Szerintem egyszerűbb magyarázat is van. Mely szerint Simeon nem tudta, hogy Árpád és Levente seregei a Kárpát-medencében maradtak 895-ben, ezért támadt 896-ban a besenyőkkel az Etelközre.
Mit is ír Konstantin "A birodalom kormányzása" című művében?

"Miután azonban Simeon újból kibékült a rómaiak császárával és bátorságban érezte magát, a besenyőkhöz küldött, és megegyezett velük, hogy leverik és megsemmesítik a türköket. És amikor a türkök hadjáratra mentek, a besenyők Simeonnal a türkök ellen jöttek, családjaikat teljesen megsemmisítették és a földjük őrzésére hátrahagyott türköket gonoszul kiűzték onnan. Miután pedig a türkök visszatértek, és földjüket ilyen pusztán és feldúlva találták, letelepedtek arra a földre, melyen ma is laknak. Azt a helyet pedig, amelyen a türkök korábban voltak, az ott keresztülmenő folyó nevéről Etelnek és Küzünek nevezik, s mostanában a besenyők lakják."

Ha igaznak fogadjuk el a leírtakat, akkor az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

1. Árpád és Levente seregei 895-ben nem tértek vissza az Etelközbe.
2. A magyarok szállásterületének nem a Kárpátok volt a határa, hanem, mint az avar korban az avarok esetén, a megszállt terület a Dunától a Fekete tengerig terjedt.
3. Simeon és a besenyők nem tudták, hogy a magyar seregek nem tértek vissza az Etelközbe, különben a Kárpát-medence ellen intéztek volna támadást.
4. A bolgár-besenyő támadás megsemmisítette az Etelközben hátrahagyott magyar erőket, ezért Árpád feladta a területet.
5. Valószínűtlen, hogy Simeon nagy távolságra vezette volna csapatait a magyarok ellen és védtelenül hagyta volna országát. Támadása szerintem a Duna-deltától északra, a mai Moldvában maradt magyarok ellen irányult, ezt a területet nevezhették akkoriban Etelköznek.