Téma: Multik megtörése
|
orosz_hussalata |
Válasz | 2007. április 26. 10:01 | Sorszám: 63 |
Tudomásom szerint a legtöbb ilyen linux alapú eszköz úgy lett "opensource", hogy a gyártók először beépítették a az oprendszert az eszközükbe, aztán többnyire lebuktak, és a GPL rendelkezésinek kikényszerítése után voltak kénytelenek publikálni a forrást is. Más kérdés, hogy aztán ezt megpróbálják erényként feltüntetni. További érdekesség, hogy többnyire az igencsak eltérő tudású/árú modellek ugyanarra a hardverre épülnek (egyszerűbb a gyártás), csak a szoftver komponensekkel kapcsolgatják aki/be a megfelelő szolgáltatásokat. Egyébként ez nem csak az ilyen nyílvánvalóan "szoftverre épülő" eszközökre, de pl, az autókra is igaz. Például sok "extra" alap infrastruktúrája (pl. kábelezés) minden változatban benne van, csak egy filléres (szó szerint) bigyó hiányzik a működéshez. Többen írták itt, hogy a szofver írás az így, meg úgy olcsó, és tulajdonképpen egyszerű dolog. Ha akarom, akkor ez így van, ha akarom akkor nem. Igaz mindez az "átlagos", az estek 98%-ában jól működöő szoftverekre, de ezekből kispórolják a (tisztességes) tesztelés nagyon drága folyamatát. Egy kicsit is összetett szoftver tesztelése rendkívül bonyolult (és ennek megfelelően a tervezése is) tud lenni. Erre nem csak a számitógép használatból ismerhet bárki példát, de az élet számos területéről, mert egyre több eszköz vezérlését végzi szoftver. Gondoljunk csak a mobiltelefonok, dvd lejátszók "lefagyásaira" (ezek mind filléres eszközök), de nekem már fagyott le hűtőszekrényem (!), és TV készülékem is. Sőt gyakran fordul elő autók meghibásodása kizárólag szoftver alapon (ez már ugye messze az életveszélyes kategória). De hasonló veszélyeket rejt, hogy az egész társadalom egyre inkább függ a szoftverektől, gondoljunk csak a téves nyilvántartásokra, inkonzisztens adatbázisokra, vagy kiszivárgott jelszavakra, pin kódokra.
|
|
|
Istenostora |
Válasz | 2007. április 25. 22:40 | Sorszám: 62 |
" Az agytrösztök az intellektuális erot, a különbözo bizottságok pedig a végrehajtó hatalom képviseloit tömörítik. A különbözo bizottságok közül két olyan szervezetet célszeru megemlíteni, ahol a világpolitika formálódik. Az egyik ilyen az 1921-ben alapított Council on Foreign Relation (www.cfr.org), amelynek mintegy 2000 tagja David Rockefeller elnökletével az amerikai üzleti és politikai elitet tömöríti. A testület rendkívül széles köru elemzo és értékelo munkát végez, tagjai irányítják, befolyásolják az amerikai üzleti és politikai életet, a sajtót és hírközloszerveket. Tehát az amerikai és a világpolitikát meghatározó döntések jelentos része itt születik.A másik a Zbigniew Brzesinski kezdeményezésére és ugyancsak David Rockefeller támogatásával 1973-ban létrehozott Trilateral Commission - Háromoldalú Bizottság (www.trilateral.org), amelyben Amerika, Európa és Japán vezeto üzletemberei, politikusai, politikai elemzoi vesznek részt. Jelenleg talán éppen a Trilaterális Bizottság az, amely a globalizáció menetrendjének legfobb irányítója és támasza. Ugyanakkor már ok is érzik azt a kihívást, amelyet a civil mozgalmak megjelenése jelent a gazdasági globalizációval szemben. A Trilaterális Bizottság 2000. áprilisában, Tokióban megtartott ülésén, míg Henry Kissinger [a P2 szabadkomuves páholy elit tagja] az USA külpolitikai szerepérol beszélt a globalizálódó világban, C. Fred Bergsten az USA Világgazdasági Intézetének (Institute for International Economics) igazgatója, az USA Pénzügyminisztériumának korábbi magas rangú vezetoje, eloadásában a globalizáció-ellenes mozgalmakkal foglalkozott. Felhívta a figyelmet e mozgalmak erosödésére és határozott ellenlépéseket sürgetett: ,,Nekünk, a saját országunkban, de kollektívan a Trilaterális Bizottságban és hasonló csoportokban együttmuködve is alapveto, hogy a fenyegetést komolyan vegyük, és sokoldalú programokat dolgozzunk ki a növekvo kritikával szemben." A globalizáció eloretörése nem lehetett volna ilyen sikeres a hatalmas médiatámogatás nélkül, amely a folyamatot olyan ellenállhatatlan történelmi törvényszeruségnek mutatja be, mint Marx a társadalmi rendszerek fejlodését, azzal a különbséggel, hogy a végállomás nem a kommunizmus, hanem a globális kapitalista világgazdaság. Miért veszélyesek a nemzetek nevében határozatokat hozó szabadkomuves szervezetek? Egyre jobban növekszik a bizonyítékok száma, amelyek arra mutatnak, hogy az emberiséget a politikai és gazdasági hatalom legfelsobb központjaiból, egy világot átfogó, diktatórikus jellegu, marxista-leninista társadalomba igyekeznek szorítani. Elképeszto, hogy ezt a diktatúra felé való sodródást, amely egyértelmuen az emberi szabadság megsemmisítésének csíráit hordozza magában, éppen szabad országok politikusai agyalták ki. Ok a kezdeményezok, az elomozdítók és végrehajtók a világ gazdagaival karöltve. Céljuk: az egész világra kiterjedo, magán kézben nyugvó pénzügyi hálózat kiépítése, amely lehetové teszi a diktatórikus egyeduralmat minden egyes ország politikai rendszerén és gazdasági életén. A tájékozottabbak már tudják, hogy igenis létezik összeesküvés, amely különbözo címeken ismeretesek: Illuminati, Szabadkomuvesség, Kerekasztal (Round Table), a Milner Group, a Committee of 300 (A Háromszázak Bizottsága), Olympians, Club of Rome. Tanúi vagyunk olyan hatalmas világméretu összeesküvésnek, amelynek tagjai genetikailag rokonságban állnak egymással. Közéjük tartoznak a világ leggazdagabbjai, különbözo országok korlátlan hatalmú politikai vezetoi, az üzleti világ kiválóságai. akiknek egyetlen céljuk az EGYVILÁG KORMÁNY megvalósítása. A nemzeti jellegu államokat megfosztják függetlenségüktol és eltörlik országhatáraikat. Céljuk: miután bolygónkon az emberiség felett megalapozták maguknak a teljes hatalmat, lecsökkentenék a világ lakosságának a számát 5.5 milliárdra. Tehát ilyen körülmények mellett, valóban teljesen mindegy, hogy a szabadságra és emberi életre vágyó emberek melyik pártra szavaznak. Valamennyi "megválasztott" politikust még mielott parlamentbe kerülne eloször az Új Világrend választja meg. Ez így van már manapság minden országban! Igazi nemzeti érzelmu egyén egyszeruen nem is kerülhet olyan vezetoségi helyzetbe, ahol valóban a nemzet érdekeit képviselné. Olyan nincs, hogy "szabad és demokratikus választás" akkor, amikor elottünk már valamilyen titkos érdekhatalom tagjai a kulisszák mögött nekünk elhatározták, hogy mi kikre szavazhatunk. És a jóhiszemu nép négyévenként elmegy szavazni, reménykedik, hogy a sorsa jobbra fordul. De az élosködok rablása csak tovább folytatódik.."
|
|
kapitamunista |
Válasz | 2007. április 25. 22:26 | Sorszám: 61 |
Annak a _hardware_ nem tekinthető "open source"-nak, de lehet hogy nem biztos! ;-))
|
|
|
Kekec |
Válasz | 2007. április 25. 22:02 | Sorszám: 60 |
Már mitől lett volna az az első 2007 januárjában? Az első, amiről én tudok, az a Linksys WRT54G volt, 2003-ban jelent meg, de nem biztos, hogy tényleg az volt az első.
|
|
|
kapitamunista |
Válasz | 2007. április 25. 11:03 | Sorszám: 59 |
Free source hardware Open source hardware refers to computer and electronic hardware that is designed in the same fashion as free and open-source software. Open source hardware is part of the open source culture that takes the open source ideas to fields other than software. An example of this is the Simputer project. Some of the impetus for the development of open source hardware was initiated in 2002 through the Challenge to Silicon Valley issued by Kofi Annan [1]. Because the nature of hardware is different than software, and because the concept of open source hardware is relatively new, no exact definition of open source hardware has emerged. Because hardware has direct variable costs associated with it, no open source software definition can directly be applied without modification. Instead, the term open source hardware has primarily been used to reflect the use of free/open source software with the hardware and the free release of information regarding the hardware, often including the release of schematics, design, sizes and other information about the hardware. In anyway, it includes the hardware design and element distribution on the motherboard (i.e. a notebook where one can replace elements). With the rise of reconfigurable logic devices, the sharing of logic designs is also a form of open source hardware. Instead of sharing the schematics, HDL code is shared. This is different from free/open source software. HDL descriptions are commonly used to set up SoC systems either in FPGAs or directly in ASIC designs. HDL modules, when distributed, are called semiconductor intellectual property cores, or IP cores. ... ... http://opensource.wikia.com/wiki/Free_source_hardware
|
|
|
orbe |
Válasz | 2007. január 06. 18:19 | Sorszám: 58 |
Freilich... Gondolj csak bele... 5 millió kuncsaft -csak- 1 hó * 50, -EUR ? Amennyiis? A tözsde vagy hasonló címü társasjátékon mennyit lehet kereseni 250 millával ? /Mármint csak maga a számokkal/ A píz ugye meg pízt kakil! Ki van ez rendesen találva kedves Mandala kartács
|
|
|
|
mandala |
Válasz | 2007. január 06. 12:08 | Sorszám: 56 |
hmm.., de ez inkább csak egy reklámfogás, hisz' amúgy sem drága a kütyű, csak 59 dollár; sz'al így hamar megtérül az az "ingyen" doboz ...
|
|
|
orbe |
Válasz | 2007. január 06. 11:56 | Sorszám: 55 |
Ezt itt ingyen kapod, ha a komplett Telecom-csomagot megveszed havi 49,95 -EUR-ért! "Flat-telefon és -internet" a szolgáltatás neve...
|
|
|
|
|
tiszavirág |
Válasz | 2006. augusztus 17. 23:10 | Sorszám: 52 |
Mikor küldöd? Még nem küldted!
|
|
|
|
mamácska |
Válasz | 2006. augusztus 17. 17:25 | Sorszám: 50 |
Van! Ha érdekel,privát üzenetben elküldöm!
|
|
|
urga |
Válasz | 2006. augusztus 17. 17:18 | Sorszám: 49 |
Én mindössze annyit szűrtem le ebből: ezután sem az újságokból kell tájékozódni....
|
|
|
tiszavirág |
Válasz | 2006. augusztus 17. 17:15 | Sorszám: 48 |
Jó hallani! Most jön a megeszik-egymást időszak?! (Van másik kádkőgyáros is Magyarországon?! )
|
|
|
|
urga |
Válasz | 2006. augusztus 17. 16:33 | Sorszám: 46 |
Ez ugyan inkább a multik hatalma rovatba illene, de a kereső nem működik. Figyelemre méltó, hogy ma már egyátalán nem titkolják, hogyan válogatják meg a híreiket, inkább dicsekszenek vele! A Sanoma Budapest Zrt. megtiltotta a tulajdonában lévő 37 magazin, üzleti lap és internetes oldal vezetésének, hogy hírt adjon az idei Sziget eseményeiről. A lapkiadó azért rágott be a fesztiválra, mert Gerendai Károlyék a Sanomától kapott ajánlat ellenére továbbra is Pesti Estet favorizálták a Sziget-melléklet gazdájaként. Tovább...
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2006. augusztus 17. 10:59 | Sorszám: 45 |
milyen igaz! http://metazin.hu/node/608 Kiszervezett kiszervezők 2006. augusztus 17. A nyugati cégek Ázsiába telepítik a szakértelmet nem igénylő munkát, és a nem helyhez kötött szolgáltatásokat. De a tulajdonosok akkor járnának a legjobban, ha a menedzsmentet is kiszerveznék. Egyre több világcég teszi át gyárait a kapitalizmus távol-keleti Eldorádójába. A kiszervezés legnépszerűbb célpontja Kína, ahol olcsó a munkaerő, és nincsenek szigorú munkavédelmi és egészségügyi előírások, se szabad szakszervezetek, se sztrájkok. Elsősorban a szakértelmet nem igénylő fizikai munkát, és a távolról is végezhető szolgáltatásokat telepítik Ázsiába. A kiszervezéssel a vállalatigazgatók is jól járnak. Az IBM igazgatója például csaknem 19 millió dollár (4,2 milliárd forint) jutalmat kapott azért, mert Indiába tette át a cég egy részét – olvassuk a New York Timesban Lawrence Orlowski és Florian Lengyel cikkét. „A globalizáció még nem bontakozott ki teljesen. Ideje lenne a piac logikáját érvényesíteni a cégvezetésben is – hívják fel a figyelmet a szerzők. – A részvényesek akkor járnának a legjobban, ha a vállalatigazgatókat is kiszerveznék.” Az amerikai cégvezetők jövedelme 170-szerese az átlag amerikai munkavállalóénak. Angliában viszont csak 22-szerese, Japánban pedig 11-szerese. Nem kétséges, hogy egy indiai vagy kínai igazgató az amerikai vezér juttatásainak töredékéért vállalná a feladatot. De vajon el is tudná vezetni a vállalatokat egy távol-keleti menedzser? Orlowski és Lengyel szerint igen. A munkások már úgyis Kínában dolgoznak. A nyelvet, a helyi szokásokat ismerő kínai igazgató biztosan jobban elboldogulna, mint egy amerikai menedzser.
|
|
orbe |
Válasz | 2006. augusztus 16. 12:13 | Sorszám: 44 |
A magyar emberek sokasága konzumproletárrá lett Sajnos ez világjelenség...
|
|
|
Wilson |
Válasz | 2006. augusztus 16. 11:31 | Sorszám: 43 |
Nem hiszek abban, hogy a multik regulázására alkalmas lenne a magyar állam vagy törvényhozás, hiszen a magyar ember mint magánember sem alkalmas erre! Bizton megtölti bámész lődörgéssel a leges-legutolsó elcseszett bevásárló központot is, ha megfelelő marketing-stratégiával odacsalogatják. A magyar emberek sokasága konzumproletárrá lett: a vásárlás nem a szükségletek kielégítése csupán, hanem vasárnapi program, családi kirándulás. És minden fogy, ha köll, ha nem: válogat, vesz, fogyaszt, zabál és tonnányi szemetet termel. Most jártunk sokadszorra Horvátországban, ahol egyetlen egy multi bevásárló központot (Tesco, Auchan, Cora, stb.) sem láttunk, pedig rengeteget utaztunk kocsival az autópályától messze is. Nyilván ott is vannak multik (pl. Metro, Billa), de közel sem olyan számban, mint nálunk. Ha vannak is, mi csak a bolt irányát jelző táblákat láttunk, boltot egyet sem. Vagyis kirakták őket a francba, a város szélére. Bent, pl. Zadar belvárosában több bolt kirakatában pedig fénymásolt A3-as plakáton: Ante Gotovina Heroj. Büszke nép a horvát, minálunk büszkébb. Remény azért van: a gondolán olvasható egy cikk újpalotai polgárokról, akik egy park védelmében ellenzik (értsd: kimennek, odaállnak, beszélnek, tiltakoznak) egy újabb Lidl áruház felépítését: http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=49710 A multikat nem az állam törheti meg, hanem az államot alkotó nemzet és annak polgárai, mi, te meg én! Mindegy mik az esélyek, ilyen polgárokat kell nevelni gyerekeinkből, ez a feladatunk.
|
|
|
atakám |
Válasz | 2006. augusztus 16. 09:16 | Sorszám: 42 |
Ezt értem, még Dömötör Pali bátyánk idejében történtek ezek a dolgok, de majd megoldom, amit btudok. A legjobb ajánlat eddig az volt, hogy jelentsem fel az adott vevő cég ügyvezetőjét csalás gyanújával... Hátha gyorsabban kifizeti az elmaradt számlákat!
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2006. augusztus 15. 16:37 | Sorszám: 41 |
Hír: A Tesco szívatja a hazai beszállítókat, a GVH közbelép A Tesco merchandise rendszerbe kényszerítette a beszállító hazai kis- és középvállalkozásokat. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) viszont a közérdek védelme érdekében versenyfelügyeleti eljárás megindítását kezdeményezte a Tesco-val szemben. A GVH észlelte, hogy a Tesco 2005. tavaszától jelentős mértékben megváltoztatta az addig alkalmazott polcszervíz-rendszerét. A beszállítók által eddig igénybe vett 40-50 cég 6 merchandiser társaságra való csökkentése és csak ezen vállalkozásokon keresztüli polcfeltöltési szolgáltatás igénybevételi lehetősége számos, a beszállítókat hátrányosan érintő gyakorlatot jelent, melynek indokoltsága aggályokat vet fel - áll a GVH közleményében. A GVH rendelkezésére álló információk szerint a korábban bevezetett polcszerviz-rendszert 2006. június 1-jét, a Kereskedelmi törvény hatálybalépését követően is változatlanul tovább alkalmazza a Tesco. Jelen ügy az első, a Kereskedelmi törvény alapján indított versenyfelügyeleti eljárás. A 2006. június 1-jén hatályba lépett Kereskedelmi törvény értelmében a jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett a visszaélésekkel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH) a versenytörvényben foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban az erőfölénnyel való visszalélés tilalmának szabálya megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza. A versenytörvény alapján a GVH vizsgálatot rendel el olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely a Kereskedelmi törvény vonatkozó rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi. A GHV közleménye kiemeli: a Tesco ezen magatartása valószínűsíthetően megsértette a Kereskedelmi törvényt, mely szerint tilos a beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel való visszaélés, így különösen tilos harmadik személy beszállítók vagy a kereskedő saját külön szolgáltatója igénybevételének indokolatlan rákényszerítése a beszállítókra. (NAPI Online)
|
|
|
mamácska |
Válasz | 2006. augusztus 15. 16:32 | Sorszám: 40 |
Kedves Atakám! Sajnálom,de a megbizást csak most kaptam,nem tudok évekkel ezelőtti dolgokban intézkedni. Én csak a saját munkámért tudok felelősséget vállalni. Nem biztos,hogy a CBA,TESCO,Auchan,CORA és egyéb multik lennének a legmegfelelőbb árusítóhelyek. Most azt próbáljuk,hogy lista alapján utánvéttel szállítunk,megcsináljuk a web-áruházat is,vagy személyesen el lehet fáradni irodánkba,és ott átvenni a termékeket. Ez most a legbiztosabb.Lehet,hogy nem lesznek annyian mint egy bevásárlóközpontban,de a pénz azonnal kifizetődik.A többivel kapcsolatban pedig megpróbálok erélyesebb módszerekkel fellépni,ha erre külön(!) megbízást fogok kapni.
|
|
|
Antlfinger Edvárd |
Válasz | 2006. augusztus 15. 13:09 | Sorszám: 39 |
Egyik ismerősöm a Praktikernél beszerző és rendszeresen indítanak ellenük csődeljárást a beszállítók. Gondoltam magamban valószínű, mert olyan korrektül fizettek nekik... (Pedig már a beszállítói áraknál is brutális tárgyaló partner egy ilyen nagy áruház.)
|
|
|
|