|
Téma: Jobbik - a program
|
|
|
|
Nyam Nyam |
Válasz | 2004. november 15. 17:59 | Sorszám: 491 |
|
Természetesen ez vonatkozik az összes egyházi jelképre a zsidóra, muzulmánra, stb.
|
|
|
|
Nyam Nyam |
Válasz | 2004. november 15. 17:57 | Sorszám: 490 |
Jó ne kapjunk hajba!  Ez nem jogi kérdés szerintem, hanem erkölcsi. Ne használják a keresztet politikai mankónak! Nem arra való.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 15. 17:50 | Sorszám: 489 |
Az AB-n ez nem menne át. Ez evidens. Alapból sérti az összes alapjogot egy ilyen tiltás. Benne a szólásszabadságét, a vallás- és lelkiismeretszabadságét stb. Én is szívesen betiltanám a demagógiát és legalább az Európa szót...  De mi lenne akkor?
|
|
|
|
Nyam Nyam |
Válasz | 2004. november 15. 17:44 | Sorszám: 488 |
|
"Tiltott jelkép lesz a kereszt?" A politikai ambíciók megtámogatására használt kereszteket jobb lenne ha tiltanák, ugyanis a kereszt nem politikai mankó, hanem szent jelkép.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 15. 17:25 | Sorszám: 487 |
|
No ehhez nem kell bölcsnek lenni. Vissza nem lépés esetén is nyer a Fidesz. Hisz már a zsebükben van az 50%- ez holt biztos. Nincs honnan feljöjjön az MSZP. A visszalépés okafogyott. Olvastam terra fejtegetését a ringben maradásról... Nos neki se adnék igazat. Szerintem teljesen mindegy. Az az elvárás persze butaság, hogy a megbízhatóságot kell bizonyítani. Kifelé? Miért? Mi célból? Eddig egyetlen pártnak sem sikerült megtennie: következetesen be kell tartani a vállalásokat, nem lehet vizet prédikálni és bort inni. Csak a választót fogadom el, aki számára bizonyítani kell a hűségünket. A Jobbik hűséges marad a választóihoz.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 15. 17:19 | Sorszám: 486 |
Tehát a kereszt szánalmas. Jó.
Gondolom, a zászló és a címer is az...?
A himnusz meg egyenesen elkoptatott...?
|
|
|
|
Marco |
Válasz | 2004. november 15. 10:46 | Sorszám: 485 |
A Jobbik az időközi választáson kb azonos eredményt ért el, mint az MDF és a MIÉP.
Az egyik helyen megelőzte az egyiket, a másikon a másikat.Most itt volna a lehetőség, hogy demonstrálja, hogy a három közül csakis a Jobbik a megbízható, együttműködésre kész jobboldali párt.
Ehhez csak annyit kellene tenniük, hogy visszalépnek a második forduló elött a Fidesz javára.
Lesz-e bennük ennyi politikai bölcsesség? Ha lesz, felszippanthatják a másik két minipárt szavazatait és máris 5% fölé kerülhetnének! Ha nem, akkor azt demonstrálják, hogy ők sem különbek a Deákné (Dávidné, Csurkáné) vásznánál!
|
|
|
|
pascal |
Válasz | 2004. november 10. 17:29 | Sorszám: 484 |
|
Miért szánalmas?
|
|
|
|
szutyok |
Válasz | 2004. november 10. 15:53 | Sorszám: 483 |
|
Úgy tűnik a Jobbik politikai tevékenysége idén is kimerül a szánalmas keresztállítási akciójukból. Szerencséjükre ezúttal a Fidesz is beintett nekik, úgyhogy idén is meglesz a 15 perc hírnév. Tiltott jelkép lesz a kereszt?
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 08. 18:40 | Sorszám: 482 |
|
Persze. Értem. Nem a szakszervezetek lobbystája vagy te sem. Szerintem elméletileg van ilyen rendszerre lehetőség, de a civil kontroll más megvalósítási lehetőségeket is kaphat, mint egy új parlamenti kamara - különösen, hogy egy állandó száztagú kamara már nem civil lenne, hanem hivatásos, s előjönnének ugyanazok a problémák, amik a pártoknál és amiket megoldani véltél általuk. Hozzáteszem, szerintem a politika egy szakma és a professzionális politikusra szükség van, a Feierabendparlamentnek nem sok létjogosultsága van. Nem lenne hatékonyabb.
|
|
|
|
Flex |
Válasz | 2004. november 08. 17:21 | Sorszám: 481 |
|
A kétkamarás parlament önmagában nem rossz dolog, mert a szakmai szempontok és rétegérdekek jobban megnyilvánulhatnak, mint a kizárólag párt alapokon álló egyházas parlamentben. Nem jelentene feltétlenül többlet kiadást sem, hiszen a mai parlament létszámából bővel kitelne az alsó- és felsőház is. Inkább azért nem célszerű, mert - sajnos - az érdekképviseleti szervekben, szakmai szervezetekben még mindig túlteng a szoci-uralom, a legtöbb poszton régi elvtársak vannak.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 08. 14:54 | Sorszám: 480 |
|
Ez már egy huszadszor újranyitott kérdéskör. Én a folytonosságra helyeztem a hangsúlyt, de ha váltást látunk 2000 körül az addig kitartóan takarékoskodó Orbán-kormány működésében, akkor az egyértelműen helyes szerintem. Márcsak személyekben is megmutatkozik a törés. Amellett érvelek, hogy ez a váltás édeskevés és nem szakítás az IMF-Világbank-Bokros-Járai képviselte mainstreammel. Sokkal inkább PR-váltás ez, népszerű intézkedések csomagjának eladása, felkészülés a 2002-es választsokra, amit sokáig úgy tűnt nyerni is fognak...
|
|
|
|
alias3t |
Válasz | 2004. november 08. 09:04 | Sorszám: 479 |
|
"Részben igaz. Matolcsy két évig topogott a küszöbön és nézte, ahogy a Járai-Chikán járja a Bokros-Medgyessy által kitposott utat, csak 2002-ban kezdődött el a fideszes gazdaságpolitika, ami azonban messze kevesebb volt, mint amit Matolcsy ötlet szintjén elgondolt és sokkal konformabb az EU-s, IMF-es kitaposott úttal." Kifejtenéd ezt egy kicsit? Miben volt több a Matolcsy-irány az első két évben folytatott politikánál?
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 08. 08:58 | Sorszám: 478 |
|
"A Fidesz sem úgy kezdett kormányozni, hogy szakmai háttere meg ötletei lettek volna, ezek menet közben jöttek." Részben igaz. Matolcsy két évig topogott a küszöbön és nézte, ahogy a Járai-Chikán járja a Bokros-Medgyessy által kitposott utat, csak 2002-ban kezdődött el a fideszes gazdaságpolitika, ami azonban messze kevesebb volt, mint amit Matolcsy ötlet szintjén elgondolt és sokkal konformabb az EU-s, IMF-es kitaposott úttal. De szerintem ezek az ötletek megvoltak, csak Matolcsy gondolatait nem tette magáévá a párt. Azóta sem. Orbán ugyanis konformista - ami persze nem baj - "az országgal nem lehet kísérletezni" - mondja, pedig szerintem a rendszerváltás és az azóta lefolyt privatizáció és gazdaságpolitika egy rémregénybe illő kísérlet. De túléltük s most ezt eredménynek állítják be.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 05. 16:57 | Sorszám: 477 |
Kissé túlmisztifikálod a kormányzást. A politikus politikai döntéseket hoz és azt magyarázza, adja el a nagyközönségnek, amely általában felületesen informált. De maga a kormányzás az a közigazgatás nagy szakmai bázisára épül. A párt szakértői és a párthoz közelálló figurák az irányokat adják meg és a parancsokat osztják ki. A bürokratikus rendszerek úgy vannak konstruálva, hogy egy hülye is elvezethesse őket. (Látunk is erre példát sajna.  ) A napi ügyek így is lefolynak. Sőt még egy ilyen rossz rendszer is dolgoz ki ötleteket és valósít meg, kilincselnek a hülyénél stb. Hogy az jó-e vagy rossz majd a rostákon úgyis kiderül. Hát nem túl hatékony, de szerintem egy rossz reformernél még ez is jobb. Olyan még nem volt amúgy, hogy ne lett volna található szakértői, szakminiszteri, államtitkári posztra ember. Sorbanállnak azok garmadával, lehet szelektálni - persze ahhoz is ész kell. S egyáltalán nem szükséges, hogy párttag legyen. A szakemberek kevésbé hisznek a pártokban szvsz. A közhivatalt betöltő politikus, pártok dolga azért szerintem is ismerni a terület fő kérdéseit és koncepcióval rendelkezni vagy beszerezni, s vagy egyikhez vagy másikhoz szakembereket találni. Nem hinném, hogy ez olyan nehéz ügy lenne, amit ne tudna a Jobbik szervezete felvállalni majdan. (Ha addig kiszelektáljuk a hülyéket.  ) Ami ötletünk van azt meg lehet és szerintem kell is valósítani, ez a program tartalmaz jó téziseket bőven. Felét kidolgozzuk, akkor az egy jó kormányzásra ad lehetőséget. Négy-öt kimagasló témára pedig sikeres kampány alapozható (ha Dávidék túl akarnak lépni végre a keresztállításon és a liberálispukkasztáson.) A Jobbik kabinetmunka túllépett az egyszerű kritikán. Érdemes rászavazni, 2006-ra megérik a hivatalvállalásra. De megjegyzem: én jobban örülnék négy év ellenzékiségnek és közéleti tapasztalatszerzésnek (a Fidesz is egy évtizedet gyakorolt, hogy eljusson oda, ahol ma van - a Jobbik helyzete nem olyan rózsás persze, de hasonló, a lelesedés megvan és van egy pártnyi erő mögötte, csak ma nem 90 van).
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 05. 16:20 | Sorszám: 476 |
|
Hát a Fidesz és a szakmaiság kapcsolatáról lehetne tanulmányokat írni, általában az "engem választottak meg bazze ne dumálj bele" mentalitás jellemezte azt. Környezetpolitikában ismerem ezt leginkább. Neves és jobboldali szakembereket hajtott el a Fidesz, akik persze minden kormánynak dolgoznak, de egyik se hasznosítja a tudásukat. Balaton-Berek-ügy pl. tipikusan ilyem. De a mezőgazdaság volt a téma. Elhajóztunk kissé messze. A magyar áruk kedvezőbb piacának megteremtése volt a kérdés. Bennem felemrül az is, hogy egyáltalán mi értelme van mezőgazdasági terméket exportálni? Pláne dotáltan exportálni (msotmár csak EU-n kívülre). Mi abban az üzlet. Véleményem szerint a hazai mezőgazdaság legjobb piaca a hazai ipar és fogyasztás. Exportálni szinte csak készárut érdemes és minőségi többlettel bíró drága árukat (bio- és különleges árukat, hungaricumokat, bort stb). A magyar termőföld megvédésére és a spekuláció kivédésére pedig a föld árának megdrágítása magas állami illetékkel és a földbirtoklás valamilyen differenciált-kompenzált földadóval való sújtása az alkalmas eszköz. Hasonlóan magas átminősítési illeték által a zöld területek beépítése is gátolható, részletes szabályozás indokolt, mert jelenleg támogatjuk a tájrombolást és nem védjük a legnagyobb kincsnek kikáltott földünket. A mezőgazdaság gazdaságosságának sikerét pedig a kisgazdaságok állami-önkormányzati támogatású szövetkezeti összefogásában látom. (De szerencsés lenne ha az árutermelésből kiszorulnának az amúgy mellékesen mikrogazdálkodók, akik fillérekért adják el a termést a felvásárlóknak rontva ezzel a földből élők megélhetési esélyeit. No és a felvásárlói rendszer ill. a kiskereskedelmi disztribúció megváltoztatása is előnyösebb feltételeket tudna létrehozni pl. a városban termelői bolthálózatok kiépítésével, ahol az őstermelő saját áruját árulhatná, s így nem szorulna ki a kereskedelem hasznából. Ezek a Hangyára hajazó ötletek persze. De itt ma gyors állami vagy állami banki közbenjárás kell, mert a 24. óra utánvagyunk és épp azért, mert a Fidesz a 22. órában elmulasztotta a feladatát végezni: felkészülni.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 05. 15:43 | Sorszám: 475 |
Igen. Ez az ismert romantikus teória. S hisz éppen "tan"-nak neveztetik látszik, hogy nem jog és sosem volt gyakorlat. Minthogy nagyon államiságunk sem, az elmúlt 500 évben.
Nincs vita. Új alkotmány kell. S olyan, amely méltó egy ilyen jelképhez, mint a korona. Én így foglalnám össze, amit számomra ez a pont mond.Közjogi kérdésekkel nem foglalkozik a program. Pedig lehetne. Pedig kétkamarás parlament és hasonló témákkal lehet még ideiglenesen tematizálni is (lásd 2001-es Medgyessy antréja). Engem foglalkoztat ez a kérdéskör, de szilárd álláspontom nincs. Véleményem szerint a kétkamarás működés nem lassabb. Főleg ha funkciókat is megoszt a két ház. Többféle modell van a világon. Sajnos nem vagyok ennek a területnek a mély ismerője, úgyhogy nem referálnék inkább. A szakmai testületekből összeálló felső kamara is létező modell tudtommal (talán az íreknél). Van lehetőség a szellemi elitet reprezentáló és jórészt kevés közjogi jogkörrel felruházott felsőház kialakítására is - ez talán a leginkább tradicionális (Lordok Háza) stb. Amúgy én erős-kormány-párti vagyok, ami nem azt jelenti, hogy a parlament jogkörei szűküljenek, de felesleges vitákra pazarolni az időt a törvényhozásban, amikor a képviselők a szakmai munka nagyrészét nem is képesek átlátni. túlterheltek és pártutasításra törekszenek. A törvényhozás szerintem dolgozzon lassan megfontoltan, nagyhorderejű, országos, átfogó, általános ügyekben, a kormány végezze a szakmai háttérbázisával a napiszintű operatív munkát, amit katonás rendben hajtson végre a közigazgatás. És törvényesség szempontjából mindezt felügyelje a másik két hatalmi ág, de ne operatív módon, mert arra egy paralel közigazgatás és államapparátus kéne, ami felesleges lenne és nincs is rá pénz, ember, de ráció se. (EU-ban is kifogásolom a funkciók összekeveredését, no ott erős kormány van és gyenge parlament, sőt nincs is parlament, de igazán kormány sem. A kormány és a kormányok tanácsa törvénykezik, sőt a bíróság is törvénykezik a parlament meg láttamoz és reprezentál.) Sajnálatos módon nem fogalmaz meg a program a demokrácia intézményeinek átalakításáról semmi reformtörekvést. Pedig lenne ok bőven. Kezdve a választási rendszertől (külhoni állampolgárság és választójog kérdéskörével együtt) pl. az arányosság elve, parlamenti küszöb esetlegessége, pártfinanszírozás, egyfordulós választás, választhatóság, pl. a köztársasági elnök közvetlen megválasztási módján át a közéleti szerepéig, etcetera.
|
|
|
|
hejde |
Válasz | 2004. november 05. 14:26 | Sorszám: 474 |
A Széchenyi-terv ilyen. Az állami tulajdonú földek megvásárlására vonatkozó program, amit a Fidesz a 2002-es 2 választási forduló közt, ijedtében kezdett meg, szintén ilyen. Az EU minden tilalma ellenére, az állami beruházások pályázatait, valahogy mindig az adott állam hazai cégeik nyerik. A Fidesz autópálya-építése is ilyen. A kamattámogatásos lakásvásárlás, és annak az építőiparra gyakorolt hatása megintcsak ilyen.
Ez a dolog nem a nagy elhatározással indul be, hanem ezer apró ötlettel. (Ha valamely párt méltóztatik néha megkérdezni a szakmabelieket, hát azoknak gyakran vannak használható ötleteik. Ehhez kéne még a párt saját szakmai gárdája. A párt többek közt arra való, hogy a felszínre segítse a lehetőségeket. Ellenzékben persze vígan meg lehet élni az elvekből is.)
Az MSZP nem pusztán ötlettelen, hanem koncepciójában is a multikra épít, így nincs szüksége a kisvállalkozásokat támogató programokra. A Fidesz sem úgy kezdett kormányozni, hogy szakmai háttere meg ötletei lettek volna, ezek menet közben jöttek. De ma már rendelkezik vele. A Jobbik - szvsz - nem, de nem is adott számára a lehetőség, hogy kormányon szedje össze magát.
|
|
|
|
hejde |
Válasz | 2004. november 05. 13:46 | Sorszám: 473 |
1848-ban sem volt szükség a szentkorona-eszme félretételére. A Szentkorona maga a nemzet. '48 előtt a nemzet tagjai a nemesek, utána mindenki. A Szentkorona joghatósága a koronázással száll a királyra, volt idő, hogy választással, és volt, hogy anélkül, de elvileg legalábbis mindenképp a nemzet akaratából, így a hatalmat csak gyakorolja, de nem az övé. Namármost, ezt az alapot elemezgette meg részletezgette a könyvtárnyi irodalom. Nem véletlenül akkor, amikor a nemzetnek kevés köze volt a hatalomhoz, hogy legalább az elvet tartsa fenn. Ma ennek annyi értelme lehet, hogy mindenképp megérdemelne 1-2 bekezdést az Alkotmány preambulumában. Több nemigen. Szervezetileg, gondolom, királyságot azér' nem akar a Jobbik. Érthetik tán még alatta a kétkamarás törvényhozást (a legtöbben, anno a kisgazdák is, a szk-eszme kapcsán ezt szokták emlegetni. Pl. helyet lehet adni a 2. kamarában a civil szervezeteknek, érdekképviseleteknek, szakmai köztestületeknek. Tény, hogy ma állandó vita forrása ez; Törvényileg beleszólásuk van az őket érintő ügyekbe, csak fórumuk nincs hozzá. A pluralizmus (gusztustalan egy szó) elvével összeférhetetlen kisebbségi parlamenti képviselet is, évek óta megoldatlan mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség. Ugyanakkor - még csökkentett jogkörrel is - 2 kamara jelentősen lassítja a törvényhozást, ami nem hiányzik. Másfelől a mostani rendszer, még ha néha bukdácsol is, bevált.) A Jobbik - szintén a programban kifejezett - véleménye a parlament megerősítéséről a kormánnyal szemben, esetleg efelé is mutathat, bár meg kell jegyezni, hogy a lassúság miatt elmaradt munkát a kormány végzi el, vagyis 2 kamara szükségképpen a kormány javára billenti a mérleget.
Más ötletem nincs, gondolom, a részletes programban - ha lesz ilyen - ezt is kifejtik majd.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 05. 01:05 | Sorszám: 472 |
|
Öszinte leszek: én sem. Nem is értem, mire gondol a szerző.
A Szent Korona, mint történelmünk páratlan tanúja, a nemzeti folytonosság ezeréves hordozója valóban felbecsülhetetlen értékű szimbólum. De a középkori alkotmány-csírák és valami misztikus tanokkal kevert állameszmények nehezen illeszthetők bele a ma társadalmi igényeibe. A mai magyar alkotmánynak a XXI. századi nemzeti kihívásokra kell választ adnia s irányt mutatnia.
|
|
|
|
Flex |
Válasz | 2004. november 04. 18:21 | Sorszám: 471 |
|
Rengeteg jó gondolat van ebben a programban. A Szent Korona-tanra épülő alkotmányt én azért nem erőltetném.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 04. 14:59 | Sorszám: 470 |
|
A környezetvédő, György Lajos a Jobbik programról különböző (zpok) levlistákon: Kivonat a JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM RÖVID
PROGRAMJÁBÓL,-a 2004 október 24-én rendezett gyűlésre kiadott és ott
ismertetett anyag alapján.
(Mottó: �Adjatok egy jobbik világot - S akkor talán másképpen látok,
- De adjatok: de hamar." Ady Endre: Ugrani: már soha.)
A 14 oldalas füzetből csak néhány környezeti és kistérségi
vonatkozású bekezdést idézek. Ezek nem egy �környezetvédelmi"
alfejezetben vannak, hanem az általános, gazdasági, pénzügyi,
mezőgazdasági, egészségügyi, önkormányzati alfejezetekben.
Idézetek:
�A mostaninál igazságosabb társadalom építhető... A Jobbiknak...a
stratégiája
szükségszerűen ellenpontot képez a mai, globalizált világban uralkodó
nézetekkel, a
gazdaság területén a privatizáció-liberalizáció-dereguláció hármasával
szemben. (EU): A gazdasági együttműködésre igent, a politikai unióra, a
központosított és bürokratikus
államszövetségre nemet mondunk....
A privatizáció teljes folyamatát felül kell vizsgálni, szükségesnek
tartjuk egyes stratégiai fontosságú vállalatok állami visszavásárlását.
Meg kell szüntetni az energiaszektor további privatizációját. ...
Az igazságos közteherviselés a kétkulcsos adórendszerrel szemben ...
a nagy jövedelmek erőteljesebb megadóztatását teszi szükségessé. Az
adósávokat szét kell húzni.
Az ipari környezetvédelem terén elsődleges cél a tiszta termelési
technológiák
alkalmazása, ezután következhet a keletkezett hulladék újrahasznosítása, s
csak kényszerű megoldásként az ártalmatlanítás.
Adókedvezményeket a környezetbarát tachnológiát alkalmazó
vállalkozásoknak!
A megújuló energiák felhasználására irányuló beruházások segítésével
csökkentjük
hazánk energiabehozatali függőségét.
Új, az eddigieknél szigorúbb reklámtörvény és fogyasztásvédelmi
törvény segítségével védjük a figyasztókat, hogy elősegítsük a
mennyiségi fogyasztási szemlélet minőségivé alakítását. Növeljük a betét-
és termékdíjas árúk körét.
A közutakat rendkívüli mértékben terhelő, tranzit teherautó
forgalmat vasúti szállítással kell kiváltani. ...
A nagyvárosok túlzsúfolt útjain a helyi tömegközlekedés
fejlesztésével, a járatok
sűrítésével segítünk. Növeljük a belvárosokban a zöldfelületeket és az
autómentes
övezeteket. ...
Ösztönözzük a biogazdálkodást és az integrált termesztést. ...
Támogatni, népszerűsíteni kell a �Hangya" típusú szövetkezeti
formákat... Szorgalmazzuk a kisebb tőkével rendelkező szövetkezeti formák
megteremtését. ...
Az egészségre bizonyítottan káros adalékanyagokat száműzni kell a
táplálékunkból.
Célunk, hogy hazánkban ne lehessen forgalomba hozni olyan termékeket,
amelyek bármely összetevőjének egészségünkre gyakorolt hatása nem
ismert....
Nem beszélhetünk demokráciáról és nem érvényesülhet a hatalom
decentralizációjának elve, ha az önkormányzás nem kapja meg a széles körű
autonómiát és a feladatai ellátásához szükséges eszközöket,
forrásokat. ...
Az épített környezet védelme érdekében a települési önkormányzatok állami
segítséggel számolják fel a közigazgatási területükön található illegális
hulladéklerakókat...
Leállítjuk a városokban a zöldterületek, parkok beépítését."
*
Jobbik Magyarországért Mozgalom, 1113 Budapest, Villányi út 20/a,
Távb. és távmásoló: 365-1488. info@jobbik.hu ------ honlap: jobbik.hu
(Pi.: Kezdetnek ez igen derék! Ez egy RÖVID program.
A Magyar Nemzet, Népszabadság, Magyar Hírlap, Metro még kis hírben
sem tett említést a Jobbik gyűléséről.)
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 03. 23:28 | Sorszám: 469 |
|
Természetesen társadalmi ismeretek oktathatók. Ez még nem világnézeti elfogultság. Amúgy természetesen így is ad át világnézetet az oktatás. Jót is rosszat is. Pl. az irodalom végig moralizálás. Sokszor a leggöbbelszibb módon. Hol a határ? Mit nem lehet. Amúgy nem hsizem, hogy pusztán az oktatáson át megváltoztatható a társadalom. Ez naivitás vagy egyszerűen utópia, abból meg láttunk eleget a XX. században. A nácik és komcsik is ÁTnevelni akartak. Inkább a konfuciánus elgondolás feléhajlok. Jó példával kell előljárni. még azt sem hiszem, hogy Stohlból ne lehetne tanulni, hisz a hibáit mindenki látja, szétment miatta a család, újra s újra, neki ez kell. De mindenkinek van lehetősége eldönteni, hogy ez jó vagy rossz. A legtöbben jó döntést hoznak, de a társadalom nem volt sose tökéletes, nem is lesz. Nem ez talán a fő ok. Még a valóság show-k negatív hatása is eltúlzott. Ez nevel fel egy nemzedéket, de ettől még nem lesznek feltétlenül rosszabbak mint pl. nagyapáink. Vagy nem ettől. Vagy nem is lesznek rosszabbak.
|
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2004. november 03. 23:21 | Sorszám: 468 |
|
>>A feladat adott: hozzuk helyzetbe a magyar vállalkozókat és gazdákat az EU-val szemben (értve így is: az EU akarata ellenére).<< Hát ez az, hogy? Kérdeznél vissza, ha mi írnánk! (Amúgy mindenben egyetértek. Most már benn vagyunk. Belül kell boldogulnunk. De újratárgyalásra van lehetőség. Másnak is volt. Az egész történelem újratárgyalás. Sőt. Sokszor újra is írják...)
|
|
|
|
