Az egészet nézd, ne csak a csonkoltat! Akkor talán rádöbbensz, milyen kicsike is vagy!

A Fideszben Csongrád megye 1. számú választókerületének elnöke, és tagja a Csongrád megye önkormányzatának is. Egyszer Orbán már leváltotta, de valamiért visszakerült. Annyira gátlástalan és rámenős, hogy korábban kettészakította a többségi frakciót a megyei közgyűlésben (de ezt valamiért megbocsátották neki), most pedig Szeged polgármestere akar lenni. Politikai és jogi tanácsadója dr. Balogi Dániel ügyvéd, helyi Fidesz-képviselő, aki közeli és baráti ismerőse a szerződést ellenjegyző dr. Kovács Ágnes ügyvédnek. Ezek ketten (Bodó & Balogi dr.) mindenben együtt döntenek, barátok és üzlettársak. Bodó ennek az ügynek a hozadékából ősszel beköltözött Szegedre, és bejelentette, hogy Tiszaszigeten többet nem indul a polgármesteri posztért. Újszegeden, Szeged legdrágább részén vett házat. Alább kiderül, hogy miből.
Ezek után az ÜGY:

A történet Tiszaszigethez kötődik, és egy szaftos korrupciós ügylet egy lakópark kapcsán. Tiszasziget egy Szeged melletti falu, és a kérdéses terület ugyan Tiszaszigethez tartozik, de Újszeged mellett van, és a helyi magyarokat kirekesztve hihetetlen alacsony áron adták el a lakóparknyi területet - izraeli befektetőknek.

Mellékelem az adásvételi szerződést, amiből egy kis számolással világosan látszik az üzlet, mármint Bodó Imre és zsidó barátai üzlete (ld. alább).
A Jobbik már foglalkozott az üggyel (erről alább mellékelem a szegedma.hu helyi hírportál akkori cikkét), de elakadtak, szemmel láthatóan a most mellékelt szerződés nem állt rendelkezésükre.
A szerződés 2007. december 20-án kelt, szóval gazdag karácsonyi ajándék volt Bodóéknál. Az eladó Tiszasziget Önkormányzata (képviseli Bodó Imre polgármester), a vevő a Tiszasziget Lakópark Kft. (Budapest Erzsébet krt. 4., képviseli Raymond Berrih és Gideon Cohen), amelyet izraeli befektetők erre a célra alapítottak. Az izraeli tulajdonosok lakhelye: Gideon Cohen (an.: Pnina Brand) Izrael, Netanya, Dizengoff 13., illetve Raymond Berrih (an.: Dolly Moati) Izrael, Shoham, Hakeshet 14/10. Az adásvétel tárgya 96+1 darab belterületi, egy tömbben levő, Szeged-közeli, részben közművesített, átlagban 800-900 négyzetméteres kurrens építési telek, amely lakópark építésére kiválóan alkalmas.

Na számoljunk!

A vételár bruttó 60 millió. Egy telek tehát kb. 600.000 forint. Tiszasziget eddig ingatlanfejlesztés címén 54 millió önkormányzati forintot fordított a terület kialakítására (rendezési terv, művelési ágból kivonás, teljes villamosítás, részben aszfaltút-építés és csatornázás). Ez azt jelenti, hogy Tiszasziget hat (azaz HAT!!!) millió forintért (azaz egy évnyi inflációért, tehát lényegében a falu szempontjából INGYEN!!!) adta el a 96+1 darab, együtt mintegy 83.000 négyzetméter építési telket! Plusz korrupciós jutalék! Mindezt részletre!

Összehasonlításképpen: Újszegeden nincs építési telek 12 millió alatt, de Tiszaszigeten is sokkal többe kerül a telek, mint 600.000 forint, ott sincs építési telek kétmillió forint alatt.

Minimum, de tényleg minimum 1.4 millió forintot bukott a helyi közösség telkenként, azaz összesen minimum közel 140 millió forintot.

Számomra, és gondolom sok más motorsportot kedvelő ember számára is örömteli volt az a 2008. júliusában bejelentett hír, miszerint MotoGP versenypálya épül a Somogy megyei Sávolyon. A bejelentést természetesen hatalmas médiafelhajtás követte, ahol a vezető somogyi emeszpések, Újhelyi elvtárssal egyetemben, egymás sarkát taposva próbáltak minél nagyobb szeletet kihasítani a dicsőségtortából.

Igen, megcsináltuk – harsogták, pedig akkor még se a földterület, se az elképzeléseket tükröző szabályozási terv, se a községi szennyvízhálózat és persze a hozzákapcsolódó szennyvíztisztító sem állt rendelkezésre. Az utóbbi kettő pedig a legkardinálisabb kérdés, hisz a Balaton-törvény hatálya alá eső településeken, kis túlzással még egy kutyaólat sem lehet felépíteni ezek megléte nélkül. Sávoly pedig - lévén a tó mindössze 15 km - ide tartozik.

Azonban ez, az elvtársakat az önfényezésben nem nagyon zavarta. Lerakták az alapkövet, pózoltak egyet Talmácsival, és bőszen mosolyogtak a kamerákba. Közben pedig eltelt pár hét és kiderült, hogy a tervezett pálya alatt egy nagy nyomású gázvezeték húzódik, amit valahogy a tervezők elfelejtettek figyelembe venni. Aztán jött a következő felismerés: a környék régészetileg érintett, őskori és Árpád-kori leletek vannak a leendő lelátó alatt, ami miatt feltárások szükségesek. Egyébként meg az egész terület mezőgazdasági művelés alatt álló külterületi szántó. Értsd: búzaföld, amit ki kell vonni a művelésből. Arról már nem is beszélve, hogy az egész projektet beperelte egy sávolyi ingatlanérdekeltségekkel rendelkező magánszemély, mert állítólag a tulajdonában vannak azok az ingatlanok, ahol a pálya alapköve és az egyik bejárata található.

Mint látható az előkészítés enyhén szólva sem volt problémamentes, de talán a dilettáns szó azt hiszem, találóbb rá. A szkeptikusokban már akkor felmerült a kérdés, hogy vajon kik ezek a „nagyon rutinos” spanyol befektetők? És egyátalán milyen csoportok állnak a beruházást bonyolító a Grupo Milton cégcsoport mögött?

Azonban a kételkedők hangját elnyomta a propaganda szöveg. Ment a folyamatos vakítás a munkák menetéről, hogy azok milyen jól és mennyire az ütemterveknek megfelelően haladnak. Aztán, ahogy közeledett az elvileg szeptemberre szervezett verseny ideje, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a területen sok mindent lehet majd rendezni, de tömegrendezvényt biztosan nem. Hacsak nem egy össznépi sárdobálást.

Azonban az sem lett. Meg persze pálya sem. A 2009-es Magyar Nagydíjat törölték a versenynaptárból.

[A jelenlegi, 2010. februári állapot]

De a vakítás ezután se állt le. Továbbra is mind a befektetői, mind a kormányzati körökből azt bizonygatták, hogy a pálya hamarosan megépül, azonban a nem hivatalos infók komoly pénzügyi problémákról kezdtek szólni.

Az eredeti koncepció szerint, a sávolyi beruházói kör része lett volna a spanyol Bancaja bank is, ám ők a válság hatására vagy, mert rájöttek valamire, kivonultak a projekt finanszírozásából. Ekkor a Grupo Milton úgy döntött, hogy segítséget kér a magyar államtól. Az új elképzelések most már arról szóltak, hogy a pályaépítés oroszlánrészét a Sedesa spanyol ingatlancég, míg a kisebbiket a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) beruházási kölcsön formájában állja majd.

A tárgyalások megkezdődtek, azonban a spanyolok hozzáállása a dolgokhoz, még az MFB vezetőit is meglepte, mivel úgy akartak pénzhez jutni, hogy nem csatoltak a papírokhoz se részletes hitelkérelmet, se üzleti tervet. Amikor ezt szóvá tették nekik, akkor meg elindult a hőbörgés, hogy a bank miért akadályozza a projekt folytatását, és különben is, ha 2010-ben is elmarad a verseny, Magyarország elveszíti a rendezési jogot.

Gondolom, most sokakban felmerül a kérdés: Mégis hogy jön egy hitelkérő ahhoz, hogy ő szabja a feltételeket? A kérdés valóban helyénvaló és csak egyetlen válasz tűnik valószínűnek: Ezt a pénzt már valakik odaígérték nekik, és így biztosak lehettek a dolgukban.

Hogy milyen harcok mehettek a háttérben, az még nem derült ki, de végül is meglepő módon az MFB illetékesei megmakacsolták magukat és arra a következtetésre jutottak, hogy „a banki módszerekkel nem számszerűsíthető nemzetgazdasági előnyökre és az ügylet kockázataira való tekintettel” állami készfizető kezességre van szükség a hitel odaítéléséhez. Magyarul alkalmatlannak és túl kockázatosnak találták a projekt előkészítését és magát az egész ügyet ahhoz, hogy azt megfinanszírozzák.

Közben egyre többen kezdtek suttogni arról, hogy nem hogy pénz nincs a befektetői oldalon, de igazából spanyol befektetők sincsenek, és hogy az egész ügy messze nem olyan tiszta, mint amilyenek az eleinte látszott. Aztán kibukott az is, hogy a spanyolnak mondott Grupo Milton annyira spanyol, mint nagyjából te, kedves olvasó, aki ezeket a sorokat olvasod.

A saját állítása szerint nyolcvanhét céget összefogó, spanyol központú Grupo Milton holdingot az interneten csak Magyarországon emlegetik, másutt nincs nyoma. A cég honlapját, ahol kizárólag magyarországi és romániai ingatlanprojekteket kínálnak az érdeklődőknek, 2008 februárjában jegyeztette be Mészáros Alexandra a Milton 2006 s.l. nevű spanyol cég nevében.

Az oldalról természetesen nem derül ki, hogy mely cégek tartoznak még a spanyol holding tagjai közé, azonban az biztos, hogy a Milton 2006 s.l. a cégnyilvántartás tanúsága szerint, 2008 óta számos spanyol nevű projektcéget alapított Magyarországon.

De ki áll a Milton 2006 s.l mögött?

A spanyol céginformációk szerint a Milton 2006 s.l. nevű valenciai céget 2006-ban alapították, vezetői Kovács Bence János és Mészáros Alexandra. Az adatok szerint a cégnek velük együtt összesen három alkalmazottja van.

Kovács Bence János egyébként 54 milliárd forintra becsült magánvagyonával két éve a tizedik leggazdagabb magyarként szerepel az ilyen jellegű kiadványokban. Érdemes róla tudni, hogy alig 18 évesen hagyta el az országot, majd Afrikán és Németországon keresztül vezetett az útja Spanyolországba. Azonban már e rövid itthoni pályafutása alatt beírta magát a bírósági jegyzőkönyvekbe. A neten fellelhető információk szerint 1995-ben 5 rendbeli csalás bűntettében, 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében és 5 rendbeli magánokirat-hamisítás vétségében a bíróság felfüggesztve, 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte.

És a történet innentől már az ismert magyar mutyivilág kitaposott ösvényén halad tovább.

Varga István gazdasági miniszter tavaly novemberben, nem törődve a banki vezetők fenntartásaival, határozatban utasítja a Magyar Fejlesztési Bankot (MFB), hogy nyújtson beruházási kölcsönt a pálya megépítésére. A kormányhatározatnak és a miniszteri utasításnak megfelelően az MFB tavaly november 30-án kötelező érvényű finanszírozási ajánlatot tesz Kovácséknak a beruházási kölcsönre és az ahhoz kapcsolódó áfahitelre.

A pénzügyi akciót a kormány egy megvalósíthatósági tanulmánnyal támasztja alá, és ez alapján közel 75 millió euró (nagyjából 20 milliárd forint) költségvetési forrás odaítéléséről dönt. Egyúttal készfizető kezességet vállal további 15 milliárd forintnyi MFB-hitel 80 százalékára is.

Ezután nem meglepő módon a megvalósíthatósági tanulmányt titkosítják.

Azonban annyi kiderül, hogy az államilag garantált óriáshitelt az Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft (SMF Kft) kapja, ami mögött egyedüli tulajdonosként a spanyol Worldwide Circuit Management S. L áll, aki egyúttal a megépítendő versenypálya üzemeltetésére alapított Balatonring Zrt 70 százalékos tulajdonosa is. Az SMF Kft veszi fel a hitelt, költi el az önerőt és lesz a pálya tulajdonosa, a magyar állam csak az üzemeltetésben vesz részt az állami tulajdonú Magyar Turizmus Zrt-n keresztül, amely a Balatonring Zrt 30 százalékos tulajdonrészét kapja. A kormányhatározat értelmében ugyanakkor a Magyar Turizmus Zrt költségvetési forrásból állja a MotoGP évi 5 millió eurós (közel 1,5 milliárd forintos) licenszdíját is, amit a jogtulajdonos Dorna Motorsportnak kell megfizetni.

Mint látható a támogatást a legnagyobb jóindulattal sem lehet nagyvonalúnak nevezni, mert annak van egy sokkal pontosabb neve is. Úgy hívják, hogy hűtlen kezelés.

Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy felvetődjön bennünk a kérdés: Vajon miért jó üzlet az államnak az a konstrukció, amiben az állami pénzből épülő versenypálya és az állami pénzből finanszírozott jogdíj hasznainak túlnyomó része egy külföldi magáncéghez kerül?

Azonban úgy látszik, ez valahogy mégsem jutott, vagy nem akart az eszébe jutni senkinek sem. Vajon ilyenkor hol vannak a nagy narancsos leleplezők? Hol a HírTV, hol vannak a megmondó emberek?

Nem véletlen, hogy nem találjuk őket.

A beruházás projektmenedzsmentjével megbízott Grupo Milton Management Zrt politikai kapcsolatrendszere finoman szólva is kiterjedt. A cég bőkezűen, 300 millió forinttal támogatta a Fehérvár FC focicsapatot, amely szorosan együttműködik az OV által alapított felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával, de korábban az Ujhelyi István szocialista politikus érdekeltségi körébe tartozó szegedi kézilabdacsapattól sem sajnált 50 milliót. Érdemes még megjegyezni, hogy a Grupo Miltonnak dolgozik az Advocon Kft is, ami Nagy Balázsnak, Ujhelyi volt kabinetfőnökének és titkárságvezetőjének tanácsadó cége.

Ha esetleg valakinek ezen a történeten kívül is ismerősen csengene a Grupo Milton neve, az nem téved. Ez a cégcsoport az elmúlt években több nagyprojektben is feltűnt Magyarországon. Ötmilliárd forintért vásárolt önkormányzati ingatlanokat Pécsett, földterületeket szerzett Tárnokon, Székesfehérváron és Pátyon is.

Igen, Pátyon. Igen, ez az az ügy, ami miatt Pörzse Sándor eljött az Echo tévétől. Ez az a történet, ami nem kerülhetett adásba, mert szélesebb körben is kiderült volna, hogy a golfpálya építési tervekkel kezdődött elképzelések a végére, egy gigantikus lakópark építési tervvé nőtték ki magukat, amit a környékbeliek találóan csak „kibucosodás” neveznek, és ami Zsámbéki-medence páratlan gazdagságú környezetét nagymértékben fenyegeti.

Ez az a történet, amire Pörzse Sanyi csak annyit mondott: Sokat gondolkodtam, vajon mi is történhetett. Két magyarázat lehetséges. Vagy a legnagyobb jobboldali sajtóorgánumok, - mint a HírTV, az Echo TV, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet - úgynevezett védelmi pénzt kaptak az ügyben érintett vállalkozásoktól a hallgatásukért cserébe – például reklámok megrendelésével -, ahogy a Strabag esetében is történt. Vagy a másik elképzelhető verzió szerint a pátyi események mögött olyan politikai erő áll, amelyet az említett orgánumok lakáj módon kiszolgálnak.

És így szépen össze is érnek a körök. Mint látható, ezen a szinten már nincsen külön szegfű, meg külön narancs. Csak lezsírozott ügyek vannak és egy velejéig rohadt rendszer, amit az elmúlt 20 évben szinte tökéletesre fejlesztettek.

És végül, még egy utolsó gondolat Sávolyról. Az adóforintokból kiadott 35 milliárd forint nagyon sok pénz. Lényegében azt jelenti, hogy az egész beruházás állami pénzen valósul meg úgy, hogy a hasznát majd egy magáncég teszi zsebre. Ebből az összegből lehetne építeni két Duna-hidat, lecsatornázhatnának belőle 40 Balaton-parti települést, de elég lenne 17 új óvoda építésére is.

Ui. ez nem úgy lenne, ahogy írjátok, hanem ez így zajlana: az MSZP azt mondja demokrácia nevében támogatja a Fideszt, de cserébe egy-két kerületet magának követel. Na ez az a csere, amire a Fidesz nemet mond és indul a móka. Lemegy a második kör és a móka véget ért.

Ha simán visszalép az MSZP akkor nincs teendő. Elindulni, kvázi "életben maradni" és nyerni. ORbán elmondhatja megint a beszédét a két szélsőségről és az erős kormány szükségességéről. Lemehez pár értelmiségi is elmondani, hogy mekkora jó és mennyire kell stb...

"44 százalék csak a Fideszt akarja kormányon

A nagy pártok esetében általában a saját szavazói kör több mint 80 százaléka, az érvényes választ adók 90 százaléka említette saját pártját, mint a kormányalakításban mindenképpen szükséges aktort.

A kisebb vagy rövidebb ideje működő pártok szavazói körében megfigyelhető, hogy jóval kevesebben tudtak közülük válaszolni erre a kérdésre, akik pedig válaszoltak, kiemeltek valamely régebben működő, magasabb társadalmi támogatottságot élvező pártot (is), mint szükséges kormányalakító erőt. Az MDF, az LMP és a Munkáspárt szavazói elsősorban, nagyjából egyharmad arányban a Fideszt említették.

A legalább egy pártot említők közül a legtöbben úgy gondolták, hogy a Fidesznek egyedül kellene kormányt alakítania (44 százalék). Alacsonyabb, de még így is jelentős volt azoknak az aránya, akik szerint a Fidesznek és a Jobbiknak és esetleg más pártoknak – de semmiképpen sem az MSZP bevonásával - kellene szerepet vállalnia a következő kormányban (16 százalék). Külön csoportba sorolhatók azok a választópolgárok, akik szerint az MSZP-nek és a Fidesznek közösen kellene kormányt alakítania (11 százalék), azok, akik szerint az MSZP-nek önállóan kellene kormányt alakítania (8 százalék), illetve akik szerint a Fidesznek valamely kispárttal közösen kellene kormányoznia, de semmiképpen sem a Jobbikkal vagy az MSZP-vel (8 százalék).

A Fidesz szavazóinak közel 90 százaléka vállalkozott arra, hogy legalább egy olyan pártot említsen, amelyet a következő kormányban látni szeretne. Mintegy kétharmaduk nem akar koalíciót más pártokkal, csak saját pártját szeretné kormányzó pozícióban látni a 2010-es választások után. A legnagyobb ellenzéki erő támogatóinak fennmaradó egyharmada több csoportra osztható, amelyekből a legnagyobb egy a Fideszből és a Jobbikból alakuló kormányt látna szívesen (16 százalék). Ennél kevesebben vannak azok, akik a Fidesz mellett sem a Jobbikot, sem a szocialistákat nem említették, mint kormányalakító erőt, és inkább más pártokat preferálnak (10 százalék), míg 5 százalék azok aránya, akik az MSZP-t említették a lehetséges koalíciós partnerek között.

Az MSZP-szavazók koalícióban gondolkodnak

A szocialista szavazók 82 százaléka említett valamely pártot a következő kormányba. Az MSZP támogatók körében a többség, a politikai erőviszonyokhoz alkalmazkodva nem gondolja, hogy választott pártja egyedül alakítson kormányt (40 százalék), ők a lehetséges partnerek között elsősorban az MDF-et és/vagy az SZDSZ-t említették. A szocialista szimpatizánsi körben a válaszolók közel egyharmada (31 százalék) említette az MDF-et, illetve 28 százaléka az SZDSZ-t, mint szívesen látott kormányzati szereplőt.

A kormánypárt támogatóinak 37 százaléka viszont úgy vélekedett, hogy a 2010-es országgyűlési választások után pártjuknak egyedül kellene folytatnia az ország irányítását. Ugyanakkor az összes válaszoló átlagánál magasabb azok aránya az MSZP szavazók körében, akik a Fideszt is el tudják képzelni kormányzó partnerként és tulajdonképpen a nagykoalícióban látják a megoldást (15 százalék).

A Jobbik-szavazók koalícióban akarják a Fideszt

Az érvényes választ adó Jobbikosok 68 százaléka úgy gondolja, hogy alapvetően a legjobb egy Fidesz-Jobbik és esetleg más pártok, - de semmiképpen sem az MSZP – bevonásával létrejövő koalíció lenne. A Jobbik szavazóinak 12 százaléka szerint pártjuknak egyedül kellene kormányt alakítania a 2010-es országgyűlési választások után. Kevesebben vannak azok a Jobbikosok (7 százalék), akik nem szánnak kormányzati szerepet pártjuknak, és olyan Fidesz kormányalakítást támogatnának, amelyben nem szerepel sem a Jobbik, sem az MSZP.

A pártpreferenciával nem rendelkező válaszadók kevesebb, mint egyharmada válaszolt csak a lehetséges kormányzati szereplőkre vonatkozóan. A válaszokból kitűnő bizonytalanság mellett, az is jól látszik, hogy ebben a választói csoportban sok az MSZP-től eltávolodott, de még mindig inkább baloldali kötődésű szavazó.

A kérdésre válaszoló bizonytalanok körében az átlagosnál valamivel alacsonyabb volt azok aránya, akik csak tisztán Fidesz kormányt látnák a legjobb megoldásnak (39 százalék), ugyanakkor jóval magasabb volt azok aránya, akik szerint működőképes lenne egy Fidesz-MSZP kormánykoalíció (26 százalék).

Az MSZP kormányzati szerepe más konstellációkban is megjelent ebben a választói csoportban: a bizonytalanok 7 százaléka szerint az MSZP-nek egyedül kellene kormányt alakítania, illetve további 7 százalék szerint más pártokkal, de a Jobbik és Fidesz kihagyásával lenne kívánatos egy koalíció.

A Fidesz és a Jobbik közös kormányzását, illetve a Fidesz és más kisebb pártok által alakított kormány létrehozását egyaránt 10-10 százalék támogatná a bizonytalanok körében.
http://www.origo.hu/itthon/valasztas2010/felmeresek/20100224-nezopont-intezet-a-fidesz-megszerezheti-a-ketharmados-tobbseget.html http://nol.hu/belfold/20091113-elmozdultak_a_melypontrol_a_szocialistak http://www.vg.hu/kozelet/politika/csokkent-a-fidesz-tabora-de-igy-is-meglehet-a-ketharmad-307258

Konkrét és friss másodlagos preferenciaadatokat nem találtam, pláne nem helyi adatokra, ahol ez érdekes lehet tehát pl. Borsod stb. Csak olyat, ahol a Jobbik maximális tábora 20%-ban van meghatározva (Fideszé 50%, ami ráadásul abszolút többség), ebből a Jobbiknál 7% a keménymag (a Fideszé valami 30-34% országosan, ami egy igen masszív és hatalmas tábor) viszont fontos, tudni, hogy a Jobbik másodlagos szavazói éppenséggel fideszesek lennének... Tehát nem annyira az MSZP-től várhatna több szavazót a Jobbik, hanem a ringben maradó Fidesztől. Viszont egy ilyen szavazó duplán számít, hiszen a Fideszt gyengíti is eggyel... A Jobbik stratégia lehetne ez esetben az, hogy még jobban erősíteni a vele szemben egységfrontot hirdető pártok összemosását. Ellenben egy ilyen masszív hecckampány valóban mozgósíthatna jópár demokratikus szavazót is - a Fidesz valóban nyerhetne a bizonytalanokkal és a visszalépő többi párt átszavazóival és saját eredeti szavazóinak zöme is elsősorban kizárólagos Fidesz győzelmet akar lásd fentebb. Az evidens, hogy a Fidesz mindent megtenne, hogy növelje szavazói számát és ez esetben már abszolút középről kellene kampányolnia, hiszen középen sokkal több szavazó van mint a szélen, amire a Jobbik számíthat.