2006 december 28

ÁPV, KVI, vagy egyik sem?
A kérdés: ki és hogyan kezelje az állami vagyont?
Ahogy az elmúlt tíz évben, most is nehézkesen formálódik az állami vagyonkezelés reformja.

és

Vásárhelyi István

Idézet:

---

Macisajt
2012. február 17. 07:39 | Sorszám: 1438
A szét-privatizélt ország.

A piaci – vagy ha úgy tetszik, kapitalista – viszonyokra való áttérést a kádári politikai és gazdasági elit hajtotta végre Magyarországon , aminek következtében az államszocializmus gazdasági vezetői lettek a kapitalista magántulajdon vezetői is.

Magyarországon az 1988-as társasági törvény, illetve az 1989. júniusi átalakulási törvény tette lehetővé a magántulajdon kialakulását s egyben a spontán privatizáció elindulását.

Ugyanakkor az állampárt, az MSZMP nem számolt el a vagyonával. Márpedig erre két igen erős törvény, illetve döntés is kényszerítette (volna): egyfelől a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon ebben már megállapodtak, másfelől az 1989. november 26-i népszavazás eredménye törvényi erővel kötelezte erre a pártot. Erre azonban annak ellenére sem került sor, hogy az MSZMP-ből megalakult Magyar Szocialista Párt jogutódként (!) jött létre, tehát vállalta az állampárttal a jogfolytonosságot. Mindez, együtt a spontán privatizáció során megszerzett igen jelentős mértékű állami vagyonnal, az MSZP és holdudvara számára az éppen csak kialakuló politikai versenyben óriási helyzeti előnyt jelentett az ellenzéki pártokkal szemben. Nem véletlen, hogy 1990 szeptemberében az új magyar Országgyűlés – érzékelvén, hogy a törvény betartására egyáltalán nem kerül sor – újra felszólította az MSZP-t, valamint a kádári politikai rendszerhez legszorosabban kötődő egyéb társadalmi szervezeteket (többek között a Demiszt és tagszervezeteit mint a KISZ és az Úttörőszövetség jogutódjait), hogy számoljanak el vagyonukkal – ám ez a kísérlet is hamvába holt.
Az Antall-kormány időszakában sem igazán sikerült az új hatalomnak megállítani a hatalomátmentő folyamatokat.
Már 1992-re a gazdaság több mint 50 százaléka magántulajdonba került, ami azt jelenti, hogy mire az ellenzéki erők felocsúdtak, s végre felismerték a privatizációban megbújó valós folyamatokat, már félig késő volt.

A régi bürokraták sok esetben a helyükön maradtak, még állami eszközökkel (!) is sikerült a kádári elitnek gazdasági pozícióit javítani, magántulajdonát bővíteni. (Gyurcsány Ferenc, aki Szilvásy György MeH-államtitkárral bonyolította le hírhedtté vált ügyleteit, a balatonőszödi állami üdülő, valamint a Parlamenti Klub szinte ingyenes, hitellel, lízingeléssel és állami visszabérléssel megvalósított privatizációját. Nos, erre a – mindenesetre sajátos – privatizációra 1994-ben, a Boross-kormány időszakában került sor két volt KISZ központi bizottsági vezető között. Az ügylet időszakában Szilvásy György a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az Antall-kormányban (!), Gyurcsány Ferenc pedig már ekkorra milliomos vagy milliárdos nagyvállalkozó.)

1994-ben, a második szabad választások eredményeként visszatért a kormányzati hatalomba a kádári elit, élén Horn Gyulával.
Ekkor kezdődött az energiaipartól a mobilszolgáltatókig, a tévéfrekvenciáktól az autópályákig a privatizáció legnagyobb része, az un. bokrosi "suchmannositás".

A megdyessy-gyurcsányi-bajnai 8 év alatt tulajdonképen már a padlást söpörték.

---

Idézet:

---

1990-2006 = 2858 Mrd Ft

Nominálisan a legnagyobb bevétel 1995-ben mutatkozik, elsősorban az energiaszektor magánosítása következtében.

---

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a jogelőd vagyonkezelő szervezetek bevételei 1990-2006 években

Idézet:

---

A V A G Y O N K E Z E L Ő R Ő L
Privatizációs bevételek
1990 óta a privatizációs bevételek 2003. III. negyedév végéig mintegy 1811,02 Mrd Ft-ot (kb. 12,9 Mrd USD-t) érnek el. A bevételek 56%-a külföldi befektetőktől származik, 28%-a forint bevétel, a korábban nyújtott hitelekből befolyó bevétel aránya 5%, a kárpótlási jeggyel történt vásárlások mértéke 11%. Nominálisan a legnagyobb bevétel 1995-ben mutatkozik, elsősorban az energiaszektor magánosítása következtében.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a jogelőd vagyonkezelő szervezetek bevételei (1990-2003. III. negyedévig), Mrd Ft
Devizában Forintban Hitel Kárpótlási jegy Összesen
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a jogelőd vagyonkezelő szervezetek bevételei
(1990-2003. III. negyedévig), Mrd Ft
Összesen
1990 0,67
1991 31,36
1992 77,23
1993 169,91
1994 156,67
1995 481,04
1996 176,51
1997 350,37
1998 111,84
1999 132,51
2000 58,21
2001 51,73
2002 10,27
2003/III. 12,29
2004 ugy tudom 500 mrd

---

1. A Duna-parti Vituki-ingatlan átjátszása a Wallisnak
- Tátrai Miklós még környezetvédelmi helyettes államtitkárként vett részt az ügyben.
- A Wallis alig több mint egymilliárd forintért vihette a legalább hárommilliárdosra becsült ingatlant.
- A telektulajdonos Vituki Kht. ügyvezető igazgatóját, Kemény Attilát - ellenállása miatt - 2006 végén eltávolították az állami cégtől.

2. Egy vadásztársaság bebetonozása a magas-bakonyi erdőkbe
- Az állami tulajdonú Bakonyerdő Zrt. üzemi területéből kiszakított vadászmező bérleti joga egy olyan társasághoz került (2007-től 2017-ig), melynek vendégvadásza Tátrai Miklós.
- A „csókos" társaság 5839 hektáron vadászhat, s ezért éves szinten 400 forintot kell fizetnie hektáronként. Ez az összeg - a terület adottságait figyelembe véve - a piaci ár fele, harmada.
- A vadászterület kialakításakor kekeckedő Bakonyerdő-vezér, Horváth László az M5- ös autópálya inárcsi pihenőhelyén, egy benzinkút presszójában vehette át felmondását.

3. Jogcím nélküli pénzutalás a Bábolna Zrt.-nek (büntetőeljárás alatt)
- A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. vezetője 365 milliót utalt át a Bábolna Zrt. felszámolójának - s erre az MNV vezérigazgatójaként Tátrai adhatott utasítást.
- A rendőrség a nyomozati iratokat idén nyáron vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek.

4. A sukorói kaszinóprojektet megalapozó földcsere (büntetőeljárás alatt)
- Az MNV Zrt. 2008-ban földcserés megoldással engedte birtokon belülre a sukorói kaszinóbefektetőket. Az államot 1,3 milliárd forint vagyonvesztés érheti.
- A bíróság előzetesbe helyezte a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsított Tátrait.

Nyakig a mocsokban, na milyen?

Mi fog még kiderülni sorban?

Thuma József nyugállományba vonul

Thuma József, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója 2005. január 3-ától lemond a KVI élén betöltött pozíciójáról, és nyugállományba vonul.

Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerdán ellátogatott a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz, és megköszönte Thuma József eddigi eredményes munkáját. Elmondotta, hogy a Pénzügyminisztérium továbbra is számít Thuma József szakértelmére, több évtizedes tapasztalataira. ???????????

Bejelentette, hogy a vezérigazgatói poszt betöltésére a tárca pályázatot ír ki. Addig a vezérigazgatói teendők ellátásával megbízta Zelles Sándort, a KVI vezérigazgató-helyettesét.