Gyakorlati elszenvedőként szeretnék rávilágítani a hazai pszichológiai és pszichiátriai rendszeren máig élősködő idegen hegemónia negatív jelenségére.A gyermekem egy bizonyos hivatást választott, ahol olykor kötelező jellegű pszichiátriai vizsgálaton esnek át a tanulók. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeitől teszik függővé, hogy folytathatják-e a tanulmányokat, vagy sem. Ezáltal az ottani pszochológusok élet és halál urai, akik felhatalmazással rendelkeznek fiatal emberek életének elrendelése és tönkretétele érdekében is. Egy általuk nem is igazán ismert fiatal sorsáról döntenek egy-két oldalnyi Szondi (Sonnenschein)-teszt ismeretében. Úgy vélem, hogy ezek pszichológusok a hivatásukat mégsem ennek a súlyos felelősségnek a tudatában és ismeretében végzik, illetve a Szondi (Sonnenschein)-teszt „mindenhatóságának” a hibás elvéből kiindulva hibás következtetéseket vonnak le.
A gyermekemmel legutóbb éppen egy ilyen Szondi (Sonnenschein)-tesztet töltettek ki, amelynek eredményeként a tesztet kiértékelő pszichológus közölte vele, hogy az általa választott pályára alkalmatlan, mert "személyiségi zavarokkal" küzd. (Ugyan melyik mai 20 év körüli fiatal, sőt egészséges lelkületű felnőtt ember nem küzd ilyen problémákkal a mai globális gazdasági világválság idején????) Érthető módom a gyermekem emiatt a sommás "szakmai" vélemény miatt most valóban lelki válságba került. Ugyan lehetőséget kapott egy újabb teszt kitöltésére, de a pszichológus véleménye szerint ez sem kecsegtett túl sok eredménnyel, mert egy sikeres személyiségi váltáshoz minimum 3 év kell. (Ugyan miért is kellene egy egészséges lelkületű fiatalnak megváltoznia, vagy személyiséget váltania, csupán egy "sikeres" Szondi (Sonnenschein)-teszt érdekében???)
Érdemes alaposabban is utánajárni a teszt névadójának, Szondi (Sonneschein) Lipót személyének és életének.
Szondi (Sonnenschein) Lipót Nyitrán született 1893-ban. Apja ortodox zsidó cipész volt, aki életét inkább a Talmud és a különféle zsidó írások tanulmányozásának szentelte (édesanyja analfabéta volt). Öt éves korában a Sonnenschein család Budapestre települt, ahol a család felnőtt fiú- és lánygyermekei tartották el a családot, míg apjuk napról-napra csak a héber könyveit olvasta, mint „autodidakta segédrabbi” istentisztelet vezetett. Ebben a környezetben Szondi (Sonnenschein) Lipót ortodox vallásos zsidónak nevelkedett. Apja halála után, a zsidó szokások szerint egy teljes évig mondta a kaddisnak nevezett halotti imát hajnalban és este, hangosan, a közösség előtt.
Orvos fivére hatására az orvosi hivatást választotta. Diplomájának megszerzése után az Apponyi Poliklinika Ranschburg Pál vezette pszichológiai laboratóriumának munkatársa volt. 1919-től pszichológiai, endokrinológiai magánpraxist folytatott. Tudományos kutatásai során alkattani, örökléstani és hormonális kérdésekkel foglalkozott. A különböző fogyatékosokkal és elmebetegekkel végzett genetikai, kapillármikroszkópiai, ösztönkórtani vizsgálatok, az alkat-, iker- és családfakutatások vezettek el a Szondi (Sonnenschein)-teszt megalkotásához és az ún. „multidimenzionális konstitúcióanalízis” elméletének kidolgozásához.
Szondi (Sonnenschein) Lipót szerint sorsunkat az ösztöneink határozzák meg, ezeket viszont az ősök örökségeként, magunkkal hozzuk. Ezért int arra, hogy ki kell békülnünk a bennünk továbbélő ősökkel. Ám arra is figyelmeztet, hogy nem mindegy miképpen éljük ki az ösztönöket. Az ember azért tudja saját sorsát alakítani, mert ugyanazt az ösztönt sokféle módon építheti. Négy ösztönkört állapított meg, amelyek mindegyike ellentétes párból áll.
A zsidótörvények következményeként felmentették állásából. 1944-ben a Kasztner Rezső által szervezett csoporttal – Kasztner-vonat - elhagyta Magyarországot majd Svájcba került, Zürichben telepedett le. (A Kasztner-vonatról tudni kell, hogy azon az Adolf Eichmannal megkötött alku révén, másfél ezer, a leggazdagabb magyarországi zsidók mehettek ki Svájcba. Kasztner Rezsőt később Izraelben bíróság elé is állították. 1957-ben Tel Avivban, a nyílt utcán egy magyar zsidó lelőtte, mert az ő családja nem kerülhetett fel a vonatra.) Szondi (Sonnenschein) Lipót életét a svájci Küssnachtban, 93 éves korában fejezte be. Magyarországon 1987-ben jelentek meg könyvei: A Káin, a törvényszegő és Mózes, a törvényalkotó.
A fentiek ismeretében tehát a hazai pszichológiai és pszichiátriai elveket még ma is ezt a különös életutat bejárt Szondi (Sonnenschein) Lipót személye határozza meg. Az ő elvei, tesztjei alapján határozzák meg, hogy Magyarországon milyen pályára, hivatásra melyik fiatal tehetség lesz kiválasztva és ki lesz elutasítva. Az elutasító döntés pedig talmudista elvekre épült áltudományos okokkal magyarázzák meg, ahol ellenvetésnek nem biztosítanak lehetőséget. Azaz idegen elvek alapján kerül meghatározásra, hogy melyik fiatalból mi lehet és mi nem!
Úgy gondolom, hogy a magyar megújulás, a nemzet újbóli felemelkedése érdekében szakítanunk kell az idegen áltudományos elvekkel, módszerekkel és végre a szemétdombra kell vetnünk az ilyen káros elméleteket, mert a nemzet érdeke azt kívánja meg, hogy az egészséges lelkületű magyar fiatalok végre elfolglalhassák az őket megillető helyeiket a társadalomban.
Szondi (Sonnenschein) Lipót fenti életútját, családi hátterét elemezve érdekes megállapításokat lehetne tenni egy rajta elvégzett Szondi (Sonnenschein)-teszt esetén! És egy ilyen zavaros életű, "személyiség zavaros" bomlott elme tesztje alapján döntik el, hogy Magyarországon kiből mi, illetve mi nem lehet!
