Idézet:

---

1941-ben Magyarország lakossága 9 316 074 fő volt. (Ebben nincsenek benne a visszacsatolt területek.) 1949-ben pedig 9 204 799 fő. A különbség nem 600 ezer, nem is 300 ezer, hanem 111 275 fő.

---

A kicsinek tűnő különbség csalóka.

Nem számolsz azzal, hogy 1944-1949 közt Erdélyből nagyjából 200 ezer, a Felvidékről nagyjából 150 ezer, a Vajdaságból és Kárpátaljáról pedig összesen kb. 100 ezer magyar menekült át a határ innenső oldalára. Ez így összesen, ha összeadom, 450.000-es "hiánypótló" többlet. Mondjuk a mérleg másik serpenyőjében van 200.000 kitelepített sváb, és 70.000, Beneš által Csehszlovákiába toborzott magyarországi szlovák. No akkor, 450 mínusz 270, az 180.000.

180.000 + 111.000 = 291.000, kerekítve 300.000

Az 1949-es népszámlálás 135.000 zsidót regisztrált, akkor tehát a trianoni országterületen belül a holocaustnak kb. 200.000 áldozata lett volna, így 100.000 marad a trianoni országterület egyéb háborús emberveszetségeire.

A visszacsaolt terüeteken azonban zsidók és keresztény magyarok közt egyaránt jóval magasabb volt a halálozási arány. A trianoni országterületen belül azért volt magas a megmenekült zsidók száma, mert miután a németek a vidéki zsidókat már deportálták és a budapestiek is sorra kerültek volna, Horthy a budapesti zsidók deportálását az esztergomi páncélos hadosztály mozgósításával megakadályozta, így a budapestiek nagy része megmenekült.

A visszacsatolt területek viszont a "vidék" kategóriába estek, így ott a zsidók között a veszteségarány akkora volt, mint a trianoni országterület budapesten kívüli részein.

Keresztény magyar részről pedig az 1944-45-ös megtorlások jelentettek igen magas halálozási arányt a visszacsatolt területeken. A Vajdaságban kb. 40.000 magyart mészároltak le a szerbek, Erdélyből másik 40.000 magyart vittek munkatáborokba a románok (hogy közülük hányan haltak meg, azt nem tudom) Kárpátaljáról pedig ugyancsak 40.000 magyart vittek a gulag-ra a szovjet hatóságok.