A minisztérium közleményében hangsúlyozta: a magyar közlekedési hálózat, a mellékúthálózat korszerűsítése nélkül a kistelepülések nem kapcsolódhatnak be hatékonyan a gazdaság vérkeringésébe. A felújításra tervezett utak kiválasztásánál ezért azon szakaszokat igyekeztek megjelölni a programban, amelyek felújítására a legnagyobb szükség van a gazdasági fejlődés és a térségi felzárkóztatás szempontjából.

Ha az adott út az országos úthálózathoz tartozik, a Magyar Közút Kht. honlapján utána lehet nézni, hogy az a szakasz, ahol a baleset történt - magyarázta Kovács Kázmér. Budapest területén egyes utakért a főváros, másokért a kerületek felelnek.

Ezek között a fő különbség az, hogy járnak-e rajtuk közösségi közlekedési eszközök, illetve hogy az országos főútvonalak bevezető szakaszainak számítanak-e. Ha igen, az utak a fővároshoz, így a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez kell fordulni.

A közutak állapotáért nem csak az időjárás okozta körülmények hibáztathatók, de igenis számon kell kérnünk !

Ahogy hatóságaink minden magyar kisvállalkozástól szigorúan megkövetelik az igénybevételnek - olykor még túlzóan - megfelelő beruházást, minőségi jellemzők igazolását, nincs ez így, a közutaknál.
Szerintem ideje közösségeket szervezni nem csak a kátyúk, de a joggal való visszaélések polgári ellenőrzésre, így polgári eljárásokat kezdeményezni az illetékesek - hűtlen kezelést vizsgálandó - múlasztásai miatt, ugyanis meggyőződésem, hogy nem csak a "fogható" autóst kellene az objektív felelősséggel riogatni és minden okon büntetni, hanem azokat a kezelőket és szemet hunyó ellenőrző hatósági dolgozókat is, akik pölö a ténylegesen tervezett útterhelésnél lényegesen nagyobb terheléstől sem óvják meg a közüzemet, a közös tulajdonunkat.
Nyilván sokunk érdeke, hogy ne legyenek a tervezettnél sokkal nagyobb terhelés miatt kibordázott utjaink.
Ne repedezzenek és értéktelenedjenek főutvonal melletti házaink, az utakon ne kelljen életveszélyben átkelnünk, sőt utaznunk csak azért, hogy a multik - számukra - gazdaságosan feltölthessék raktáraikat.

A szokatlan hideg, majd meleg időtől ötször több kátyú keletkezett Budapest útjain, mint az ilyenkor szokásos. A közterület-fenntartónál azt ígérik, jövő héten, ha jó idő lesz, elkezdik a javításukat. Az autósok viszont addig is kártérítést kérhetnek, amit három-négy hónap múlva ki is fizetnek, ha jogos a kárigény.

Az Ady Endre utcánál például a villamos és a járda között nincs annyi hely, hogy egy autó elférjen, így kénytelen az ember belemenni a gödörbe. Zoltánnal is ez történt. Csakhogy pechjére a legalább 20 centi mély kátyú szétvágta a kerekét. „Ez egy 3-4 cm-es vágás, illetve nem is vágás, hanem szakítás, ezt már nem lehet megjavítani, kb. olyan 40 ezer forintba fog nekem kerülni, mert mind a kettőt le kell cserélni, mivel azonos mintázatú guminak kell lenni”- mondta Zoltán, aki a gödörről rögtön utána több képet is készített.

A Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnöke elmondta, hogy le kell fényképezni a kátyút, esetleg tanút kell hívni és le kell fényképezni a gépkocsi sérült alkatrészeit, a gumit is. „Attól függően lehet érvényesíteni a kárt, hogy hol történt a baleset”- tette hozzá Kovács Kázmér.

A vidéki utak többsége a megyei közútkezelőhöz tartozik, a városi utak az önkormányzatokhoz. Budapest útjait az egyes kerületek üzemeltetik, de a 4300 kilométernyi útból 1060 a fővárosi közterület- fenntartóé. „Ha balesetveszélyt jelent, akkor a legrövidebb időn belül megtörténik a burkolati hiba helyreállítása. Télen csak hideg anyaggal tudjuk a helyreállítást elvégezni, hiszen a +5 fok alatti hőmérséklet nem teszi lehetővé, hogy meleg anyagot alkalmazzunk”- mondta Horváth László, a közterület- fenntartó helyettes szóvivője.