- Nagyon furcsa ez, hiszen élete vége felé szinte bulvárszemélyiség lett. Meztelenül fényképezkedett a feleségével, és közben a bulvárréteg alatt volt egy egészen más réteg, melyet műveiben lehet nyomon követni. A férfimagazinban tagadta szexualitásának egyes vonatkozásait, de ebben a filmban őszintén beszélt szerelmeiről. De azt mondta, hogy egészen más közönség egy tévénéző, mint egy olvasó. A nézőknek nem merte kiadni magát, mert attól félt, hogy megvetik, gyűlölik és leköpik biszexualitása miatt.

- Hogy sikerült mégis meggyőzni arról, hogy nyilatkozzon?

- Annak idején, 2002-ben odamentem hozzá és mondtam, hogy beszélhetne a szerelmeiről, a magánéletéről. Persze sok mindent tudtam és hallottam róla, és azt gondoltam, hogy ő egy annyira szabad személyiség, hogy bármiről képes mesélni. Beszélgetni kezdtünk, és én feltettem azokat a kérdéseket. Például azt, hogy mi a különbség a férfiről és a nőről szóló lírája között.

Ő pedig folyamatosan mellébeszélt, majd a végén bevallotta, hogy ő szívesen beszélne szerelmi életéről, de ez nagyon messze vinne. Félt attól, hogy amiatt, amit elmesél, életének utolsó évei keserűek lesznek. Attól tartott, hogy megvetik és kiűzik a társadalomból. Végül mégis interjút adott nekem, azzal a kikötéssel, hogy csak akkor kerülhet adásba, ha ő már nem lesz. Ez egy nagyon bizalmas beszélgetés volt. 2,5 órát vettünk fel, melyből most 48 perc lesz látható. Csak Faludy szöveg lesz, ami különösen izgalmas így, hogy nem törik meg narrációk, riporteri kérdések. Egyedül a költő műveiből lesznek benne idézetek, egy nagyon híres színész előadásában. De ez legyen egyelőre titok...