Jól tud hallgatni és szalagokat átvágni – a köztársaságpártiak szerint nagyjából ennyi II. Erzsébet érdeme. Ők azok, akik nem értik, minek a nagy felhajtás egy olyan uralkodó körül, aki hatvan évig élt az állam pénzén. Az biztos, hogy a királynő négynapos gyémántjubileumi ünnepségén nem lesz könnyű republikánusnak lenni Nagy-Britanniában, a monarchia ellenzői azonban megpróbálják túlharsogni az éljenző tömeget.

A tét a biztos bukás!

http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4064

A magyar állampolgárok az alkotmany.postr.hu internetes felületen egyénileg is elmondhatják véleményeiket a készülő új alkotmányról. Szájer József – az Orbán Viktor miniszterelnök által az alkotmány-előkészítésben segítő társadalmi bizottság felkért vezetője – sajtótájékoztatóján elmondta: az állampolgárok összesen hét témában szólhatnak hozzá az új alkotmány előkészítéséhez. Nos, én úgy látom, hogy néha a jó szándék is képes a visszájára fordulni, mert bizony olvashatunk ott olyan javaslatokat, amitől égnek áll az ember haja.

Az már egészen biztos, hogy a liberalizmus elfajzásának isszuk a levét régóta. A szélsőségesen ateista és magyarellenes szabadelvűség tette tönkre azt, amit a bolsevikrablók még meghagytak a közvagyonból és az államból. A most következő – nagyon szűkszavú, de mégis 5 szakasznyi – igen profi aljasságot, mint alkotmány javaslatot olvastam a fent jelzett portálon. No, ez még elintézné a maradék államunkat, sőt a joghagyomány maradékát is! Vajon véletlen-e, hogy ilyen javaslatok születnek? Vagy egyszerűen az agymosás hatása a hozzáértés nélküli hozzászólási őrület? Esetleg azért született, hogy ködösítsen?

No nézzük a címet és az öt szakaszt feketében, s a reflexióim: BG jelzéssel következnek!

A cím: Alkotmány:

BG/ Tudja-e a szerző: megszállás alatt nem hozható érvényes törvény?
Mi pedig megszállva voltunk: 1949-ben, de még 1989-ben is, sőt ma is - egy speciális pénzügyi megszállás alatt van az ország -, ám én remélem, hogy ezt sem a javaslattevő, sem az egyszerű olvasó nem érzi! (én sajna igen!)
Ám a magyar közjog nem nevezi alkotmánynak a törvényt, mert a törvény naponta változtatható, az igazságos természetjog pedig: mint alkotmány- változtathatatlan!
Ráadásul a törvényt a törvényhozás alkotja, az alkotmányt pedig az Isten, illetve a természet! Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés is csak helyreálltja a jogfolytonosságot, s nem alkotmányt, csak alaptörvényt készíthet! A Nemzetgyűlést, pedig csak a civilek alkothatják, ezért nem lesz itt komoly változás addig, amíg a pártok diktálnak Magyarországon!
AKKOR EZ, MITŐL IS LENNE ALKOTMÁNY? (a kérdés költői!)

1.§ Magyarország: köztársaság.

BG/ Ki tudja önök közül, hogyan született az 1946 évi I. törvény, az un. harmadik "köztársasági" törvény? Íme:Vorosilov megzsarolta a miniszterelnököt : hogy minden élelmiszer elvisznek az országból, ha nem szavazzák meg – ezek szerint ez, egy alaposan kierőszakolt köztársaság! Létezik e még egy ilyen precedens Európában? Higgyék el nem vagyok királypárti, de addig nem lehet államformát váltani, amíg a népet erről meg nem kérdezik. (befolyás mentesen!)

2.§ A Magyar Köztársaságban az egyénnek veleszületett joga van szabadságához, magántulajdonához és boldogsága kereséséhez. Mindenki önmagáért felel.

BG/ Ez nagyon szépen hangzik!
De tessék már megmondani: ezt a "jogot" mivel kényszeríthetem ki?
Mert pl. naponta, szabadon emelik a kenyér, a tej, a villany és a gáz árát.
Lassan mindenemet elviszi a bank, a boldogságot pedig összetörték a rám leselkedő gondok! Dolgoztam, mint egy barom egész életemben! S most ÖNGONDOSKODÁST kér tőlem a hatalom, de még a Seres úr ezen öt szakaszos „alkotmány” javaslata is. (naiv lennék, ha nem látnám a célját!)

4.§ A polgárok adóbefizetései kizárólag az állam honvédelmi, nemzet- és közbiztonsági, valamint igazságszolgáltatási feladataira fordíthatók.

BG/Tehát: csak az afganisztáni kalandra szabad pénzt költeni, - de mit is keresünk mi ott? - Engedélyezi még a közpénz elköltését a nagyon gyanús nemzetbiztonsági hivatalra - akik terrorizmussal riogattak minket, de csak hazafias terroristákat „találtak” eddig! - Lehet költeni a közbiztonságra - amelyről tudjuk, hogy minden, csak éppen nem a KÖZNEK nyújt biztonságot.
Ja és lehet költeni a közpénzt arra az igazságszolgáltatásra: ahol a magyar bírák bizalmi indexét 60 %-ban mérte a Gfk 2010 februárjában. Velük szemben a tűzoltóké:97%! Ez alapján inkább nekik adnék emelést, mert az ő átlagfizetésük lényegesen alacsonyabb.
Ja, hogy a bírók és ügyészek tartják bent Budaházyt, bizonyítékok nélkül?
Az persze más, akkor megértem, hogy a hatalom (le) fizeti őket!

5.§ A sajtó szabad. Az Országgyűlés nem hozhat törvényt a média működéséről

BG/Szóval szerinte szabad a sajtó? (vajon hol él ez az ember?)
Milyen érdekes nemrégen még egészen mást hallottam egy nemzetközi vizsgálat kapcsán. De azt szerintem önök is érzik, hogy nálunk csak a reklámok szabadok.
De ne is korlátozza őket senki, mert a kicsi gyerekeim akkor, soha nem tudnák meg, hogy mivel kezelendő a hüvelygomba! (sic)
Csak azt nem értem, hogy hol van ilyenkor a sokszor hangoztatott: NÉPSZUVERENITÁS?
Vagy mondják már ki nyíltan, hogy nincs is értelme az Országgyűlésnek, mert már az Unió egy kicsiny gyarmata vagyunk csupán!

Sajnálom Seres Lászlót - aki az alkotmánytervet írta -, mert lehet, hogy jót akart:

Dr. Bene Gábor S.
ui: de az is lehet, hogy: jól takart!

A folytatás akit érdekel!

http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4060

Orbán Viktor szerdán jelentette be, hogy Magyarországnak 2012-re új alkotmánya lehet. Kolláth György alkotmányjogásszal beszélgettünk a magyar alkotmányról, illetve egy új alkotmány szükségességéről.

Ön szakmai szempontból egyetért az új alkotmány szükségességének gondolatával?

A Magyar Köztársaság az egyetlen a rendszerváltó volt kommunista országok közül, melynek nincs új alkotmánya. Ezért azzal, hogy Magyarországnak a XXI. század elején megfelelő minőségű alkotmánya legyen, minden épeszű ember egyetért. A kérdés így nem az, hogy legyen vagy sem, hanem, hogy milyen legyen, mi legyen benne és hogyan biztosítható a annak stabilitása? A köztársasági elnök úr a parlament alakuló ülésén elmondta, hogy a jelenlegi alkotmányt 1989 óta huszonkétszer módosították eddig. A jelenlegi a huszonharmadik. Ez nem állapot!

Vannak olyan országok, ahol az alkotmány 1830-ból származik, de ha egy alkotmány nem stabil, nem értékek foglalata, ha nem úgy néz ki, mint az európai parlamentáris demokráciák alkotmányai, akkor nem is úgy működik. Ennek megfelelően legyen új. Lesz is, csak még azt nem lehet tudni, hogy milyen lesz, csak ezután lehet megítélni, hogy jó-e?

Ön szerint mik a jelenlegi magyar alkotmány legnagyobb hiányosságai?

Egy alkotmánynak alapvetően három funkciója van. Egyfelől az alkotmány egy ország minőségbiztosítása, mind kifelé, mind befelé. Másodszor alkotmányos elvek és alapértékek foglalata, vagyis alkotmányos értékrendet jelent, ami a demokratikus jogállamiságtól az alkotmányjogi bíráskodásig terjed. A jelenlegi magyar alkotmányban ezek az értékek picit gyengén, picit szegényesen vannak benne.

A magyar alkotmánynak a preambuluma is rossz, hiszen olyan dolgok vannak benne, amiket később már nem tárgyal, sőt a magyar a világ egyetlen alkotmánya, melyben még helyesírási hiba is van. A magyar alkotmány nem világos például, hogy a rendőrség szót kis- vagy nagybetűvel kell-e írni.

A másik jellemző, ha megnézzük az Alkotmánybíróság honlapját ott nem a hatályos alkotmány szövegét találjuk. Lényegében a meglévő alkotmányt teljesen felül kell vizsgálni, anélkül, hogy a jelenlegi intézményrendszert elrontanák, kidobnák. Vagyis az alkotmány szakmai minőségével van a probléma nem a tartalommal. Tartalmilag egy normális parlamentáris rendszer van benne, azon persze el kell gondolkodni, hogy kell-e az országgyűlésben két kamara, vagy elég egy, illetve a közigazgatási rendszerben kell-e a regionális szint. De Magyarországon nincs szükség elnöki rendszerre, ahogy korábban sem volt. Az alapvető gond azonban nem az intézményekkel van, hanem azok összhangjával, illetve az emberekkel, akik azt működtetik.

Milyen irányelvek mentén és hogyan lehetne Ön szerint hozzányúlni az alkotmányhoz?

A közhatalom és az egyén viszonya tekintetében korszerűsíteni kell az alkotmányt, a lisszaboni szerződéshez kapcsolódó európai alapjogi charta tükrében. Mind a római szerződésben, mind az említett európai alapjogi chartában jelen van a joggal való visszaélés tilalma, ami a mi alkotmányunkban nincs benne. A magyar alkotmányban minden alapjog egyforma, miközben valójában nem az. Nyilvánvalóan eltér a gyülekezés szabadsága a sztrájktörvénytől és a művelődéshez való jogtól, ezeket tehát korszerűen kell újragondolni. Ez lényegében annyit jelent, hogy nem fenekestül kell felforgatni a jelenlegi rendszert, hanem míves munkával kell újraszerkeszteni és kodifikálni, hogy az szépen szóljon.

Mik a leglényegesebb elemek?

A fő szempontok egy új alkotmány létrehozásánál, az egységesség, stabilitás, valamint, hogy legyen benne garancia, a jövőbeli módosítások ellenében. Vagyis ne állhasson elő az a helyzet, hogy az egyik parlament elfogadja, a másik pedig megsemmisíti. A probléma azonban az, hogy a kétharmad nem garancia, hiszen Magyarországon alkotmányjogi és fogalmi szempontból elválik a törvényhozó és alkotmányozó hatalom, ám mégis összecsúszik a kétharmad tekintetében. Kell tehát a garancia arra, hogy az alkotmányba ötletszerűen belepiszkálni ne lehessen – se gyűlöletbeszéd, se hatalmi ambíciók okán sem.

Ön mit ért az alkotmányozó hatalom fogalma alatt, milyen intézmény lehetne ez?

Lehetne egy e célból összehívott speciális parlament, de ennek kevés esélye van, hiszen aki négy évre hatalmat szerez, az nem akarja kiadni ezt a kezéből. De lehetne olyan pluszgarancia, mint a Horn-kormány idején, ahol a kormánynak 72 százaléka volt. Ám ekkor mégis az alkotmány módosítását négyötödös többséghez kötötték. Ennek megfelelően azt lehetne mondani, hogy nem egy parlamenti erő saját érdekei mentén hoz létre új alkotmányt. Vagyis nem kétharmados alkotmányozó többség kellene, hanem egy ennél szélesebb konszenzus, esetleg népszavazással megerősítve.

Annak idején 1989-ben azt gondolták, hogy senki sem lesz képes kétharmados többséget szerezni, ám mára bebizonyosodott, hogy nem elegendő garancia. Az alkotmányozás jelenleg két úton indulhat. Vagy előveszik 1989-től az ezzel foglalkozó nívós tervezeteket – Kulcsár Kálmán tervezetétől, egészen az 1996-os parlamenti határozatokig – és ezekből okosan felépítik az új alkotmányt, úgy hogy ezt a szakma dolgozza ki, majd a politika dönt. De ha a politika nekiáll alkotmányozni, akkor valami olyan dolog lesz belőle, mint a három „(sors)csapás törvénye” ami szakmailag merő őrültség.

Akkor hogyan kell nekiállni?

Politikai nyilatkozatokból nyilván nem lehet alkotmányt csinálni, hiszen az nem lózunggyűjtemény, hanem alaptörvény. Ma a jogalkotásra nincs korszerű törvény, az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a jogalkotási törvényt. Az alkotmány nem maradhat üres abból a szempontból, hogy melyek a jogalkotó szervek és ezek egymáshoz milyen módon illeszkednek. Ma például Magyarországon, ha egy jegyző törvénysértő intézkedést hoz, a PTK szerint felelős ezért. Ezzel szemben, ha az állam jogalkotóként tízezer számra hoz hibás döntéseket, akkor azért nem felel, ami megengedhetetlen.

Azt is meg lehet említeni, hogy bár nem kell „szentkoronázni”, de a jelenlegi alkotmány egyáltalán nem tér ki az ezeréves magyar államiságra, amire akár büszkék is lehetnénk. Ilyetén módon lehetne okos gesztusokat tenni azok felé is, akik az ezeréves államisággal érvelnek.

Ha lehetne, egy példával jellemezném a helyzetet. Egy horgász hordozható Junoszt tévén nézi a híradót a tóparton, míg mondjuk más otthon egy plazmatévén vagy LCD tévén. A műsor ugyan az, de a minőség egészen más. A magyar alkotmány jelenleg egy Junoszt tévének felel meg.

Azt mondta, hogy a jelenlegi közjogi rendszer és az intézmények alapvetően jók. Lenne esetleg olyan intézmény, melyet mégis kiemelne és Ön szerint változtatni kéne a vonatkozó szabályozásán?

Például azon el kell gondolkodni, hogy az ügyészség jó helyen van-e? Nem az a fő kérdés, hogy a parlamentnek van alárendelve, hanem inkább az, hogy senkinek sincs igazán alárendelve. Lehetséges, hogy jelen rendszerben a bírói függetlenség ára az ügyészi függőség.

Másik dolog, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyfajta sajátos önkormányzati karakterű testület. Vajon bevált ez a gyakorlat?

Idézet:

---

Nekik baloldalról kellett leváltaniuk egy hazugságokra épült, megalvadt jobboldali beszédmodort, társadalmi berendezkedést. Nekünk jobboldalról kell szétrombolnunk a posztkommunista baloldal maradékait, társadalmi struktúráit. Nincs hátrálnunk sehova. Nem a múlt, hanem a jövő a jobboldal szövetségese. Nem új Horthy-korszakot, nem királyságot kell teremteni, hanem egy európai, polgári, modern Magyarországot. Az ázsiai, proletár és avítt baloldal ellenében.
¡Viva la revolución conservadora!

---

Ha majd egyszer Szent Istvánkor Debrecenben vagy Ssombathelyen valami ellenes felvonulás lesz,akkor nem fogok röhögni.