2012.02.24.
Kolozsváron Márton Áronra emlékeztek

A dokumentumban a keresztények nehéz helyzetének alaposabb áttekintését és megfelelő stratégia kidolgozását kérik a vallásszabadság megerősítésére.

A ferences szerzetesekre hivatkozó lánclevéllel kapcsolatban az alábbi közleményt adta ki Magyar Gergely ferences tartományfőnök:

Közlemény

Néhány hete, elsősorban elektronikus levelezőlistákon, a ferences szerzetesekre való hivatkozással egy lánclevél terjed „Fénylánc – a Szűzanya sürgős kérése” címmel. A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány ezúton elhatárolódik az üzenettől, kijelentve, hogy az nem a ferencesektől származik, terjesztését a magyar ferencesek nem támogatják.

A Szűzanya tisztelete és közbenjárásának kérése a katolikus hit és vallásosság lényegéhez tartozik. A Szentírásból tudjuk, hogy ahol többen összegyűlnek az Úr nevében, ott Isten is jelen van. A rózsafüzér a keresztény hagyomány gyöngyszeme; imádkozása igen gazdag gyümölcsöket terem.

Ugyanakkor a fent említett üzenet teológiailag elfogadhatatlan, ezotériába hajló kifejezései pedig idegenek keresztény hitünktől. Ezért arra kérjük a kedves híveket, hogy (különösen a ferencesekre való hivatkozással) ne terjesszék azt.
Köszönettel:

Fr. Magyar Gergely OFM
tartományfőnök

Nemzeti Zarándokutak

Először énekel CD-n XVI. Benedek pápa
MTI 2010. január 10. 09:39

• December 31-én este fél 7-kor kezdődik az ünnepélyes év végi hálaadás az egri bazilikában Ternyák Csaba vezetésével.

• December 31-én este 6 órakor Pápai Lajos a győri bazilikában mutat be szentmisét. Ezután a városplébános hitéleti beszámolót tart, majd év végi hálaadás következik.

• December 31-én délután 5 órakor ünnepi püspöki szentmise lesz, amelyet hálaadás követ.

• December 31-én 18 órakor Márfi Gyula érsek mutat be szentmisét, majd év végi hálaadás következik.
• Január 1-jén és 3-án 10.30-kor mutat be szentmisét a főpásztor a székesegyházban.

• Január 1-jén 10 órakor kezdődik az újévi főpapi szentmise a bazilikában.

• Január 1-jén 10 órakor Várszegi Asztrik mutat be konventmisét a pannonhalmi bazilikában.

A Sant'Egidio közösség fáklyásmenetet és ökumenikus imaórát szervez a békéért január 1-jén.

Találkozás gyertyákkal és fáklyákkal 16 órakor a Szabadság-híd pesti hídfőjénél, annak a helynek a közelében, ahol Boldog Salkaházi Sára 1944. december 27-én vértanúhalált halt.

A békemenet a Váci utcán át az Angolkisasszonyok Váci utcai Szent Mihály-templomához érkezik, ahol 17 órakor ökumenikus imádság keretében kérik a béke ajándékát minden országnak és nemzetnek, különösen azoknak, amelyeket ma is háború sújt.
Az imaórát Udvardy György esztergom-budapesti segédpüspök vezeti.

Cigánypasztorációs konferencia Egerben

A természeti és az isteni törvény fontosságát hangsúlyozta Európai jelenkori történetét illetően Antonio Maria Rouco Varela bíboros, Madrid érseke a Katolikus Jogászok Nemzetközi Egyesülete kongresszusának zárómiséjén, Madridban. Hozzátette: az európai országok törvényhozásának meg kellene védenie az élethez való jogot – írja a CNA hírügynökség.

A La Razón spanyol napilap szerint a bíboros felszólította a jogászokat, hogy a természeti törvény és a törvény Istene legyen életük középpontjában, hogy etikai, erkölcsi és jogi elveik befolyásolni tudják a pozitív és az állami jogot. Az élethez való jogot márpedig az államnak is a törvény eszközeivel kell megvédenie – hangsúlyozta az érsek. Ugyanis akármilyen parányi és jelentéktelen is egy emberi lény, vagy beteg, fogyatékos, állapotától függetlenül ugyanolyan személyes tisztelet jár neki - mondta Antonio Maria Rouco Valera bíboros.

A 2009-es év a horvátországi reformátusoké, melyet december 6-án tartunk. Kerületünk Nőszövetsége külön levélben buzdítja gyülekezeteinket az imanaphoz való csatlakozásra:

Kedves Testvéreink az Úr Jézus Krisztusban!

Szeretettel köszöntünk Mindnyájatokat a Tiszáninneni Református Nőszövetség nevében. Kívánunk áldást az adventi készülődésre és Isten gazdag ajándékainak felismerését Karácsony eseményében.

Kárpát-medencei imanapra ebben az évben is nagy gonddal készülünk. Idén két dolog az, ami külön örömmel tölt el valamennyiőnket. Nemcsak soha nem felejthető élmény, hanem magyar református népünk különleges ünnepe volt május 22-én, a Debrecenben tartott alkotmányozó zsinat. A másik, hogy ebben az évben az imafüzetet talán a legkisebb egyházrész, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház készítette el. Örülünk, hogy több gyülekezetben rendszeresen megtartják az imanapot, de bátorítjuk valamennyi gyülekezetet, hogy tartsák meg ezt. Imádkozzunk a szétszórtan is egy anyaszentegyházért és magyar népünkért.

Az imanapra készült ismertetők és információk letölthetők a http://misszio.reformatus.hu/cm/ oldalról vagy az egyházkerületünk honlapjáról, www.tirek.hu (ide kattintva) .

Szeretettel kérünk minden testvérünket, hogy ismerjék meg e sokat szenvedett egyházrészt és együtt emeljük fel lelkünket a történelem Urához.

Az Advent első vasárnapján olvasandó napi igével kívánunk áldást: „Békesség néked, békesség házad népének, békesség mindenednek!" (1Sám 25,6)

Szeretetteljes köszöntéssel:

Elnök: Dr. Börzsönyi Józsefné Szabolcsy Marianna
Titkár: Földesiné Kántor Mária

Szerencs - Hernádnémeti, 2009. november 16.

[img]http://www.bosihirado.hu/kepek/2009/meszlenyi%20puspok.jpg http://www.bosihirado.hu/newbosi/print.php?type=N&item_id=145[/img]

Mindszenty József bíboros prímás 1948-as letartóztatása, majd koncepciós perben elítéltetése után, hogy a kinevezett érseki helynök, Drahos János váratlanul meghalt, Meszlényi Zoltánra maradt a helynöki szék. Nemsokáig: 1950. június 29-én őt is elhurcolják. E naptól a kistarcsai internálótábor az otthona. Az utolsó otthon…

Az emlékező Brusznyai József atya 3 évet töltött az ÁVO börtönében, együtt raboskodott a vértanú püspökkel. Öccse volt a veszprémi ötvenhatos mártír, Brusznyai Árpád.

***

A párhuzamos vonalak, mint tudnivaló, csak a végtelenben találkoznak. A rokon pályán futó életutak pedig a legtöbbször sehol. Így van ez történetünk szereplőivel is. Pedig mennyi bennük a közös! Mindketten Isten katonájául szegődtek, mindkettőben nagy tudású papot tisztelhettek a hívek, egyformán elvhűségben éltek. És a diktatúra legkegyetlenebb éveiben egy helyen raboskodtak. Ekkor ágazott el végleg a két út: csak egyikük maradhatott földi szolgálatban.

A Rákosi börtönök, internálótáborok cellái egyformák: hidegek, kegyetlenek. Az egyikben raboskodott Brusznyai József, ötvenheted-magával. Átellenben pedig Meszlényi Zoltán.
Kevés dokumentum van az ÁVH legrettegettebb intézményeiről, és a legfontosabb részek nem is hozzáférhetők – a személyiségi jogok miatt. Bármily képtelenség: az ávós pribékek személyiségi jogainak védelmében… A rabok emberi jogai ott megszűntek. Az ávósok élet és halál urai voltak. Emlékfoszlányokból épül annak az időnek könyörtelenségrajza és szenvedéstörténete. A tábor titkait csak a rabok és rabtartóik ismerik. De sokan már nem élnek, az élők közül pedig számosan nem képesek, vagy – mint a verőlegények, gyilkosok – nem akarnak emlékezni. A legtöbb dolog így örökre homályban marad.

Az emlékek közül előjön a kép, a cella falán tábla, rajta: „Az őrizetesek jogai és kötelességei”. Három joguk volt, meséli az emlékező: kaphattak tisztasági csomagot, végszükségben kérhettek orvosi segítséget, a harmadik jog pedig, hogy bármikor jelentkezhettek önként föltáró, beismerő vallomásra. E jogával soha, senki sem élt az ötvenhét pap cellatársból.

Meszlényi Zoltán püspök se tett soha beismerő vallomást. Nem volt mit. Bűne csak a végtelen hite, hűsége, állhatatossága volt. A föltárást viszont naponta gyakorolta: föltárta a lelkét. Az Istennek. Ideje nagy részében imádkozott – amikor éppen nem vallatták, nem kínozták, nem verték, nem aprították vadállatias őrei. Lehetősége volt még a cellában állni, éjszaka a deszkapriccsen feküdni, szigorúan hanyatt, karjait kiegyenesítve, a törzse mellett tartva. Hogy miért kellett vigyázzállásban feküdni? Hát persze, a kínzás egy formája ez is… És mi a legkegyetlenebb, hogy a rab így nem tudja a kezével eltakarni a szemét. A kétszázas villanykörte fénye pedig átüt a szemhéjon. Az alvás így csak reménytelen kísérlet marad, pihenést csak a tudatkiesés kósza pillanatai hoznak.

„A legsunyibb megfélemlítési mód volt – mondja Brusznyai atya – az első időből, a vallatás, a »tényfeltárás« idejéből: éjjel nappal szólt a hangszóró. Szabályos helyszíni közvetítés volt a püspöki hivatalból. A titkos lehallgató orvfölvétele. Még a saját hangomat is visszahallhattam. Hátborzongató cinizmus!”

„Esténként imával zártam a napot. És arra gondoltam: hála Istennek, ma nem vertek meg” – idézi fel a boldog perceket az emlékező. Persze kínozni nem csak veréssel lehet. Azzal is, hogy az ablakon nincs üveg, hogy a rab télen az égre nyitott cellában fagy majdnem halálra. Hogy teljesen elszigetelik a külvilágtól. Hogy nincs kihez szólni. Hogy senki emberfiát, csak elállatiasodott kínzóit láthatja. Noha pár méterre voltak egymástól, Brusznyai József se láthatta soha, egy pillanatra se a szenvedő püspököt, akire kiszabták a legembertelenebb büntetést: a teljes, lélekölő magányt.

A kínokat 1951. március 4-ig viselte. A rákoskeresztúri temető rabparcellájában sietve, titokban földelték el. 1966-ban aztán exhumálták, és méltó helyen, az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.
Meszlényi Zoltán rabságának részleteit csak elképzelni tudjuk, meggyötrésének, halálra kínzásának kizárólag az ávósok lehetnének tanúi. De ők megőrizték sötét titkukat.

Ünnepélyes szentmisén hirdették ki szombaton Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspök boldoggá avatását az esztergomi Bazilikában. Ő az első, akit a sztálinista egyházüldözés magyarországi áldozatai közül az egyház a boldogok sorába emel.
---------------------------------------------------------

Vajon, pusztán a véletlen műve, hogy a Böszme hosszú hallgatás után éppen mostanra időzítette újabb kirohanását?

Salkaházi Sárát 2006. szeptember 17-én avatták boldoggá.

Akkor került napvilágra az őszödi beszéd...