII. kerületi ügyészség zár alá vette.
SZÁNTÓ ANIKÓ.
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. július 04. 04:41 | Sorszám: 15 |
Leszámolások kora
„Egyelőre semmi sem igazolható abból a feltevésből, hogy a péntek éjjeli budapesti és a szombat hajnali dunaszerdahelyi leszámolások közt bármi összefüggés lenne” - jelentette ki a HVG kérdésére Dézsi Mihály, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. Szerinte még azt sem lehet pontosan tudni, milyen fegyverrel végezték ki Reichardt Ignácot, a London Brókerház Rt. tulajdonosát, mint mondta, akár pisztoly(ok)ból is leadhatták a gyilkos lövéseket. Pedig egyes sajtóértesülések már tetszetős, ám így pillanatnyilag bizonyíthatatlan teóriákat építettek fel arra a feltételezésre, hogy a főváros XXII. kerületében, a Pék és Gerinc utca kereszteződésénél a merénylő cseh Skorpio géppisztolyt használt.
Dunaszerdahelyen alig öt órával a budapesti kivégzés után állítólag ilyen Skorpio géppisztollyal agyonlőttek egy tekintélyes „másként vállalkozót”, a 33 éves Vida Tamást. Így elvben már egyszerű szakértői rutinmunka lenne összehasonlítani a budapesti és a szerdahelyi helyszínen egyaránt bőségesen található lövedékeket - Reichardt Cherokee terepjárójára legalább 15 lövést adtak le -, csakhogy, ugyancsak Dézsi Mihály szerint, még hivatalos kapcsolatfelvételre sem került sor a szlovák és a magyar nyomozó szervek közt.
A rendőröknél ezek szerint fürgébbnek bizonyultak a tévések, Jaroslav Spisiák járási rendőrparancsnok ugyanis a Tv2 kamerái előtt is megerősítette azt, hogy Vida Tamás Haris Sándornak - a tavaly februárban agyonlőtt Döcher György barátjának - a társaságához tartozott, akit jelenleg zsarolás gyanújával a szlovák hatóságok tartanak előzetes letartóztatásban. Egyes hírek szerint Vida Tamásra egyebek közt az olajmanipulációkkal szerzett vagyonok forgatását bízták rá a szlovákiai alvilágban, s ő forintmilliárdokat vesztett a budapesti tőzsdén. Ezen ügyletek egy részét - hivatalos forrásokból mindmáig meg nem erősített információk szerint - a London Bróker Rt.-n keresztül bonyolította. Azt az értékpapírtitok megsértése nélkül egyetlen brókerházról sem lehetne bizonyítani, hogy ilyen súlyos egyéniségek is ügyfeleik közé tartoztak, mindenesetre tavaly őszre több cég is fizetésképtelenné vált. Egyebek közt a London Bróker Rt. is gyakorlatilag tönkrement, miközben Reichardt Ignác magánvagyonát nemhogy elvesztette volna, de építőipari érdekeltségeit állítólag még erősítette is.
Egy nappal a bróker halála előtt egy feltehetően kábítószerrel kapcsolatos elszámolási vita „nyomatékosítására” Kispesten három, a tavaly tavasszal meggyilkolt Seres Zoltán tágabb ismeretségi köréhez tartozó férfit úgy megvertek, hogy egyikük életveszélyes sérüléseket szenvedett. A három nap alatt lezajlott, nyilvánvalóan szervezett bűnözésre utaló leszámolások rendőrségi szakértők szerint véletlen egybeesést is jelenthetnek, de a tavaly tavaszihoz hasonló véres bandaháború fellángolásának kezdetét is jelezhetik.
|
|
|
|
Mercurius |
Válasz | 2004. július 04. 04:41 | Sorszám: 14 |
|
Közbeiktatak egy céget az orosz olajszállításokba, ahol a hasznot kivették belőle. Ebben volt tag Berecz fia. Berezc azonban a lakásprivatizációkon is kaszált.
|
|
|
|
suppi |
Válasz | 2004. július 04. 04:34 | Sorszám: 13 |
Berecz is benn evolt valami olajbotrányban.
A Buda-Lakk emlékeim szerint érintet volt a London Brókerben , akinek a vezetőjét a Dunából halászták ki.
|
|
|
|
polites |
Válasz | 2004. július 03. 23:47 | Sorszám: 12 |
|
Úgy értettem, hogy similis simili gaudet.
|
|
|
|
Barnuska |
Válasz | 2004. július 03. 19:55 | Sorszám: 11 |
Nos ha az érzékenységet mint kategóriát vesszük alapul akkor Orbán Viktor miniszterelnök által VEZETETT kormány toronmagasan veri akár a munkásőr Horn akár az ügynök által /a nevét már le sem irom/ kormány munkáját.Annál is inkább miután halál és hajszálpontos emlékezetem szerint a minimálbér Orbán alatt 60ezer Ft volt amelyet a magát a legszocialistább az országért legtöbbet tevőnek hirdető
MSZ/m/P és SZDSZ kormány kereken 63 ezer forintra emelt meg.A leányzó fekvésén ezen óriási emelés semmit sem változtatott miután sajátmaguk béremelésével viszont kiemelten törődnek.Nos ez mutatja igazán a hamis állitásaikat és az érzékenységüket.És csodálkoznak azon hogy lassan a pártolóik elfordulnak tőlük.Hamis állitás volt az is hogy nem lesz megszoritó csomag és ime máris van 106 milliárdért.Felvetődik a kérdés hogy mondanak e ezek egyáltalán valamikor is igazat vagy kizárólag a hazugságok sorozatára épitenek meg arra hogy a nép bamba.
Ez a bamba nép már egyszer szétverte egy nap alatt a kommunisták uralmát és nem mindegyikük tudott elbujni akkor sem a nép haragja elől.Igaz akkor szovjet fegyverek árnyékában a patkányok előmerészkedtek de most nincs ilyen erő amelyik megvédené támogatná őket.Maguknak köszönhetik amit kapnak.
|
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. július 03. 19:00 | Sorszám: 10 |
kösz, igen, természetesen..
simile gaudet simili 
|
|
|
|
polites |
Válasz | 2004. július 03. 18:56 | Sorszám: 9 |
|
"similis simile gaudet..." Szerintem simili, nem simile.
Bárhogy is van, "simlis a simlisnek ..." 
|
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. július 03. 18:24 | Sorszám: 8 |
|
HKovács!! Tellert kifelejtetted!!! Talán nem véletlenül
|
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. július 03. 18:22 | Sorszám: 7 |
|
Velünk is baj lehet” A politikus szerint nagyon el kell gondolkodni a pártnak az ifjúság és az értelmiség megszólításának lehetőségéről. Közlése szerint "fájó szívvel veszi tudomásul", hogy a nemzet szempontjából nagyon jelentős személyiségek sora, többek között Grosics Gyula, Kokó és Egerszegi Krisztina a Fidesz rendezvényein vesznek részt, míg több, az MSZP-vel szimpatizáló vezető értelmiségi nem hajlandó a szocialistákhoz elmenni, amennyiben sajtónyilvánosság előtt zajló rendezvényről van szó.
- Velünk is baj lehet, ha többen nem mernek a nyilvánosság előtt vállalni minket - mondta az MSZP elnöke. http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=36895 csodálkozol, HKovács??  
Kádár miniszterelnök helyettese, ma miniszterelnök  s most éppen a tömeggyilkos, magyar családok százezreinek életét megnyomorító, tönkretevő.. Kádárnak állítanak síremléket, Berecz elvtárssal az élen..
|
|
|
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. július 03. 18:08 | Sorszám: 5 |
|
"A másik 1989-es alapító, Gazsó Ferenc társadalomkutató azt hangsúlyozta, több olyan feszültség van a társadalomban, amelyekre eddig - pártállástól függetlenül - nem tudott választ adni a politika. Az egyik legfontosabb közülük a már a társadalom tűrőképességét meghaladó társadalmi egyenlőtlenség, amely egyre növekszik - tette hozzá. Többen e vonatkozásban szóvá tették az oktatás, valamint az egészségügy piacosítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket.."
ez sem igaz, igy..
pl OV kormánya alatt csökkent a különbség a legszegényebb és leggazdagabb réteg között.. pl
Horn idjén minimálbér/miniszterelnöki fizetés..= 1/22
OV idején minimálbér/miniszterelnöki fizetés.. 1/17
MP idején minimálbér/miniszterelnöki fizetés.. 1/24 azaz (kb, igy emlékszem)
Horn idején 19/400 ezer Ft
OV idején 50/800 ezer
MP idején 50/1200 ezer
|
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. július 03. 18:00 | Sorszám: 4 |
Kovács nem kívánja egyedül elvinni a balhét
Lízingbe adott kormányzati tevékenységKovács László pártelnök az MSZP-hez kapcsolódó reformkör-tagozat és alapítvány egy tanácskozásán azt mondta: a választási kudarc miatt nem kívánja egyedül elvinni a balhét. Más felszólalóktól több éles kritika is elhangzott, többek között egy olyan vélemény is, amely szerint "úgy tűnik, mintha a kormányzati tevékenységet lízingbe adták volna egy bizonyos körnek."
Az MSZP elnöke szerint pártja június 13-i választási kudarca egy időben jött, komoly figyelmeztetés volt; Kovács László erről az MSZP-hez kapcsolódó reformkör-tagozat és alapítvány szombati budapesti tanácskozásán beszélt.
A politikus leszögezte, "nem egyedül kívánja elvinni a balhét" azzal a jelzésével, hogy nem indul újra a pártelnöki posztért az MSZP őszi tisztújító kongresszusán. Érvelése szerint eredeti elképzeléséhez kellett volna ragaszkodnia, hogy a 2002-es önkormányzati választások után lemond elnöki posztjáról, mert az "fizikailag összeegyeztethetetlen" a külügyminiszteri tevékenységével. Kovács László szeretné, ha utódja az MSZP élén "főállású" pártelnök legyen.
Az európai parlamenti választási kampányra kitérve Kovács László igyekezett eloszlatni azokat az aggályokat, amelyek többek között a "Fidesz hazugsággyára" reklámplakátot okolták a kudarcért. A pártelnök a 2002-es parlamenti választások második fordulójával érvelt, felidézve, hogy a Fidesz - szerinte nagyon negatív kampánnyal - 10 százalékkal csökkentette az MSZP támogatottságát, ezért mindig reagálni kell a negatív kampányra. Lízingbe adott kormányzati tevékenységek Kovács László visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, hogy nem teljesülnek az MSZP 2002-es ígéretei. Azok - szerinte - teljesülnek, ám két év után nem lehet azokat számon kérni.
A politikus rámutatott a kormány és a párt viszonyára, amely mindenütt a világon megváltozik egy választási győzelem után. Hangsúlyozta, egyetlen pártnak sem lehet kormányát gazdaságilag irreális követelésekbe kergetnie, mert annak hatása megmutatkozik, és bukást okoz a következő választáson. Kovács kitért arra, hogy a jövő héten pártvita kezdődik az MSZP-ben a stratégiai program megreformálásáról. Elképzelése szerint a tisztújítás során a teljesítménynek és az elkötelezettségnek kell mérvadónak lennie, vagyis az alapszervezetektől az elnökségig olyan személyeket kell pozícióba juttatni, akik az MSZP sikerét fölé helyezik saját érdekeiknek. Az alapszervezetek helyzete kapcsán több, azok hiányosságait szóvá tevő indulatos bekiabálás hangzott el a jelenlévők köréből. A reformkörök fellépésének 15. évfordulójához kapcsolódó tanácskozássorozat budapesti állomásán felszólalt az egyik 1989-es alapító, Kerényi György is, aki egyetértő hangsúllyal emelte ki azokat a véleményeket, miszerint úgy tűnik, mintha a kormányzati tevékenységet "lízingbe adták volna egy bizonyos körnek". A felszólaló több tekintetben egyetértett Tabajdi Csaba országgyűlési és európai parlamenti képviselő változtatásokat szorgalmazó véleményével. A másik 1989-es alapító, Gazsó Ferenc társadalomkutató azt hangsúlyozta, több olyan feszültség van a társadalomban, amelyekre eddig - pártállástól függetlenül - nem tudott választ adni a politika. Az egyik legfontosabb közülük a már a társadalom tűrőképességét meghaladó társadalmi egyenlőtlenség, amely egyre növekszik - tette hozzá. Többen e vonatkozásban szóvá tették az oktatás, valamint az egészségügy piacosítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket. Voltak olyan felszólalók is, akik radikális változtatást szorgalmaztak a párt elnökségének személyi összetételében. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a nemzeti jelleg kapcsán az MSZP-nek még jócskán van adóssága, illetve javítani kell egyházpolitikáján is. Bírálat és kényszer Hozzászólása során a pártelnök többször bírálta a médiatörvényt, amelyet szerinte úgy sikerült megalkotni, hogy a jobboldalt segítse, akár ellenzékben, akár kormányon van. Ezzel kapcsolatban kiemelte a szerinte a Fidesz irányában elfogult Magyar Rádió vezetését, ahol az elnököt védi az említett médiatörvény, hiába tiltakozott a kampány során is az MSZP. Kovács a tanácskozáson elhangzott, az MSZP koalíciós partnere, az SZDSZ-nek címzett kritikára azzal reagált, hogy 2002-ben az MSZP-nek az volt a választása, erős ellenzék marad-e, és nem tud hozzáfogni elképzelései megvalósításához, vagy vállalja a koalícióból adódó kompromisszumokat. „Velünk is baj lehet” A politikus szerint nagyon el kell gondolkodni a pártnak az ifjúság és az értelmiség megszólításának lehetőségéről. Közlése szerint "fájó szívvel veszi tudomásul", hogy a nemzet szempontjából nagyon jelentős személyiségek sora, többek között Grosics Gyula, Kokó és Egerszegi Krisztina a Fidesz rendezvényein vesznek részt, míg több, az MSZP-vel szimpatizáló vezető értelmiségi nem hajlandó a szocialistákhoz elmenni, amennyiben sajtónyilvánosság előtt zajló rendezvényről van szó.
- Velünk is baj lehet, ha többen nem mernek a nyilvánosság előtt vállalni minket - mondta az MSZP elnöke.
http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=36895
|
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. július 03. 17:25 | Sorszám: 3 |
a pixelesztergályosok jó kis címlapot szerkeszthetnének, évfordulók címmel.. 
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. július 03. 17:24 | Sorszám: 2 |
|
csaknem pontosan 1 éve Kulcsár is ezt mondta, nem akarja egyedül elvinni a balhét.. 2003 Júl 9 KA: „elegem lett abból, hogy a játékszere lettem Kulcsár Attila: "elegem lett abból, hogy a játékszere lettem bizonyos embereknek..."
2003.07.09 11:59 Kulcsár Attila, a K&H Equities sikkasztási botrányával kapcsolatban a K&H Bank által egyszemélyes felelősnek kikáltott K&H Bank igazgató ma exkluzív interjút adott a Portfolio.hu-nak. Kulcsár Attila jelenleg külföldön tölti szabadságát, de jövő hét közepén hazajön és hazajövetelét követően áll a vizsgálatot és nyomozást folytató szervek rendelkezésére. A beszélgetésben Kulcsár amellett, hogy háttér információkkal szolgált a K&H Equities-nél folyó sikkasztásokról, a Pannonplast felvásárlásról és a PSZÁF vizsgálatról, kijelentette: a mai napon írásban vissza fogja vonni azon nyilatkozatát, melyben elismerte, hogy a K&H Equities-ben történt sikkasztásokért egy személyben lenne felelős. http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=31544
|
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. július 03. 17:20 | Sorszám: 1 |
|
azaz similis simile gaudet..
Kovács: Nem viszem el egyedül a balhét
Index/MTI
2004. július 3., szombat 14:35
Az MSZP elnöke szerint pártja június 13-i választási kudarca egy időben jött, komoly figyelmeztetés volt. Kovács László az MSZP-hez kapcsolódó reformkör-tagozat és alapítvány szombati budapesti tanácskozásán leszögezte, "nem egyedül kívánja elvinni a balhét" azzal a jelzésével, hogy nem indul újra a pártelnöki posztért az MSZP őszi tisztújító kongresszusán. http://index.hu/politika/belfold/kl0703/
|
|
|
|
Fortissimo |
Válasz | 2004. július 03. 17:19 | Sorszám: 0 |
Kovács László és Kulcsár Attila egykutya..
mondhatná toloba
|
|
|
