Olyan kérdésben népszavazást tartani, amiben a nép nem képes érdemben dönteni vagy amely kérdés erre nem is alkalmas, sokkal antidemokratikusabb, mint ha a nép nevében a parlament dönt.

Ismétlen, örülök annak, ha nem lesz alkotmány, hanem minden lényeges kérdésben rá lesznek kényszerítve a tagállamok a megegyezésre vagy egyezmények megkötésére. Örülök annak is, ha ráébrednek az EU vezetői, hogy sok dologban rossz úton járnak.

Mint topikindító, kérem ezt!

Lemondott Raffarin

2005. május 31. 12:22

Az új uniós tagállamok jól jártak a francia nemmel

2005. május 31. 12:55

Bár a hivatalos kelet-európai álláspontok csalódottságot tükröznek a francia nemet követően, az újonnan csatlakozott EU-tagállamok vezetői igazából elégedettek, hogy az európai alkotmány elvetésével egy nagyobb angolszász befolyással bíró, gazdaságilag liberálisabb Unió előtt nyílt meg az út.

A konzervatív Le Figaro keddi száma szerint Kelet-Európa pontosan megértette, hogy az alkotmány francia ellenzőinek tarka forgatagában előkelő helyet foglaltak el a "Kelet-Európa-ellenesek". Ez az első alkalom, hogy az új tagállamok - amelyek számára Nyugat-Európa egyrészt a stabilitás és a gazdagság szimbóluma volt, másrészt Kelet-Európa növekedésének támogatója - egyértelműen látják, hogy "a nyugati társadalmak mély identitásválsággal küszködnek, amely aligha segíti a keleti stabilitást".

Az alkotmány elvetése az egy évvel ezelőtt a 40 éve kettészakadt kontinens történelmi egyesüléseként ünnepelt EU-bővítés utólagos elutasításává vált Franciaországban, ami a bővítés folytatását is megkérdőjelezheti a francia lap szerint.

Ugyanakkor a lap meglátása szerint az érzések sokkal ellentmondásosabbak, mert a már csatlakozott lengyelek, baltiak és magyarok tulajdonképpen örülnek, hogy a "morális és szociális leckét osztogató Franciaország" háttérbe szorul, és a politikai Európa meggyengülésével megnyílik az út egy a gazdaságra koncentráló, angolszász érdekeltségű Unió irányába.

A berlini fal leomlásáig Párizs az emberi jogok és a szabadság szimbóluma volt a vasfüggöny mögé szorult országok számára.

"Franciaország még mindig olyan várakozásokat kelt (Keleten), amelyekről a franciáknak fogalmuk sincs" - nyilatkozott a lapnak egy francia diplomata. A rendszerváltás után viszont Franciaország sem politikailag, sem gazdaságilag nem volt jelen az Unióhoz való csatlakozásért folytatott hosszú menetükben - emlékeztet a Le Figaro.

Az iraki háború kirobbanásának pillanatában Kelet-Európa meglepődve tapasztalta, hogy Párizs kész szövetséget kötni Putyin Oroszországával, csak hogy ellentmondjon az Egyesült-Államoknak. A konzervatív újság magyarázata szerint ez érthetetlen választásnak bizonyult Kelet-Európában, amely mindig is Washington védőszárnyait élvezte, s az a tény, hogy Jacques Chirac vita helyett a hallgatást tanácsolta a keletieknek, felháborodás keltett.

Az európai alkotmány kampányában felhozott érvek a gyártóüzemek áttelepítéséről, majd a szerződés elvetése a Le Figaro értékelése szerint egyértelművé tette a kelet-európainak, hogy "nem partnerként, hanem zavaró tényezőként és tisztességtelen konkurenciaként kezelik őket Franciaországban, amely döntésével végleg hátat fordított a történelmileg Németország és Oroszország érdekszférájába tartozó térségnek".

A lett sajtót és Vaclav Klaus cseh államfőt idézve a Le Figaro felhívja a figyelmet, hogy Kelet-Európát az unióban a gazdasági perspektíva, és nem a politikai alapok érdeklik: "nem nézik rossz szemmel (az újonnan csatlakozott országok) a francia-német páros meggyengülését, amely a nemzeti szuverenitására kényesebb és gazdaságilag liberálisabb perifériára ráerőltette döntéseit. A francia szavazat ellentmondása, hogy Franciaország azt a szociális gazdasági piactervet temette el, amelyet a brit és kelet-európai liberálisok ellenében védett" - zárja elemzését a konzervatív lap.

"Köszönjük - Merci" - ez a felirat állt a Jobbik transzparensén, mellyel a magyarországi EU-ellenes párt üdvözölte a franciaországi népszavazás eredményét a budapesti nagykövetség előtt.

A franciaországi népszavazással nem csak az uniós alkotmány bukott meg, hanem politikai értelemben maga az Európai Unió. A "nem"-et a központosított, bürökratikus, korrupt hatalomra és a nemzeti önrendelkezés feladására egy olyan alapító országban mondták ki, amelyik egyébként - eltérően Magyarországtól - egyértelműen haszonélvezője az uniós támogatási és piacszabályozási rendszernek. Az alkotmány elutasítása azt jelenti, hogy az európai nemzetek együttműködését új alapokra helyezve kell felépíteni.

Áthozom ide egy másik topicba rastignacnak írt válaszomat, mert inkább ide tartozik.

http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=reply&f=2&t=006469&replyto=000139

Idézet:

---

(de a dologról nyitottam egy külön topicot, szerintem ott folytassuk)

---

Mielőtt valakik azt mondanák hogy biztos csak a bevándorlók közt magas a szaporulat, érdemes figyelembe venni hogy Németország és Anglia népességének legalább akkora hányadát teszik ki a harmadik világból érkezett bevándorlók mint Franciaországét, Németország népessége mégis a 2000-es 82 millióról várhatóan 71 millióra csökken 2050-re szemben a jelentős francia növekedéssel. Anglia pedig stagnál.

A Németországhoz és Angliához képesti nagy különbséget tehát nem a bevándorlók, hanem igenis a fehérek/őslakosok szaporulata adja.